Hagyományteremtő céllal 2019-ben indította el a PTE Sportiroda a „Sportirodák Találkozója” országos szakmai rendezvényt, melyet idén március 07-én tartottak a Hotel Laterumban. Az esemény apropóján Juhász Péterrel, a Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség (MEFS) főtitkárával beszélgettünk a MEFOB-ról, az egyetemi sportról, a duális életpályamodellről.
Mit lehet tudni az idei MEFOB Fesztiválról?
A MEFOB Fesztivál idén már harmadik alkalommal kerül megrendezésre. Azt látjuk, van létjogosultsága annak, hogy a hallgatókat összetereljük, két-három napot együtt legyenek, és közösséget is építsünk, úgyhogy ezt a hagyományt visszük tovább. Idén Győrben lesz, április 30-tól május 3-ig.
A négynapos fesztiválra 10-12 sportágban közel 1200 hallgatót várunk idén is, azt szeretnénk, ha ez lenne az egyetemi versenysport legnagyobb ünnepe.
Ez egy nagyon fiatal rendezvény, aminek még vannak gyermekbetegségei, és lehetne rajta még mit javítani, de már így is van presztízse, ismertsége, aminek nagyon örülünk. Már itt, a Sportirodák találkozóján is többször szóba került.
Ez egy nagy rendezvény, amiről nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a legnagyobb versenysport rendezvény, vagy multisport esemény, hiszen ennyi sportágban, egy helyen, ennyi országos bajnokság és ennyi résztvevő, tudtommal nincs máshol, örülünk, hogy ezt mi honosítjuk meg.
Amikor belevágtunk, akkor az volt biztos, hogy az első kettőt megrendezzük, hiszen készültünk az Európai Egyetemi Játékokra, ezért szervezte az egyik évben Miskolc, a másik évben Debrecen, de már a miskolci eseményen elkelt az idei győri, és elkelt a jövő évi is rendezvény is. Nagyon jó érzés volt, hogy van erre igény, hogy van úgymond verseny is az egyetemek között, hogy ki rendezze meg. 2025-ben várhatóan Budapesten a 100 éves Testnevelési Egyetem lesz a házigazdája az eseménynek. Mindez jó visszajelzés arra, hogy működőképes az ötlet, a koncepció.
A PTE hagyományosan jól szerepel a MEFOB-os megmérettetéseken. Kívülről Ön szerint mi ennek a titka?
Kívülről az látszik, hogy komoly szakmai munka folyik a versenysport területén, illetve nevezzük rekreatív sportnak, vagy egyáltalán a mozgás népszerűsítésében is, hiszen számos olyan rendezvény van, amit a Sportiroda, az egyetem, illetve a PEAC szervez. 
Hallgatói létszámát tekintve a Pécsi Tudományegyetem szerintem a top 5 egyetemben van, tehát az is jó lehetőség, hogy ennyi hallgató közül lehet válogatni. Ugyanakkor, ha nem folyna megfelelő szakmai munka, – és nem csak a sportirodára gondolok, hanem a PEAC-ra is – és mindez nem szívná be a hallgatókat, akkor sokkal nehezebb lenne a merítés is. Nagyon sok az olyan szabadidős sportesemény is, ami jó hírét viszi az egyetemnek és az egyetemi sportnak is.
Ami még szembetűnő nekünk, az az, hogy bár létesítményekben még nem áll annyira jól a PTE, a sportolói mégis kiváló eredményeket érnek el. Fontosnak gondolom, hogy a hazai színtér mellett a nemzetközi porondon is mindig megméretődjön az egyetem, ehhez pedig szükség van elkötelezett szakemberekre és kollégákra. A meghirdetett versenyeinken a pécsi az egyik legaktívabb egyetem.
Mitől függ, hogy egy új sportág kapcsán rendeznek-e MEFOB-ot? Hogyan lehet/lehet-e bekerülni a sportágak közé?
Ahhoz, hogy egy sportág, Egyetemi-Főiskolai Országos Bajnokságot tudjon rendezni, vagy MEFOB-nak hívhassa magát, több tényező szükséges. Az egyik, hogy az Országos Sportági Szakszövetség mögé álljon.
Azt gondolom, egyre több sportág felismeri azt, hogy fontos foglalkozni az egyetemi korosztállyal is, hiszen még sokan vannak, akik, mondjuk 18 éves korukig, bár nem futották be azt a karriert, amit maguknak, vagy mások nekik szántak, mégis szeretnék tovább űzni a sportot, az pedig egy kiváló lehetőség, hogy az egyetemi bajnokságokban, az egyetemi versenyrendszerben ezt megtehetik.
Emellett elvárunk egy bizonyos szervezettséget mielőtt valamit MEFOB-nak nevezünk. Éves szinten 5-6 sportág biztosan bejelentkezik, hogy szeretnének MEFOB-ot rendezni, feléjük mindig azt szoktuk kommunikálni, hogy előbb, amellett, hogy felveszik a kapcsolatot az Országos Sportági Szakszövetséggel, illetve velünk, amellett szervezzenek teszt eseményeket. Két-három év után, amikor látjuk a részvételi arányokat, és ők is látják a visszajelzéseket, az esemény létjogosultságát, akkor eldönthetik velünk közösen, hogy ezt be tudjuk-e emelni az országos egyetemi bajnoki rendszerbe. Vagyis általában egyfajta tanulási folyamatot szoktunk kérni az új sportágak esetében.
Fontos szempont a résztvevőknek a száma, hogy azok minél több intézményből érkezzenek. Hiszen ha egy egyetem szervez egy szkander bajnokságot, és arra csak az adott intézmény hallgatói jönnek el 200-an, abból nem lehet országos bajnokságot szervezni. Az ideális, ha legalább 8-10 egyetemről vannak hallgatók. A curling, a krikett, a szkander, a darts, – hogy csak a legfrissebbeket említsem – ezek a sportágak szinte évről évre próbálják magukat megszervezni, és szeretnének bekapcsolódni az egyetemi vérkeringésbe, ami nagy öröm számunkra.
Mit vár az idei Európai Egyetemi Játékoktól? Mennyire számíthat a hazai pálya előnye?
Ennek több aspektusa van. Azt gondolom, hogy sportdiplomáciailag a magyar sport egészére, és az egyetemi sportra nézve is pozitív hatással van. Létszámát tekintve ez lesz Magyarország történetének legnagyobb multisport eseménye. Ilyen rendezvény még nem volt a magyar sport történetében.
Reményeink szerint közel 5000 hallgató, körülbelül 1500 kísérő, 1000-1200 önkéntes fog részt venni rajta, a nézőkkel és a hozzátartozókkal együtt összesen egy nyolcezer fős sporteseménnyel tervezünk a két helyszínen, Miskolcon és Debrecenben.
A léptékét tekintve nagy kihívás lesz mindannyiunk számára, de nemzetközi sportdiplomáciai szempontból nagyon jó hatással lesz a magyar sport egészére.
Az egyetemi sport szempontjából, azt gondolom, sikerül magunkat egy magasabb polcra pozícionálni, akár az európai, akár a nemzetközi szövetséget nézzük, hiszen, ha sikeresen meg tudjuk rendezni ezt az eseményt, akkor az ad egyfajta minőséget, egy megbecsültséget a magyar egyetemi sport számára is, úgyhogy ezt is várjuk tőle. Ez lesz a 7. Európai Egyetemi Játékok, az elsőn kettő fő, és egy kísérő tanár jelentette a magyar delegációt, most ez várhatóan több, mint 500 fős lesz. A hallgatók több, mint 20 egyetemről fognak érkezni ez is mutatja azt, hogy mekkora potenciál van ebben a rendezvényben. Nagyon jót fog tenni a hazai egyetemi sportnak a pezsgés, az, hogy versenyzők nemzetközi színtéren is versenyezhetnek, összemérhetik tudásukat, és nyilván régió imázs szempontból sem elhanyagolható. A legtöbb sporteseményt Budapesten rendezik, de idén az Európai Egyetemi Játékokat nem itt, hanem két ikonikus vidéki városban rendezik meg. Mivel ezt a két várost sokkal kevesebben ismerik, ezért ez nekik is nagy lehetőség arra, hogy megmutassák magukat. Nem utolsó sorban a két egyetemnek is kiváló lehetőség arra, hogy nemzetközi hallgatókat toborozzon, hogy felrakják magukat a nemzetközi térképre.
Hogy ítéli meg a kettős életpályamodellt? Mi az, ami változott ebben az elmúlt években országos szinten?
Úgy gondolom, emelkedett magának az egyetemi sportnak a láthatósága, ami azt jelenti, hogy egyre többen tudnak arról, akár élsportolók is, hogy nem elképzelhetetlen az, hogy az élsport mellett tanuljanak is, hogy ez nem egy vagy-vagy, hanem egy és válasz tud lenni egyre többüknek.
A modellváltás is segítette ezt, hiszen a 21 modellváltó intézmény éves szinten összesen 2,5 milliárd forintot meghaladó összeget kap arra, hogy fejlessze az egyetemi sportot. Ennek a támogatásnak az egyik indikátora a kettős karrier program léte, annak a szervezettsége a különböző egyetemeken, ami azt eredményezi, hogy egyre több intézmény tartja egyre fontosabbnak, hogy minél több sportoló hallgatót is integráljon a rendszerbe. Az egyetemeknél ily módon van arra forrás, hogy ösztöndíjjal, egyéni tanrenddel, a kollégák túlmunkáját finanszírozva biztosítsa azokat a feltételeket a hallgatóknak, amik mondjuk, 4-5 évvel ezelőtt nem biztos, hogy minden egyetemen adottak voltak.
