close
CímlapNyelvtanulásEgy városi legenda vége

Egy városi legenda vége

Interjú Märcz Róberttel, az INYK ECL tesztfejlesztőjével.
 

Miért vállaltál el egy hallásértési tesztekkel kapcsolatos előadást a Kutatók éjszakáján?

Az egyetem rangos szellemi terméke az ECL nyelvvizsga, így nagyon fontos a megítélése. A magyarországi nyelvvizsgák hallásértés része a legendák szerint meglehetősen nehéz. Hallásértés tesztek fejlesztésével foglalkozom, és arra gondoltam, ha bemutatom, hogyan készül egy ilyen teszt, akkor a nyelvvizsga e részével kapcsolatos félelem enyhíthető.

Miért éppen a hallásértés a legnagyobb mumus?

Néhány éve gyűjtöm a hozzászólásokat, kommenteket a nyelvvizsgákkal kapcsolatban. A hallásértési tesztre általában sok a panasz. Ugyanakkor az adatok mást mutatnak: az, hogy ez a legnehezebb része a nyelvvizsgának, és hogy ezen véreznek el a legtöbben, nem több, mint városi legenda. Nem nehezebb a többi vizsgarésznél, és ezt a statisztika is alátámasztja. Nem kiugró azoknak a száma, akik éppen ezt a részt nem tudják teljesíteni. Persze, az önbeteljesítő jóslat itt is működik: ha az ember azt mondogatja magának, hogy a hallásértés teszt nehéz, akkor az is lesz.

Mindenképpen muszáj egy ilyen tesztben háttérzajnak lennie?

A Közös Európai Referenciakeret (KER) meghatározza azt, hogy például egy középszinten beszélni tudó embernek mennyit és milyen szinten kell tudnia az adott nyelvet. B2 szinten úgy fogalmaz, hogy „követni tudja az anyanyelvű beszélők közötti élénk társalgást”, illetve “megértési képességét csupán a nagy háttérzaj befolyásolhatja”. A nyelvtanulás folyamata alatt nem sokszor adatik meg a hallgatóknak, hogy anyanyelvi beszélőket halljanak élőben, legtöbbször a tanár beszél. A vizsgázókat egyébként sokszor az is zavarja, ha például nevetés hallható a felvételen, mert ha nem pontosan tudja, min nevetnek,akkor az kellemetlenül érinti... Ha használható nyelvtudást akarunk mérni, a hallásértési teszt sem lehet vegytiszta, hiszen a valóságban is vannak háttérzajok. A vegytiszta hanganyagok alapján elért vizsgaeredmény hamis képet mutat a vizsgázó nyelvtudásáról.

Említetted, hogy éppen ezt a részt a nyelvórákon általában nem gyakoroltatják eleget. Szerinted miért nem?

Nem ment át a tanári gyakorlatba, talán mert összetettebb a többi feladatnál: olvasni, hallgatni és írni kell egyszerre. Az viszont kompenzál valamennyit, hogy a Z generáció nagyon sok filmet és sorozatot néz, netes játékokat játszik. A hallásértés készség, amely ilyesmikkel fejleszthető.

UnivPécs

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni