Hogyan lehet a megrendelő számára legszuperebb épületet megtervezni anélkül, hogy az illető látni tudná maga előtt azt, hogy milyen lesz a leendő háza, és anélkül, hogy el tudná képzelni önmagát az adott térben? Nehezen. A PTE MIK hallgatói egy látványtervező programot ismertető workshopon vettek részt a szemeszter során, hogy jobban tudjanak ezzel az eszközzel dolgozni. De hogy jönnek ehhez a klipek? Dr. Kósa Balázst, a PTE MIK egyetemi adjunktusát kérdeztem a részletekről.
Miért van szükség arra, hogy valaki, aki egy épületet terveztet, látványtervet is kapjon? Nem elég a tervrajz?
A legtöbb nem szakmában tevékenykedő nem tudja megítélni egy kétdimenziós rajz alapján, hogy milyen lesz a háza akkor, ha felépül.
Ha kapnak hozzá egy olyan dokumentációt, ami képes ezt bemutatni, könnyebb dolga van. Nincs mindenkinek térlátása – ezt sok esetben még a hallgatóknak is fejleszteniük kell tanulmányaik során - a látványterv alapján könnyebb elképzelni, milyen lesz majd a valóságban egy épület. Nekünk, építészeknek fontos, hogy a megrendelőnk értse, miről beszélünk, kialakítsunk egy olyan kommunikációs platformot, egy közös nyelvet, amihez segítség lehet, egyfajta szótárként a látványtervezés a műszaki rajzok mellett. Így a vizualizáció egyfajta kommunikációs csatorna is.
Egy magánépület létrehozásába is bevonódnak szakemberek - ez egy középületre hatványozottan igaz - akik értik a műszaki terveket, de ezt nem várhatjuk el a megrendelőtől. Célravezetőbb minden esetben az, ha a megrendelő akkor fejezi ki nemtetszését, vagy változtatási igényeit, amikor még van mód változtatni! Hiszen abban a pillanatban, hogy leadjuk a terveket és azt a hatóság elfogadja, már csak külön módosítás benyújtásával lehet változtatni.
Milyen programot használtatok a workshop során, illetve van-e mód arra, hogy ezt a hallgatók ne csak egy tehetségprogram, hanem tanórai keretek között is elsajátíthassák?
Ez a Twinmotion® program, ami azért kiváló az építész hallgatók számára, mert az Archicad®-del, amit használunk, rendkívül jól működik együtt. Az Archicad® elsődleges funkciója az, hogy mérnökileg pontos adatokat adjunk meg, nem pedig az, hogy textúrákkal ellássuk az épületet.
De a két rendszert együtt használva 3D-ben megépített modellt tudunk létrehozni, ráadásul a Twinmotion® azonnal átkonvertálja azt, amit a tervben változtatunk.
Ez nagy mozgásteret ad: a látványtervező program az épület Cad programban készített modelljét olyan textúrákkal tudja kiegészíteni, amelyek kis mennyiségben helyet kapnak az Archicad® programban is, azonban egy sokkal szélesebb palettáról tudunk válogatni- közelítve ezzel a valós építőipari piac választékához. Olyan ez, mintha az Archicad®-ben kitalálnám a pólóm fazonját, és a Twinmotion®-ben egy mozdulattal ki tudnám cserélni a színét.
A programban vannak növények, animált emberek, berendezési tárgyak, animált emberek, autók, madarak, kutya, tehén, ló… A tér nagyságát is jobban érzékelheti a kevésbé szakavatott szem, így én a hallgatókat minden munkájuk kapcsán arra kérem, hogy egy átlag magasságú embert tegyenek a rajzaikra, hogy a külső szemlélő is be tudja tájolni magát. A program segítségével videókat is tudunk készíteni, amivel be lehet járni a tereket, és az is nagyon sokat szokott segíteni, hogy kívülről szemügyre vehető a leendő épületet.
Azért is ezt a programot választottuk, mert háromdimenziós látványprogramhoz képest nagyon gyorsan és hatékonyan lehet vele dolgozni úgy, hogy mindössze egy nap alatt el is lehet sajátítani az alapjait. A program hozzáférhető a hallgatóink számára, és az Archicad®nek is van oktatási verziója, ahogy a Twinmotion®-nek is. Tanórai keretek között viszont erős, főleg időbeli korlátok közé szorulunk, így sajnos nem minden fér bele egy kurzusba.
Bármennyire is foglalkoznak a vizuális digitális építészeti kommunikációval a hallgatók, ahhoz, hogy a munkaerőpiacon megállják a helyüket, nem lehet elég sokat gyakorolni.
Nagyon hálásak vagyunk a PTE OIG Tehetséggondozó Irodának ezért a lehetőségért! A több napos rendezvény a Nemzeti Tehetség Program keretein belül elnyert pályázati forrásból valósult meg.
Hogyan zajlott maga a workshop?
A hallgatók kaptak egy kész tervet, így az Archicad®-es modellt nem kellett építeniük. A program használatát egy külsős oktató ismertette, és lépésről lépésre magyarázta el azt, hogyan lehet a valósághoz közeli látványvilágot megmutatni. A feladatok között szerepelt az, hogy különböző évszakok, fényviszonyok között mutassák be a házat.
Amellett, hogy megtanulták, hogyan “növesszenek egy házikót”, fákat, bokrokat, berendezési tárgyakat kellett a leendő épületbe varázsolni.
A látvány és az, hogy valami Insta-kompatibilis-e, egyre meghatározóbb az élet egyre több területén. Hatással van ez az építészetre is?
Úgy gondolom, a szép iránti vágy benne van az emberekben – lehet, hogy nincs elég fantáziája valakinek, hogy részleteiben ő maga találja ki vagy maga rendezze be a házát, de mindenki szeretné, ha szép lenne, mert ezt látja a neten és a magazinokban. Jobb esetben megtalálja azokat a weboldalakat, melyek megmutatják a releváns trendeket és segítenek azt tovább is gondolni, adaptálni.
De az internetnek sajnos van árnyoldala is: sok a silány minőségű minta, és a laikusokat - ha valami miatt beleszerettek egy adott imidzsbe - nehéz lebeszélni a tájidegen megoldásokról.
Szerintem például ilyenek a mediterránra hasonlítani szándékozó megoldások, melyek Magyarországon mind a hajlásszög, mind az osztásrendszer szempontjából idegenek. Sokan egy-egy nyaralás emlékét szeretnék az otthonukban manifesztálni. Erre szoktam azt mondani, hogy egy olasz házat, még a városunk mediterrán jellegének ellenére sem fog tudni egy az egyben Pécsett megjeleníteni. A hallgatókat kifejezetten óvjuk az ilyen tájidegen gesztusoktól.
De hol lehet olyan házakat és belsőépítészeti megoldásokat találni, amikre valóban érdemes figyelni?
Erről szól az a kutatás, amit a MIK televíziós műsorkészítő szakán tanulókkal együtt folytatunk. A cél az, hogy minőségi épületeket mutassunk be videoklipekben. Az első közös munkáink egyike a tavalyi Solar Decathlon volt: az átalakított Kádár-kockáról forgattak a hallgatók egy zenés kisfilmet, így a pozitív élményhez társítottuk a képet. Meggyőződésem, hogy ha képesek vagyunk azokat az elemeket, amiket a megrendelő szeret, összepárosítani az építészeti szempontból is optimális dolgokkal, könnyebben kommunikálunk. Összességében ilyen klipekkel a gesztusokat, az építészeti mondanivalót, a minőséget könnyebben át tudjuk adni a megrendelőnek.
Azt is reméljük, hogy ezek a filmek erősebbek és nagyobb hatásúak, mint az Instagramon megjelenő ilyen-olyan posztok. A Kádár kockák kapcsán egyébként ez már igazolást nyert: tízszer annyi megrendelésünk érkezett, mint korábban - vagyis a pár perces pozitív üzenet elért az emberekhez, és hatott rájuk.
Azt gondolom, a The Carbonfools zenekar is egyetért velünk és szeretik is az építészetet: ingyen jönnek forgatni, és az eddigi közös tevékenységünk során a barátaimmá is váltak – külön köszönöm a munkájukat. Azt remélem, a következő, 2022 májusára, Wuppertalba tervezett Solar Decathlon megmérettetésre is velünk tartanak majd a zenészek.
Miért tartod ezt kiemelten fontosnak?
Úgy gondolom, a tudomány népszerűsítése legalább annyira fontos, mint maga a tudomány. A rengeteg felhalmozott tudást meg kell értessük azokkal, akik nem napi szinten foglalkoznak vele – az építészet kapcsán ebben a látványtervezés és a videoklipjeink is sokat segíthetnek, mert feldolgozhatóvá, befogadhatóvá teszik a kétdimnezióban, szakembereknek szánt terveket. Ráadásul egy házat sok időre tervezünk, a súlya is komolyabb.
Abban hiszek, hogy ha az emberek ízlésvilága nem olyan, mint amit mi építészek elképzelünk, az a mi hibánk, mert nem vagyunk elég kommunikatívak. Nekünk, a szakmának kell nyitnia a laikusok felé.
Ha csak 50-60 százalékkal megnövekszik a jó házak aránya Magyarországon, már megérte a fáradtság.
