A városban talán a legtöbbet emlegetett nyelvvizsga az ECL. Te az ezt a nyelvvizsgát kibocsátó intézmény fejlesztője vagy. Ténylegesen milyen súlya van ennek a nyelvvizsgának a többiekhez képest – számban, minőségben, elfogadottságban? Akkreditált nyelvvizsga – ez azt jelenti, hogy súlya van. Elfogadják a felvételihez pontszerző vizsgaként, a diplomához előírt nyelvtudás igazolására is alkalmas. Az egyes vizsganyelvek tesztfejlesztői neves külföldi intézmények, egyetemek munkatársai. A vizsgázói létszám tekintetében a vizsgarendszer a Magyarországon akkreditált vizsgarendszerek között a legnagyobbak közé tartozik. A nyelvi tesztelés, a nyelvtudásmérés az alkalmazott nyelvészet egyik ága, komoly szakma. Az akkreditált nyelvvizsgáknak igen szigorú szakmai előírásoknak kell megfelelniük. Ez vonatkozik a nyelvvizsgák szintjére is. Létezik egy nemzetközi előírásrendszer, a Közös Európai Referenciakeret. Az akkreditált nyelvvizsgák szintjeinek, ennek a dokumentumnak a szintrendszeréhez kell igazodniuk. Ezért nem mondhatjuk, hogy az egyik vizsga könnyebb vagy nehezebb, hiszen mindegyik a fenti dokumentumra épül. Amiben az ECL más, az a mérési módszer, hogy milyen feladatokat használ, milyenek az olvasásértési és hallásértési szövegek, milyen témákat adunk meg a fogalmazásokhoz, milyen a szóbeli. Az ECL esetében például páros vizsga van a szóbelin, két vizsgázó beszélget egymással a vizsgáztató irányításával. Az írásbelin nincs nyelvtani teszt, de fordítási feladat sincs, ezért mondjuk, hogy egynyelvű a vizsga.
Az intézménynek Pécsett van a központja, amely országos hálózatot működtet. Mekkora ez a hálózat? Mi a jelentősége annak, hogy Pécsett van a központ? Lehet ebből helyben, vagyis Pécsnek profitálni?
Az ECL vizsgarendszernek kiterjedt külföldi és magyarországi hálózata van. Magyarországon több mint 60 vizsgahellyel rendelkezünk, melyek lefedik az ország minden régióját. Fontosnak tartjuk, hogy a vizsgaközpont nem Budapesten van. A tesztírói képzések rendszeresen Pécsre hozzák a külföldi partnereinket, a magyarországi szóbeli vizsgáztatók számára tartott tréningek jó részét is Pécsett rendezzük meg. Egy új vizsgahely nyitása is egy pécsi látogatással indul – külföldi és belföldi partnereink részéről. És persze az ilyen alkalmakkor a program része egy pécsi városnézés is.Az ECL nyelvvizsgarendszer nemzetközi és magyarországi központja is a Pécsi Tudományegyetem Idegen Nyelvi Titkárságán van, munkát adva a régió számos nyelvtanárának, nyelvészének.
Mi a nyelvvizsga értéke a piacon itthon és külföldön? Mennyiben jelent a „papír” előnyt? Mennyiben elfogadott az általatok kibocsátott nyelvvizsga a világban? Illetve miért van ilyen sokféle nyelvvizsga, nem lehetne közöttük összhangot, átkonvertálhatóságot teremteni?
Mint említettem, az ECL nyelvvizsga Magyarországon akkreditált, tehát minden olyan előnyhöz hozzájuttatja a vizsgázókat, amelyek a nyelvvizsgákért járnak. Az Európai Unió hivatalosan nem ismer el egyetlen nyelvvizsgát sem, a felhasználókra bízza azok elfogadását. Sokan vállaltak munkát, nyertek felvételit külföldönaz ECL nyelvvizsga birtokában. Külföldi partnereink is sokat tesznek a nyelvvizsga külhoni megismertetéséért és elfogadtatásáért. Romániában például az ECL nyelvvizsga kiváltja a nyelvi érettségit. Sokszor mondják, hogy nem fontos a „papír”, az állásinterjún úgyis kiderül a jelentkezõ nyelvtudása. Egyrészrõl ez így is van, az állásinterjúk szerves része az idegen nyelven történõ beszélgetés, esetleg feladatmegoldás, de biztosan nem hívnak be elbeszélgetésre olyat, aki már az önéletrajzában nem tudja nyelvtudását nyelvvizsga-bizonyítvánnyal igazolni.
A Közös Európai Referenciakeret megjelenése óta minden nyelvvizsgaközpont a megadott szintrendszerhez igazodik, ez a szintrendszer a mérce, tehát a szintek elvileg azonosak. Ennek a szintazonosságnak a meglétét ellenõrzi a NYAK – a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ kétévenkénti, a vizsgaanyag-fejlesztés és vizsgaadminisztráció minden lépésére kiterjedõ felülvizsgálataival. Az egyes vizsgarendszerek csak mérési módszereikben térnek el egymástól és kínálják a potenciális vizsgázók számára a legtesthezállóbb mérõeszközt. Így vannak általános és szaknyelvi, egynyelvû és kétnyelvû – a közvetítõi készséget is mérõ – nyelvvizsgák, van, amelyikben van nyelvtani teszt, van, amelyikben nincs, van olyan, amely computerizált formában biztosítja a vizsgaanyagot.
Mennyiben jelent a nyelvtudás (személyes) előnyt itthon, a munkaerő piacon? Vannak erre adataitok?
Adatok nem állnak rendelkezésünkre, csak a környezetünkben lévõ példák alapján érzékeljük, hogy egyre inkább meghatározó tényező a munkaerőpiacon a nyelvtudás. A jó szakmai felkészültség és a nyelvtudás együtt lehet a sikeres pályázás titka. Ezért sem értem a készülő felsőoktatási törvényt, amely különbséget tenne a nyelvigényes és nem nyelvigényes szakok között. Az utóbbiakon végzők számára eltörölnék a nyelvvizsga-kötelezettséget. Sajnos Magyarországon az idegen nyelveket beszélők aránya még mindig jóval az európai átlag alatt van. Még hosszú ideig szükség van egy külső motiváló eszközre, hiszen elvárható az ország értelmiségétől minimum egy idegen nyelv legalább középszintű ismerete. Gyakran hivatkoznak a törvényalkotók az óvónőkre, testnevelő tanárokra. És ha ők egyszer külföldön szeretnének majd dolgozni, szakmai konferenciákon részt venni, netán a szakirodalmat olvasni, vagy ha az osztályukba külföldi tanuló kerül? Az innovációról, a szakmai fejlődésről nem lehet nyelvtudás nélkül beszélni. Az idegen nyelvet beszélők mobilitása, elvándorlási motivációja mennyivel erősebb azokénál, akik nem beszélnek nyelveket? Aki el akar menni, az úgyis elmegy, függetlenül attól, hogy beszél-e idegen nyelveket. Attól nem kellene tartani, hogy a nyelvtudás birtokában mindenki felkerekedik, és külföldre megy élni, dolgozni.
Teljes interjú:
http://pecs2030.afal.hu/interjuk
