close
CímlapTudományÁtkacsolt történelem

Átkacsolt történelem

2021. szeptember 15.

Kozma Pálra emlékezett a Magyar Növénynemesítők Egyesülete szeptember 9-én a PTE Szőlészeti és Borászati Intézet Szentmiklós-hegyi telepén.

“Lesznek-e még ekkora nevek a jövőben?”

- tette fel a költői kérdést a Magyar Növénynemesítők Egyesületének elnöke, dr. Bóna Lajos, majd hozzátette: jelenleg nincs kifejezetten növénynemesítéssel foglalkozó tanszék hazánkban, ami kérdéseket vethet fel egy olyan országban, mely predesztinált lenne erre. A tudományág sorsa kapcsán pedig megjegyezte: az egyetemeken lezajló vagy lezajlott modellváltás a forintosítható, üzletközpontú nemesítés kérdését is felveti.

A konferencia idén - a tavalyi, a koronavírus-járvány miatt elmaradt évforduló ünnepségét bepótolva - Kozma Pál emléke előtt tisztelgett. A 20. század második felének nemzetközi hírű ampelológusának életútjából néhány tanulságos pontot tanítványa, Bisztray György Dénes professzor mutatott be. Bisztray szerint Kozma Pál élete szép példája annak, hogy

“nagy utat lehet befutni szorgalommal és akarattal.”

Szegénysorban élő parasztcsalád sarjaként komoly küzdelmek árán kapott egyáltalán az oktatásban való részvételre esélyt Kozma Pál, de tehetsége végül utat tört magának. Volt olyan időszak, amikor nála szerencsésebbeket korrepetált, s az ezért kapott összegből tartotta fent magát és segítette szüleit. Tehetősebb kortársaitól elleste az úri világ szabályait, és rengeteget olvasott. A Bajai Magyar Királyi Kertészképző elvégzése után a Magyar Királyi Kertészeti és Szőlészeti Főiskolára, majd a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre iratkozott be. A főiskolán Kosinszky Viktor volt az, aki a szőlészet kapcsán tanította. Később ő szerzett számára munkát is - Kozma Pál sorsa így forrhatott össze a szőlőével.

Szaporodásbiológiai kutatásai alapján új szőlőnemesítési eljárásokat vezetett be, több államilag elismert szőlőfajta előállítása fűződik a nevéhez. Kidolgozta a később találmányként szabadalmaztatott, a virágmorfológián alapuló, a fajtajavítást lehetővé tevő klóntípus-szelekciós eljárást. Ezzel jelentősen hozzájárult a II. világháború után lerobbant magyar szőlőültetvények újjáélesztéséhez. Nem mellesleg Kozma Pál volt a Kertészeti Egyetem alapítója is.

A PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet elmúlt 20 évének eredményeiről számolt be az ünnepelt szintén ampelológus fia, ifjabb Kozma Pál. A szőlővel kapcsolatos kutatások szó szerint röghöz kötöttek, így egyértelmű, hogy az egyébként az 1949-ben egy püspöki pincére alapított pécsi kutatóintézet hányattatott sorsa nem kedvez a munkának. A jelenleg a Pécsi Tudományegyetemhez tartozó intézet - a Szentmiklós-hegyi épület felújításából, a díjnyertes borokból, és az intézet láthatóságának növekedéséből ítélve - jó kezekbe került. A szőlővel való kutatás azonban jóval nagyobb időt ölel fel, mint a fenntartóváltás. Ifjabb Kozma Pál előadásából kiderült, hogy

15-20 év egy vizsgálható ciklus a szőlőnemesítésben.

Ennyi esztendő alatt lehet azt kikísérletezni, hogy milyen lesz egy-egy újonnan kifejlesztett fajta.

A nemesítés legfelső lépcsőfoka az, ha egy klón állami minősítést kap. Ez egyebek mellett azt jelenti, hogy - a megfelelő hivatalos vizsgálatok után - az adott fajta megkülönböztethető más fajtáktól, a szaporítások után is állandó marad, valamint megfelelő gazdasági értékkel bír - utóbbit a minőségi és mennyiségi mutatók alapján határozzák meg. A minősítéssel az adott szőlőfajta bekerül a nemzeti fajtajegyzékbe.

Ifjabb Kozma Pál elmondta:

a pécsi Szőlészeti- és Borászati Kutatóintézetnek 2000 és 2021 között összesen 36 klónja kapott állami minősítést!

Hogy sikerülhetett ez mindez mindössze egy szőlőnemesítési ciklus alatt? Ifj. Kozma Pál szerint a titok a korábbi munkák továbbvitelében keresendő. 7 olyan klón kapott minősítést, melyekkel még Németh Márton kezdett el dolgozni, a génbank kapcsán 6 klón, a “maradék” 13 (!) pedig saját munka. Az SZBKI-ban a klímaváltozás kapcsán felmerülő igényekre is próbálnak reagálni: szárazságtűrőbb növényekkel kísérleteznek. Mivel a mezőgazdaság ágazatai közül a szőlőtermesztés a jelenleg a legvegyszerigényesebb, az is fontos szempont, hogy a növény lehetőleg minél ellenállóbbak legyenek. “Nem elég egy monogénre építeni!” - hangsúlyozta ifj. Kozma Pál. Kiszelektálódhatnak ugyanis olyan kórokozók, melyek megkerülhetik ezt a védelmet, ez pedig a 6-7 évig egy helyen lévő kukoricával vagy búzával ellentétben  20-30 évig egyhelyben lévő ültetvényt teljesen kipusztíthatják.A 13 minősítést kapott szőlőfajtát, és a jelenlegi jelölteket külön-külön is bemutatta a kutató. Ezek gyümölcseit az SZBKI épülete előtti teraszon meg is lehetett kóstolni. A mi szívünket a Szabó Andorról elnevezett kitűnő savösszetételű Andor-szőlő rabolta el.

Harka Éva

Harka Éva

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni