A Széchenyi 2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében biztosított vissza nem térítendő, 650 millió forintos európai uniós támogatással zajlott a „Neurorehabilitációs és ember-gép kapcsolat kutatási központ kialakítása a Pécsi Tudományegyetemen” (PTE) elnevezésű projekt. A Debreceni Egyetemmel (DE) és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézettel (OORI) közösen, a PTE koordinációjával folytatott munka során nemzetközi színvonalú egészségügyi kutatásfejlesztési és szolgáltatási centrumot hoztak létre a rehabilitáció, s ezen belül a neurorehabilitáció területén
A projekt célkitűzése az volt, hogy több szervezetre és kutatási területre kiterjedően biztosítsa a pályázat a rehabilitációs klinikai munka számára a kutatás-fejlesztés-innováció (KFI) hármasát, amely a betegellátásban és a graduális oktatásban is hosszútávon kamatoztatható.
„2010-ben az EU-ban az idegrendszerrel kapcsolatos adatok alapján az idegrendszeri megbetegedésekre (diagnosztikától a rehabilitációig) 700 milliárd Eurót költenek évente a tagállamokban – mondta Dóczi Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Széchenyi díjas egyetemi tanára, a projekt szakmai vezetője-, az összes többi népbetegségre (diabetológia, kardiológia, onkológia, rheuma…) együttesen tesz ki 500 milliárdot. A biztosítók az utóbbi betegségekre sokkal többet költenek, mint az idegrendszeri megbetegedésekre. Az idegrendszeri beteggel nem száguld a mentő, nem olyan „látványos” a sorsa, mint egy szívinfarktusos beteg, ezzel szemben egy közepes depresszióban szenvedő ember a betegsége következtében stigmatizálódik a környezetében, elveszti a munkahelyét, kikerül a társadalom peremére, óriási költségekbe kerül. A neurorehabilitáció olyan emberek visszahozatalát célozza meg a társadalomba, akik nem „látványosan” betegek, és mégis hihetelen költségbe kerülnek. Egy idegrendszeri sérülést elszenvedett gyermek elélhet akár 80 éves koráig, de ez hihetetlen költségekkel jár. Az USA-ban a kutatás-fejlesztési ráfordításoknál az igazi nagy költséget az Iraki háború idegrendszeri sérültjei jelentettek, a robbantásos merényletek sérültjeinek idegrendszeri rehabilitációjára elképzelhetetlenül hatalmas összegeket költenek.„
https://youtu.be/vSj75uxvONw
Dóczi Tamás, a projekt szakmai vezetője a projekt záróeseményén elmondta: „Az idegrendszert ért károsodások következtében kialakult fogyatékosság és rokkantság a legnagyobb egészséggazdasági terhet jelenti a társadalom és az érintett családok számára, így rendkívül fontos a minél hatékonyabb és gyorsabb gyógyítás e betegek számára. Ebben jelenthet komoly előrelépést a most befejeződött projekt” – hangsúlyozta a professzor.
A Pécsi Tudományegyetemen a pályázat segítségével létrejött egy Biomechanikai Labor, melyben egy összetett mozgásanalizáló rendszerrel a kutatási eredmények pontosan monitorozhatók, és a betegvizsgálat precizitása is növelhető. A Laborban a pályázatból beszerzett robotikus eszközök (exoskeleton) segítségével lehetőség nyílik stroke (szélütés) következtében bénult személyek rehabilitációjára, mozgatására, mely globálisan is kiemelkedő technológiának és kutatási területnek számít. A támogatásnak köszönhetően megkezdődött az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézettel (2021. április 1. óta Országos Mozgásszervi Intézet) közös kutatás keretében gerincvelősérülés miatt bénult emberek helyváltoztatását segítő robotikus járógép első hazai klinikai kipróbálása is.
A projekt révén megalakult az Anyagtechnológiai Kutatócsoport, mely számos interdiszciplináris KFI projektben vett részt. A kutatócsoport egyik fő kutatási területe a 3D nyomtatásban felhasználható polimerek és fémek mechanikai és strukturális jellemzőinek vizsgálata, melynek eredményei közvetlenül hasznosulnak orvostechnológiai fejlesztésekben. Az ezekre épülő termékfejlesztések közül kiemelendő egy egyetemi spin-off cég keretein belül elkészült, felső végtagi, additív gyártástechnológiával készült, intelligens, EMG vezérelt felső végtagi protézis, az „Ember Arm”, illetve a Phoenix Smart Orthesis, mely stroke-on átesett kliensek rehabilitációs folyamatait segítheti a jövőben.
Szintén a pályázat forrásából szereztek be egy 256 csatornás EEG készüléket, mely nélkülözhetetlen egy új technológia, a gyógyszerrel rohammentessé nem tehető epilepsziás betegek ellátásában. Ennek a lényege, hogy a koponyaűrön belülre elhelyezett elektródák használatával az epilepsziás rohamot kiváltó fókusz azonosíthatóvá válhat akár olyan betegeknél is, akiknél a koponya MRI vizsgálat nem mutat ki szerkezeti eltérést.
Dóczi Tamás az új technológiáról elmondta: „Az EEG-monitorozás több napon keresztül zajlik, és az összegyűjtött adatok segítségével az epilepsziás fókusz pontosan meghatározhatóvá válik, mely ha kimetszésre kerül, a beteg jó eséllyel rohammentessé válhat. A módszert a közelmúltban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) a hazai egészségbiztosítási rendszerbe befogadta, így a beavatkozások immár NEAK-finanszírozottan zajlanak.”
A pályázat résztámogatásának is köszönhetően telepítettek egy hazánkban egyedülálló, a képalkotás (MR) által navigált mágneses stimulációs rendszert (Nexstim), amely non-invazív módon segíti az agyi funkciók feltérképezését, mely lehetővé teszi agyműtétek nagy pontosságú kivitelezését, jelentősen javítva a műtéti biztonságot. A módszer lehetőséget biztosít gyógyszerrel nem befolyásolható depressziós állapotok kezelésére is.
A PTE-vel együttműködésben pályázati partner az Országos Mozgásszervi Intézet (korábban Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet), ahol a támogatással megvalósult a REHAROB projekt keretében eddig kialakított saját, stroke betegeken alkalmazott fizioterápiás robot továbbfejlesztése. A beszerzett eszközök hozzájárultak továbbá a gerincvelősérült emberek bénult alsó végtagi izmait hasznos funkcióval (pl. triciklivel közlekedés és versenyzés) ingerelni képes Funkcionális Elektromos Stimuláció (FES) Program bővítéséhez.
A pályázatban konzorciumi partnerként vett részt a Debreceni Egyetem, ahol a finanszírozás segítségével a jelenlegi rehabilitációs eszközpark bővült egy járásvizsgáló és izomerőmérő rendszerrel, valamint egy 3D nyomtatóval és a teljes testszkenner munkába állításával, így a korábbi rehabilitációs értékelési lehetőségek jelentősen bővültek. A modern berendezések segítségével magas szintű állapotvizsgálat végezhető mind gerincferdülés, bénulás, végtagi sérülés vagy csípőprotézis miatt kezelés alatt álló személyek esetében.
Összességében tehát elmondható, hogy a pályázat keretében beszerzett eszközök lehetőséget teremtenek a neurorehabilitációban érintett személyek életminőségének, rehabilitációjának javítására, magas minőségű ellátására.
