A PTE Idegen Nyelvi Központ (INYK) fennállásának 30 éves, valamint az ECL vizsgarendszer 20 éves jubileuma alkalmából rendeztek ünnepséget a nemrég felújított Damjanich utcai épületben, a Dr. Álmos Ella konferenciateremben október 17-én. A szép számmal összegyűlt vendégeket elsőként a PTE rektora, Miseta Attila köszöntötte.
„Húsz, harminc év hosszú idő, bízunk benne, hogy még sokszor ennyi ideig tölti be fontos szerepét az Idegen Nyelvi Központ. Ami biztos, hogy Dr. Háry László és Dr. Huszti Judit nélkül ez nem jöhetett volna létre” – emelte ki a rektor. Elmondta továbbá, hogy az oktatás színvonalának emelésének igen komoly eleme az idegennyelven folyó oktatás. Nagy szükségünk van olyan kollegákra, akik között a nyelvismeret általános. „Hatalmas immanens kihívás, hogy a nyelvvizsga felvételi követelménnyé léphet elő, így a nyelvvizsgára való felkészítés különös jelentőséget nyerhet a jövőben” – hangsúlyozta Miseta Attila. Majd köszöntőjének végén a PTE címerével ellátott emlékplakettet adományozott Dr. Huszti Judit az INYK jelenlegi és Dr. Háry László, az INYK egykori igazgatója részére.
Az INYK német partnerintézetétől, a berlini Interkulturális Kommunikációs Intézet nyugdíjazott igazgatója, Dr. Martin Hahn is gratulált a kerek évfordulóhoz, és elmondta, hogy ma 5 kontinens 35 országában, összesen 176 vizsgahelyen, 15 nyelven lehet ECL nyelvvizsgát tenni. Ehhez csatlakozott viszonylag újabb elemként két szaknyelvi vizsga is, a többnyelvű interkulturális kommunikáció, valamint az interkulturális orvosi szaknyelv.
Dr. Háry László egészen a kezdetektől foglalta össze az INYK munkásságát: „a leszűrt tapasztalatok alapján határozzuk meg a jövő alapjait” – mondta a nyugdíjazott igazgató. Megtudhattuk tőle, hogy az egyetem akkori rektorának, Ormos Máriának tett egy javaslatot egy olyan idegen nyelvet oktató központ létrehozására, amely üzleti alapon működne az egyetemen belül, így jött létre 1989 szeptemberében az Idegen Nyelvi Titkárság. Számos területen munkálkodtak az idegen nyelvi képzést tekintve, a nyelvtanfolyamoktól, a szakmával kombinált idegen nyelvi képzéseken át egészen a szakfordító- és tolmácsképzésig. „Több éves munka eredményeként 1999-ben megkaptuk a jogosultságot az ECL további fejlesztéséhez, működtetéséhez a londoni központtól” – tekintett vissza az ECL vizsgaközpont 20 éves múltjára Háry László. Az idegen nyelvek között a magyar is szerepel, amelyből az állami elismerést, az akkreditációt a 2000-es évek elején szerezte meg az intézet.
"De nem csak vizsganyelvként maradt a szívügyünk a magyar mint idegen nyelv”
– hangsúlyozta az előző igazgató.
2004-től Dr. Huszti Judit vette át a központ vezetését, akitől megtudhattuk, hogy a nyelvtudásmérés, a vizsgahálózat bővítését tekintette fő feladatának, és büszke a kollegái alkalmazott nyelvészeti tudományos publikációira. „A tesztfejlesztőket rendszeresen tovább képezzük, hogy korszerű, érvényes, megbízható nyelvvizsgákat biztosítsunk” – emelte ki az igazgató, majd hozzátette, hogy „Dr. Szabó Gábor, a PTE BTK Anglisztika Intézet Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék egyetemi docense szakértelemmel koordinálja a tesztfejlesztők munkáját.” Az INYK dinamikus fejlesztésekkel, folyamatosan bővülő nyelvi képzési és nyelvvizsga-kínálattal, megbízható mérési módszerekkel elkötelezett, nagyon magas szakmai színvonalat képvisel – immár méltó, szép, új környezetben. „Az egyik álmom, hogy az ECL magyar mint idegen nyelv vizsga bekerüljön a Pécsi Értéktárba” – hangsúlyozta Huszti Judit.
„A magyarok 58 %-a nem beszél semmilyen idegen nyelvet. A népesség mindössze 3%-a beszél három vagy több idegen nyelvet” – osztotta meg Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a jubileumi ünnepségen, majd az ECL nyelvvizsgában rejlő további lehetőségekről tartott előadásában elmondta, hogy az ECL magyar mint idegennyelv-vizsga a jövőben lehetne akár az állampolgársági vizsga belépő követelménye is.
Arról, hogy az izgalmas, gazdag magyar nyelvünk hogyan válik nyelvvizsgává, Dr. Wéber Katalin nyelvész, tesztfejlesztő beszélt lelkesen. Felhívta a figyelmet egyazon nyelv tekintetében az anyanyelvi tudás, valamint az idegen nyelv ismerete között:
„A magyar mint idegen nyelv külön szakma, ma már nagy potenciál van benne.
Nagy örömünkre szolgál, hogy már az Egyesült Államokban és Kanadában is vannak ECL magyar mint idegennyelv-vizsgahelyek. Ennek kapcsán felmerült, hogy esetleg digitálissá is lehetne tenni a nyelvvizsgát, hiszen sok tengerentúli intézményben már nem is tanítják a kézírást, ami a papíralapú vizsgánál pedig elengedhetetlenül fontos”
– mondta a tesztfejlesztő.
A nyelvvizsgákat és nyelvi tudást tekintve mindig kiemelt szerepe volt a szintek meghatározásának, amelynek már több, mint egy évtizede az Európa Tanács által kidolgozott KER, a Közös Európai Referenciakeret: nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés az alapja. Ennek a szerepét és hatását Dr. Szabó Gábor egyetemi docens, az ECL nyelvvizsga rendszer akadémiai koordinátora, alkalmazott nyelvész fejtette ki:
„A nyelvtanulás folyamat, nem lépcső, hanem emelkedő.
A KER egy közös hivatkozási pont arról, hogy mi az, amit a tanuló már tud.”
Végül a Pécsi Vonósok ünnepi műsorát követően Dr. Jenei Zoltán kancellár mondott pohárköszöntőt, amelyben elmondta, hogy támogatja az intézetigazgató álmát, hogy az ECL magyar mint idegennyelv-vizsga bekerüljön a Pécsi Értéktárba.
