Somos Zoltánt, a PTE BTK egykori hallgatóját, sportkommentátort kérdeztük a vasárnap záruló foci Eb-ről.
Melyik csapat teljesítménye volt meglepetés számodra az idei Eb-n pozitív és negatív értelemben?
Nagyon pozitív csalódás nem volt. A spanyolokról kevesen tudták előre megítélni, mennyire lesznek csapatként jók, hiszen a játékosaik jók, de zajlik egy generációváltás, új a szövetségi kapitány is, így kérdéses volt, hogyan teljesítenek. A német csapatot emelném még ki, akiknek egyetlen pechük az volt, hogy nem a döntőben találkoztak a spanyolokkal.
A grúzok játéka úgy gondolom, sokakban megmarad majd, kívülállóként, a lebonyolítás révén érkeztek az Eb-re, senki nem várt tőlük nagy eredményeket. Őszinte, látványos, dinamikus, rohanós focit játszottak, nem vallottak szégyent.
Svájc nem mondhatni, hogy konzisztensen jó teljesítményt nyújtó csapatjátékot mutatott, de ők is közel voltak a saját maximumokhoz, jó focit játszottak. A franciáktól többet vártam. Az angolok játéka is egy félidőben volt olyan, amit egy ilyen klasszisokból álló csapattól az ember vár: megúszós, nem kezdeményező, nulla kockázatot vállaló, kevés kreativitást mutató játékot mutattak az egész torna alatt.
Somos Zoltán 2010-ben, az MTVA sportriportereként
Melyik játékost emelnéd ki az Eb-n nyújtott teljesítménye alapján?
Yamalról beszél mindenki, aki 16 évesen hihetetlen érett és jó focit játszik.
Szupertehetséges, ami kell is ahhoz, hogy ennyire fiatalon ennyire egyenletesen magas színvonalú játékot tudjon nyújtani góllal és gólpasszokkal.
Ez valóban elképesztő. Vannak a focitörténelemnek egyszer-egyszer ilyen pillanatai, amikor egy ennyire fiatal játékos ennyire meghatározó szerepet tud játszani. Amikor például Pelére felfigyelt a világ 1962-ben, ő is még csak 17 éves volt.
De a spanyoloknál vannak mások is, akik hasznosan vagy eredményesen játszanak. Aki az Eb és a szezon alapján megérdemli a figyelmet, az Rodri (teljes nevén Rodrigo Hernández Cascante – a szerk.), aki a Manchester Cityben és a válogatottban is elképesztő stabilitást ad a csapatnak. Azt szokták mondani, hogy kifacsartak, fáradtak a nagy sztárok – talán ő az egyetlen kivétel, aki a klubjában hozott színvonalat egy az egyben át tudja emelni a válogatottban nyújtott teljesítményre.
Mi a véleményed a videóbíróról?
Már az Eb előtt felhívták a játékvezetők figyelmét arra, hogy abban az esetben kell alkalmazni, amikor egyértelmű játékvezetői hiba történhetne a használata nélkül. Egy szöglet vagy egy bedobás nyilván nem ilyen helyzet, de egy szabálytalanság, vagy annak megítélése, hogy sárga vagy piros lapot érdemel-e egy játékos, les volt-e egy adott helyzet vagy valóban tizenegyest kell-e ítélni – ha ezeknél nem egyértelmű a szituáció, akkor alkalmazni kell. Alapvetően ezt jó elvnek tartom, nem vagyok ellene. De hozzá kell tennem: sok múlik azon is, kik kezelik a videóbírót és helyesen alkalmazzák-e. A bíró szemszögéből a videóbíró használata kevésbé presztízsromboló, nem tapad a nevéhez egy rossz döntés vagy az, hogy egy fontos szituációt nem vett észre. Utóbbiakra tudunk magyar bírót érintő példákat is mondani…
Az egyik meccsen egy néhány centis les miatt nem adnak meg egy gólt Dániának, majd kezezés miatt tizenegyest rúghatnak ellenük a németek - aztán a spanyolok elleni meccsen a németek nem kaptak meg egy tizenegyest. Hol élvezői, hol kárvallottjai a csapatok a VAR döntéseinek vagy annak hiányának. A szubjektivitást nem lehet kivenni a játékból, csak nyilván felmerül a kérdés, hogy így van-e értelme használni a VAR-t.
Mókás visszagondolni a foci történelmének nagy momentumaira, hogy vajon mennyire más eredmények születtek volna, ha korábban létezik a VAR.
Hogy is mondta Maradona? A gólban benne volt Maradona feje és kicsit Isten keze?
Igen, az a gól az 1986-os vb döntő ordas csalása volt, nagyon sportszerűtlen dolog. (Maradona kézzel ütötte be a labdát a kapuba, és megadták a gólt - a szerk.) Nyilván egy pillanatnyi vagány döntés volt, és az angol szurkolók a mai napig nem dolgozták ezt fel. Viszont „cserében” az angolok egyetlen világbajnoki címe 1966-ban úgy született, egyébként saját pályán, hogy a döntőben nagy valószínűséggel olyan gólt ítéltek meg a németek ellen, ami nem ment át a gólvonalon.
Ki fog nyerni vasárnap? Spanyolország vagy Anglia?
Szerintem sokan a spanyoloknak szurkolnak, annak ellenére, hogy az angol futball kultúrának sok híve van Magyarországon is. Miközben a nagy klubjaik sorra nyerik a trófeákat, az angol válogatottnak vagy hatvan éve nem sikerül Eb-t vagy vb-t nyernie. Óriási teljesítmény, nagy katarzis lenne, ha nyernének. De az alapján, ahogyan ezen az Eb-n fociztak vagy nem fociztak, szóval az eddigi teljesítményük alapján a spanyolok jobban megérdemelnék a győzelmet. Ha azt játssza majd a két csapat, amit eddig, akkor a spanyolok megnyerik ezt a bajnokságot.
Statisztikailag viszont nem valószínű, hogy egymás után két nagy versenyben (a legutóbbi vb-n a döntőben 11-es rúgásokkal kapott ki az angol válogatott – a szerk.) a döntőbe jutott Anglia kétszer egymás után nem tud teljesíteni.
Lehet, hogy ismét védekező, felháborodást kiváltó focival, de meg fogják nyerni ezt az Eb-t az angolok – nem biztos, hogy örülnék ennek, de most valami ezt súgja.
