Az Európai Uniónak ma már 500 millió polgára, 27 tagállama és 23 hivatalos nyelve van. Ennek kapcsán az Európa Tanács hangsúlyozta, hogy a nyelvismeret egyike azon alapkészségeknek, amelyeket minden polgárnak el kell sajátítania ahhoz, hogy hatékonyan részt tudjon venni az európai tudásalapú társadalomban.
Az Európai Bizottság azt a célt tűzte ki, hogy egy olyan„valóban többnyelvű európai társadalmat” hozzon létre, „amelyben minden polgár gyakorlati nyelvi készségekkel rendelkezik az anyanyelvén kívül legalább két másik nyelven”. A Bizottság ajánlása értelmében érdemes egy „világnyelv” mellé lehetőleg egy úgynevezett „kisnyelvet” választani, legkézenfekvőbbként valamelyik környező ország nyelvét. És épp itt kezdődik a nyelvtanuló dilemmája: melyik legyen az első idegen nyelv? Melyik legyen a második? Elsőnek érdemes egy sok ember által beszélt nyelvet választani. Jól át kell gondolni, hogy a későbbiekben milyen területen és milyen célra szeretnénk felhasználni a nyelvtudásunkat. Ugyanis minden nyelv más-más lehetőséget kínál, ahogyan a lenti felsorolásból is kiderül (a teljesség igénye nélkül):
– Az angol a nyelvek vitathatatlan „királya”: a tudomány, az üzlet és a nemzetközi kapcsolatok nyelve. Aki tud angolul, az elképesztő mennyiségű könyvhöz, újsághoz, filmhez fér hozzá, megértheti a legtöbb zeneszöveget, az internetes oldalak döntő többségét, más emberekkel létesíthet kapcsolatot világszerte.
– A német nagyon fontos szerepet tölt be Európában. Noha a legelső órákon a tanulók viszonylag nehéznek ítélik, megéri a fáradságot, hiszen a német nyelv ismerete hozzáférést biztosít a világ technikai és gazdasági szempontból egyik legfejlettebb nemzetének tudásához, valamint jelentős kulturális örökségéhez
.– A spanyolt aránylag könnyű, logikus és kifejezetten hasznos nyelvnek tartják. A spanyol nyelvtudás igen praktikusnak bizonyul azok számára, akik Dél-Nyugat-Európát és Dél-Amerikát választják úti célnak. A spanyolul tudók élvezhetik az ezen a nyelven megjelent temérdek könyvet, a spanyolul forgatott filmeket, és a szenvedéllyel teleszőtt dalszövegeket.
– Sokak szerint az olasz az egyik leggyönyörűbb élő nyelv. Megtanulása ajánlott a művészet iránt rajongóknak, valamint – a sok hasonló nyelvtani és lexikai sajátosság miatt – mindazoknak, akik már beszélnek valamilyen újlatin (spanyol, francia, portugál) nyelvet.
– A franciáról megegyeznek a vélemények: egy elegáns, de relatívan nehéz nyelvről van szó. A franciatudás lehetőséget nyújt arra, hogy eredeti nyelven élvezhessünk világhírű irodalmi és filozófiai műveket, és hogy franciaországi útjaink során személyesen rendelhessük az ottani konyha páratlan ízeiből.
– Hosszú évekig tartó „száműzetése” után az orosz újra meghódítja Európát. Hírneve ellenére nem mondható megtanulhatatlan nyelvnek. Az orosz nyelvtudás nem csak a mai Oroszországban hasznosítható, hanem számos volt szovjet tagköztársaságban is. Az oroszul beszélő könyvkedvelő pedig világhírű szépirodalmi művekben gyönyörködhet.
Ami a kevésbé elerjedt és oktatott nyelveket illeti – a megtanulandó nyelv kiválasztásakor mindenképpen érdemes figyelembe venni a földrajzi helyzetet. Tudniillik, a közös határral rendelkező országok többnyire élénk kulturális, gazdasági és politikai kapcsolatokat ápolnak, így például munkakereséskor előnyt jelenthet a szomszédos ország nyelvének ismerete. Magyarország esetében megfontolandó második idegen nyelv így a szerb, horvát, szlovén, román, szlovák vagy ukrán. Abban az esetben, ha már otthonosabban mozgunk valamely nyelvben, és hivatalosan is szeretnénk igazolni tudásunkat, ezt egy nyelvvizsga keretében megtehetjük.
A PTE Idegen Nyelvi Központja lehetőséget biztosít arra, hogy a leendő vizsgázó több nemzetközi és hazai, általános és szakmai nyelvvizsga közül válasszon (ECL, ITK Origó, Goethe, KITEX, TOEFL). A központ munkatársai pedig szakmai tanácsokkal segítik az érdeklődőket minden nyelvtanulással és nyelvvizsgával kapcsolatos kérdésben.
