close
CímlapNyelvtanulásOnline nyelvtanulás pro–kontra

Online nyelvtanulás pro–kontra

Egyre több olyan internetes felület és szolgáltatás létezik, amely a nyelvtanulást hivatott segíteni. Ennek legegyszerűbb formája, ha az ember feliratkozik egy hírlevélre, amely naponta vagy hetente küld egy-egy feladatot vagy megtanulandó szót. Van ezek közt olyan is, amely nem csak egy kifejezést küld, de még mondatba is foglalja, sőt, meg is lehet hallgatni, hogyan hangzik.

Szókincsbővítésre talán ez jó, de tapasztalataim szerint hosszú távon az ember megunja, és már meg sem nézi a leveleket. Így lesz a „mindennap angolozom egy kicsit”t-ből annak hamis illúziója, hogy haladok, hiszen ma is kaptam egy mailt (amit majd valamikor a szép jövőben megnézek és megtanulok). Vannak játékos formájú nyelvtanulós weboldalak, ahol egyfajta tamagocsihoz van kötve a tanulás.

Ha végigcsinálod ezt az online részt, akkor nő pár centit a virágod. Nemrég lehetett hallani egy olyan, okos telefonon lévő virtuális zsiráfról, amelyiket lefutott kilométerekkel lehet „etetni” – de azzal az alkalmazással azt, hogy futott-e az illető, könnyebb ellenőrizni, mint azt, hogy vajon éles helyzetben is megy a present perfect igeidő vagy sem. Aki irtott már ki a maga által teremtett virtuális élőlényt, az tudja, egy szint után mennyire nem motiváló, hogy van-e egy újabb szalagunk vagy plecsnink (vagyis azokról egy képünk). Hát, nem az. Vannak kifejezetten okosan összerakott, életszerű és praktikus alapszókincset bemutató nyelvtanítós weboldalak, amik ráadásul legtöbbször még ingyenesek is. Ezeket azonban olyan országok fejlesztik, ahol rendkívül sok a bevándorló, és az állam érdekelt abban, hogy a migránsok nyelvtudása elfogadható szintű legyen.

A BBC például remek angolos nyelvprogramokat futtat, ám a legtöbbjét akkor lehet igazán érteni, ha valaki a bevándorlók többségéhez tartozik, és mondjuk, jól érti a kínai nyelvet.

Fordítva – tehát ahhoz, hogy kínaiul vagy spanyolul lehessen tanulni a BBC weboldalairól - viszont angolul kell tudni nagyon jól. Mivel netes, előre megírt programokról van szó, az egyéni hibákra szinte egyáltalán nem figyelnek ezek a programok. Ha van is valamiféle hanganyag, vagy mi is beszélhetünk, legtöbbször nincs azonnali szóbeli reakció, ahogy az akár egy nyelvvizsgán vagy a való életben lenne. Nem cél specifikusak, vagyis nem feltétlenül arra a nyelvvizsgára készítenek fel, amelyet le akar tenni az ember – márpedig a feladattípusok ismerete nagy könnyebbség!

Bajos a szintek felmérése is, hiszen ki tudja, mit ért egy web fejlesztő team közép haladón. Unaloműzőknek persze jobbak, mintha az ember madarakkal csapna agyon malacokat, vagy virtuális kertben kapálna, de mégsem az igazi...

 

UnivPécs

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni