close
CímlapTudomány1927 és 1930 között a magyar költségvetés 10-11% jutott oktatásügyre

1927 és 1930 között a magyar költségvetés 10-11% jutott oktatásügyre

Tanulófesztivál, Trianon, PTE
2020. szeptember 25.

A IV. Pécsi Tanulófesztivál keretében kerekasztal beszélgetés zajlott a Trianon utáni Magyarország első évtizedének kül-, bel- és művelődéspoltikai vonatkozásairól – a vírusjárvány miatt az online térben. Meghívott történészek: Hornyák Árpád, Huszár Zoltán, Vonyó József. A beszélgetést Rimai Dávid moderálta.

A PTE BTK - MTA PAB Kultúra- és Könyvtártudományi Munkabizottság szervezésében zajló beszélgetést Rimai Dávid vezette, a program bő negyedórás késéssel indult – a technika - a Zoom program – időnként apróbb gondokat okozott a beszélgetés élvezétében.

Vonyó József  Rimai Dávid kérdésére arról beszélt, hogy a demokrácia és az autoriter rendszer között mozgott a két Világháború közötti Magyarország, nehéz egységesen beszélni róla, mert sok változás zajlott le ebben az időszakban, de alapvetően az autoriter rendszer felé való elmozdulásról lehet beszélni, és az sem szerencsés, ha Horty-rendszerről beszélünk, hanem szerencsésebb lenne Horty korszaknak nevezni ezt az időszakot, mert nem Horty Miklós építette ki a politikai rendszert, hanem fémjelezte azt.

Hornyák Árpád szerint a trianoni békeszerződés Magyarország történetében nagyon fontos elem, magyar szempontból ez egyfajta nullpont, a saját út kezdete innen datálható. De a korhangulat és a politika is meghatározta az ország előtt álló szűkös lehetőségeket.

Huszár Zoltán a kultur-, és tudománypolitikáról szólva elmondta, hogy Trianon meghatározó eleme volt a korhangulatnak, szerves részévé lett az oktatás és tudománypolitikának is. Klebelsberg Kúnó vezetésével 1922-31 között a tudományra, az oktatásra és a művelődésre vetült a főhangsúly. Ez egy sajátos innováció és modernizáció volt, amelynek keretében egyben kultúrfölényt is igyekeztek hirdetni nemzetközi térfélen a régió népeivel szemben Magyarországról.

Trianon után a parlamentáris struktúra Vonyó József szerint 1927-re alakult ki Betlehem Istvánék szisztémája szerint. A Tanácsköztársaság után egy szakszervezeti irány tűnt fel, utána egy Habsburg legitimizációs kísérlet indult meg, amelyet nem ismertek el az Antant hatalmak, majd a Horty vezette nemzeti hadsereg maradt az egyetlen hatalmi tényező. A nemzetgyűlési választás után kialakult új rendben visszahozzák a Monarchia rendszerét, de korszerűsítve azt. Az egykamarás parlament kétkamarássá bővült. Betlehem vezetésével társadalmi, kulturális és gazdasági értelemben is korszerűsítették az országot.

Belpolitikai és külpolitikai mozgások egyaránt jellemzőek voltak, Hornyák Árpád a Népszövetségi keretrendszerről beszélt, ez az ország izoláltságából nyitást jelentett, s egyben egy olyan helyet, ahol évente kétszer a panaszokat is elő lehetett adni, a Magyar-kérdést felszínen lehetett tartani Európában. Fórumot biztosított ez a helyszín a kontaktok kiépítésére is.

Huszár László a Klebelsbergi kultúrpolitikáról beszélt, amely a trianoni döntés bírálatát jelentette, de egyben a tudomány, a művelődés és az oktatáspolitikát is. A tudományosságot stabilizálták, erre építették a korszerű tanárképzést, előbb a középiskolát, majd az elemi oktatást is megreformálták. 20-as évek elején 7% fölötti volt az analfabéták száma az országban, ezen kellett javítani. A leszerelt hadsereg költéségvetését a kultusztárca kapta meg, ez példátlan fejlesztési lehetőségek előtt nyitotta meg az utat.

1927-30 között az összköltségvetésből 10-11%-ot kapott a kultusztárca.

Vonyó József a legfontosabb politikai és gazdasági kihívások között említette azt, hogy a rendszer stabilizálásának Betlehemi módja többféle ellenállásba ütközött. Ellentétes érdekek és törekvések voltak a konzervatívok között is – egy csoport a Habsburgokat szerette volna trónra léptetni, vagy a Hortyt támogató fiatal katonatiszti kör (Gömbösék) előbb a kormánypártban találta meg az érvényesülés útját, de a Népszövetségbe belépés ellen már hevesen tiltakozott. Ezért 1923-ban Gömböséket kikényszerítették a hatalomból, ekkor jött létre a fajvédő párt. A Betlehem-kormány legfontosabb feladata a gazdaság stabilizálása volt, nemcsak trianoni hatás okozott gondokat, hanem a Monarchia felbomlása is. A feldolgozóipar itt maradt, de nyersanyag nem volt hozzá. Csak 1939-re éri el MO az 1913-as fejlettségi színvonalat, de a visszaesés alig pár százalékos volt, mert nemcsak fontos és fejlett városait vesztette el Trianonnal Magyarország, hanem a legfejletlenebb régiókat is.

Hornyák Árpád a Trianon utáni helyzetben 3,3 millió magyar került kisebbségi helyzetbe, ez súlyosan érintette a magyar államot, mert hangsúlyoznia kellett, hogy védi a kisebbségbe került magyarokat, de az utódállamok féltényen vigyázták az állami szuverenitásukat, így a kisebbségek felett is uralkodni vágytak. A magyar állam folyamatosan felszínen tartotta a kérdést, volt is miért, mert a szomszédos országokban nemzetállamok kiépítése folyt.

Huszár ehhez hozzátette, hogy az elszakított területek bár gazdaságilag nem voltak fejlettek, ám oktatási szempontból igencsak az élen jártak. A legjobb infrastruktúrájú területeket vesztette el az ország Trianon után.

A nemzeti a hagyományos, a modern meg a nem nemzeti. És a nemzetit favorizálta a trianoni Magyarország – mondta Vonyó József a mezőgazdaságot példaként hozva, s termésátlagokkal igazolva megállapítása igazságát.

Kérdésünkre, hogy a beszélgetés témája mára milyen hatással bír a közgondolkodásra azt válaszolta Vonyó József, hogy szerinte máig is hat Trianon, kormányzati szinten is rendszeresen beszélnek máig tartó folyamatokról. Egyrészt az elszakított területeken maradott ősök problémája vezetett ehhez, de sokan nem tudnak szabadulni attól a gondolattól, hogy minden mai problémát Trianonhoz vezetünk vissza. Vonyó szerint, amig ez így marad, addig magunkat kötjük béklyóba. Az I. Világháború kitörésének is számos oka volt, de mégiscsak az Osztrák-Magyar Monarchia támadása indította el a folyamatot, és máig csodálkozunk azon, hogy a vesztes háború után minket büntetnek? Történeti okokra vezetjük vissza a problémáinkat, és nem azt nézzük meg, hogy mi milyen hibákat követtünk el.

Balogh Robert

Balogh Robert

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni