Fésüs Ádám jól tanul, jól sportol, eredményességét, tehetségét ösztöndíjak sora bizonyítja, legyen az foci vagy sárkányhajó, vagy egy biomechanikai labor, helyt áll. De ki is ő?
26 évesen vagy a földrajz-testnevelés szakon. Korábban mit csináltál?
Gimnázium végeztével dolgoztam, hogy az egyetemi éveimre legyen félretett pénzem és ne kelljen az egyetemi tanulmányaim mellett dolgoznom. A diákmunka ugyan elmaradt, de már az első szemeszterben elhatároztam, hogy egyetemi tanulmányaim mellett kutatni szeretnék. Így kerültem a Hallgatói Kiválósági Pályázat keretein belül a Sporttudományi Intézet Biomechanika laboratóriumba hallgatói dolgozóként.
Te is sportolsz?
Mindig is sportoltam. Közel húsz éve focizok, de az első szemeszterben csatlakoztam a PTE-PEAC Egyetemi Sárkányhajó csapatához, mellyel már számos egyetemi, országos és világversenyen értünk el sikereket. Idén nyáron nagy reményekkel utazunk a Floridában található Sarasotába a Sárkányhajó világbajnokságra.
Hogyan lehet munka mellett tanulni? Mit dolgozol?
Hétvégente és szezonálisan a családunk vállalkozásában dolgozok Kaposváron. A munka/sport miatti utazás sok időt vesz el a mindennapjaimból, hiszen a labdarúgó csapatom 100, míg az otthoni munkahelyem 90 kilométerre van Pécstől.
Úgy érzem, hogy sem a laboratóriumi, sem az otthoni munkám nem hátráltat a tanulmányaimban. A munka, kutatás és sport mellett azt hiszem mondhatom, hogy helytállok az iskolapadban is.
Tehetséges hallgatóként díjaztak, mennyit teszel érte?
Az elmúlt években, kutatótársaimmal több ösztöndíjat is sikerült elnyernünk, részesültünk Kriszbacher Ildikó Ösztöndíjban, Nemzeti Kiválósági Ösztöndíjban, Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjban, Hallgatói Kiválósági Pályázatban, valamint több egyetemi, kutatási tevékenységet díjazó ösztöndíjban.
Úgy gondolom mondhatom, hogy minden egyetemista kutatónak nagy terhet vesz le a válláról az ösztöndíjak által nyújtott anyagi támogatás. Az ösztöndíjak elegendő bevételi forrást biztosítanak a mindennapi kiadásokra, amely lehetővé teszi, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a tanulmányainkra, valamint a kutatómunkánkra.
Mindannyiunk nevében mondhatom, hogy a siker és dicsőség kemény munkával és sok lemondással jár. Számos alkalommal fordult elő, hogy reggel 7 órakor már a laborban dolgozunk és este 9 órakor a portás sürgetett bennünket, hogy már illene zárni az épületet.
Hány éve kutatsz biomechanikai laborban? Egyáltalán mi történik ott?
A Sporttudományi és Testnevelési Intézet biomechanika laboratóriuma, melyet témavezetőm, Dr. Váczi Márk működtet, már lassan két évtizede létezik. Az utóbbi néhány évben, hála a GINOP és EFOP pályázatoknak, valamint a Modern Városok Programnak, a laboratórium jelentős fejlesztésen ment keresztül. Ennek köszönhetően egy rendkívül kellemes munkakörnyezet, valamint olyan műszerpark várja az oktató kutatókat és a kutató hallgatókat, ami Európa szerte megállja a helyét. Én négy éve végzek kutatást, önként jelentkeztem OTDK munkára témavezetőmnél. Akkor még csak a saját projektemet végeztem és csak hárman voltunk hallgatók. Azóta egy 7-8 hallgatóból álló biomechanika kutatócsoport alakult ki, amely összesen mintegy két tucat vizsgálati projektet végzett el a négy év alatt. A laborban humán vizsgálatok folynak, melyek elsősorban edzésintervenciós programok neuromuszkuláris rendszerre gyakorolt hatásmechanizmusait tárják fel edzett, edzetlen, időskorú és még izombeteg populációknál is, de új kutatási irányvonalunkat képezi a sportolók ízületi instabilitása és teljesítménye közötti összefüggések vizsgálata. Dynamométerek, mozgáselemző rendszerek, elektromiográfia, izom- és agykérgi stimulátor – röviden ezek az eszközök, amelyeket a legyakrabban alkalmazunk, de nem régiben egy sajátos kutatásmódszertani eljárást dolgoztunk ki a proprioceptív edzés hatásának megbízható vizsgálatára, melyről éppen a napokban jelent meg publikációnk a rangos Frontiers in Physiology folyóiratban. Mindenképpen említésre érdemes az a háttértudás és nemzetközi tapasztalat, amellyel az Intézet témavezetői rendelkeznek. Örvendetes az is, hogy az Intézet 2021 óta két kutatót is alkalmaz a kineziológia területén, Dr. Murlasits Zsoltot és Dr. Hortobágy Tibort, melyek közül az utóbbi a világ összes kutatóját felsorakoztató ranglistán is nagyon előkelő helyen áll.
Milyen sérüléseket kutatsz?
Kutatási témám a leggyakoribb térdsérülési mechanizmus, a térd mediális irányba történő elmozdulása. A térd mediális irányba történő elmozdulása egy fokozott valgus helyzetet eredményez, amely az elülső keresztszalag szakadásához vezethet. Ezen mechanizmusnak számos oka lehet. Kutatásunk során vizsgáljuk az izom kondícióját, különböző felugrások, leérkezések során az izmok aktivitását, valamint a testszegmensek térbeli változását. Az idei évben a Kriszbacher Ildikó Ösztöndíj keretein belül kutatásomban 20 sportoló hölgy két különböző 1 hónapos preventív edzésprogramon vett részt. A kutatás során a két eltérő edzésprogram stabilizációra gyakorolt hatását vizsgáltuk felugrások és leérkezések során. Laboratóriumi munkánkkal célunk olyan hasznos tudásanyagot, ismereteket közvetíteni, amellyel csökkenthető a sérülés rizikója, valamint fokozható a sportolói teljesítmény.
Szeretnél Phd-re járni?
Igen, ezt kutatótársaimmal már korábban eldöntöttük. Az osztatlan tanári képzés befejezése után a PTE-TTK Biológiai és Sportbiológiai Doktori Iskolájában folytatjuk tanulmányainkat.
