A Jubileumi Szentágothai Napon, melyet a PTE Szentágothai Kutatóközpont tízéves évfordulójának alkalmából rendeztek november 14-én, adta át Kovács L. Gábor akadémikus és Végh Tamara, az SzKK elnöke az idei elismeréseket.
Az idei junior Szentágothai díjazott: Dr. Zeghbib Safia.
Zeghbib Safia 2015-ben csatlakozott a Virológiai kutatócsoporthoz mint Stipendium Hungaricum ösztöndíjas hallgató. Már a laborba érkezése után közvetlenül nagy lendülettel kezdte meg munkáját, így akkor már egyértelműen látható volt, hogy egy céltudatos, kutatásra maximálisan koncentráló kolléga csatlakozott a Kutatóközponthoz.
A laboratórium kutatómunkájában évek óta aktívan részt vesz, melynek során számos kompetenciát sajátított el a biobiztonsági laboratóriumi munkától a molekuláris biológiai eljárásokon át a haladó szintű evolúciós és bioinformatikai elemzésekig. Ezzel olyan ritka és kiváló kompetenciákkal rendelkező kutatóvá vált, amely egyedülálló a tudományterületen.
Kutatómunkája során rendkívül sokat tett Magyarország és Algéria közt kialakult kutatásokért, fejlesztésekért is.
Munkája a tudomány sokszínű szerepének mintapéldája, amely nem áll meg a tudományos értékteremtésnél, hanem ezt hatékonyan közvetíti a világ távoli régiói felé is, tartós és határokon átnyúló értéket teremtve.
Az eredetielg is denevérkutatásokkal, illetve az azok által emberre terjesztett betegségekkel foglalkozó dr. Zeghbib Safiával hosszabb anyag az UnivPécs Tudomány print lapszámában lesz majd olvasható!
Az idei Szentágothai díjazott Prof. Dr. Bódis József.
Bódis József professzor, egyetemünk korábbi rektora, az EMMI oktatásért felelős, majd az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős volt államtitkára, a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumának elnöke kapja a Szentágothai János Kutatóközpont 10 éves fennállása alkalmából a Szentágothai Díjat. A díjjal a kutatóközpont vezetése és Tudományos Tanácsa elismerését szeretné kifejezésre juttatni Bódis József kutató munkájáért, eredményes publikációs aktivitásáért, tudományos vezetői tevékenységéért, különösen a humán reprodukció területén elért hazai és nemzetközi sikereiért. Ezzel együtt a jubileumi évben odaítélt Szentágothai Díjnak más üzenete is van. A Szentágothai Kutatóközpont koncepcióját még Gábriel Róbert akkori rektor és Sümegi Balázs akkori orvoskari dékán vetették papírra. A megvalósítás azonban már Bódis József feladata volt és mind az egyetem rektoraként, mind pedig később államtitkárként folyamatosan és nagy erővel támogatta munkánkat, fejlődésünket. Ennek a támogatásnak nagy része volt abban a szakmai munkában, amellyel 2021-ben a Szentágothai János Kutatóközpont három munkacsoportja is elnyerte a „Kiváló Magyar Kutatási Infrastruktúra” címet és maga a központ egésze pedig 2022-ben a Magyar Tudományos Akadémia „Kiválósági Tanúsítványát”.
A meddőség népbetegség? címmel tartott előadást a díjnyertes Bódis József. Elmondta: a világ népessége robbanásszerűen növekszik, lassan 8 milliárdnál tartunk, de fontos részletkérdés, hogy ez a dinamikus fejlődés nem általánosan érvényes. „Nincs Európában egy olyan ország sem, ami reprodukcióját biztosítani tudná. Ez egyebek mellett annak köszönhető, hogy amikor a hölgyek munkába álltak, elkezdett az első gyermek vállalásának ideje kitolódni. Ugyanakkor a biológiai trend nem változik: az ideális fertilitási időszak a 20-as, 30-as évek időszaka. Negyvenéves korra a petesejt megtermékenyítésének esélye a nullához közelít” – szögezte le Bódis professzor.
Az asszisztált reprodukció a top beavatkozások közé tartozik. Az azonban az egész világon kérdéses, hogy melyik embrió érdemes a beültetésre. Mivel az embriót óvják, életképességének vizsgálata és annak erősítése évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat. „Már nem 3-4 embriót ültetnek a méhbe, ma már az egyes embrió beültetése az elvárt.
De mi alapján választjuk azt az egyet vagy kettőt?”
– tette fel a kérdést dr. Bódis József, majd így folytatta: történhet ez morfológiai elemzés alapján, vagy az ún. timelapse technikával, mely a morfokinetikai elemzés lehetőségét nyújtja. Alternatívát a 2011-ben Bódis professzor ötlete alapján kimunkált eljárás jelentett, vagyis az embriót körülvevő 40 mikroliternyi tápoldat vizsgálata. A professzor legújabb kíséretei pedig a timelapse technikához kapcsolódnak, jelesül ahhoz, hogy milyen színű fénnyel dolgozzanak. „Ha megvilágított környezetben van az embrió, leáll a sejtosztódás. Arra gondoltam, jó lenne kontrollálni az embrió fejlődését, de oly módon, hogy ne közöljünk vele plusz energiát” – mondta el dr. Bódis József. A vörös fény irányába indultak el, 2017-től. Fóliázással és vörös fényszűrőkkel valósították meg a sötétvörös környezetet.
„Az első év klinikai eredményei frappánsan visszaigazolták a fény jelentőségét!”
–mondta el a professzor, aki idén februártól egy olyan szerkezetet próbál bevonni a folyamatba, ami egy speciális fotonkamera, mely révén a sok helyett akár egyetlen fotont is ki tudnak bocsátani. „Konkrét műszerfejlesztésnél még nem tartunk, de a következő „deszkapéldány” már kombinált lesz: a fotonkamera mellé egy infrakamerát is illeszteni tervezünk.”
