close
Címlap12. Felelős fogyasztás és termelésBetegségeknek ellenálló szőlőültetvény a Balaton-felvidéken - PTE együttműködés

Betegségeknek ellenálló szőlőültetvény a Balaton-felvidéken - PTE együttműködés

A Pécsi Tudományegyetemmel közösen alakít ki a legjellemzőbb betegségeknek ellenálló szőlőültetvényt a balatonfelvidéki Varga Pincészet. A projekt célja, hogy a leggyakoribb gombabetegségekkel szemben ellenálló szőlőfajtákat fejlesszenek, mivel a klímaváltozás következtében a hagyományos szőlőfajták egyre védtelenebbek a kórokozókkal és kártevőkkel szemben. Ha a vizsgált szőlőfajtákból piacképes termék válik, egy reális új alternatíva állhat rendelkezésre a hazai, illetve a nemzetközi szőlő és bor ágazat számára. A PTE és a Varga pincészet részvételével alakult konzorcium a fejlesztésre a piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek körében 450 millió forintos támogatásban részesült.

A cél: 6,5 ha-os rezisztens szőlőültetvény a Balaton-felvidéken

A PTE számára fontosak azok a vállalkozások, amelyeket piaci szereplőkkel együtt tud megvalósítani” – kezdte köszöntőjét Felinger Attila, a Pécsi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese a PTE Szőlészeti Borászati Kutatóintézetében rendezett a Varga Pincészettel közösen tartott sajtótájékoztatón, ahol Madaras Zoltán, a PTE Szőlészeti Borászati Kutatóintézet elnöke mellett Varga Máté, a Varga Pincészet szőlészeti ágazatvezetője is szót kapott.

Miért pont a Varga Pincészettel működik együtt a PTE?
Madaras Zoltán: Keressük azokat a piacvezető, lendületes, minden irányban nyitott cégeket, amelyekkel lehetséges innovációban gondolkodni. Ennek jó példája a Varga Pincészet, amely cég  időben felismerte a piaci lehetőséget a PTE Szőlészeti Borászati Kutatóintézetében nemesített szőlőfajtákban: stabilabb, könnyebb szőlészeti munka mellett lehet az általunk nemesített szőlőkből prémium borokat készíteni. Ez a projekt is erről szól. Amit mi kisüzemben, vagy közepes méretben kipróbáltunk az új nemesített szőlőfajtákban, azt most kipróbálhatjuk nagyüzemi körülmények között.

Itt a kutatóintézeten akár 20 literes szüretek is előfordulnak!
M.Z.: 3-tól 200 literig. Van olyan szőlőfajtánk, amelyből csak tíz tőkénk van, abból készítünk egy kutatási bortételt. Azt faggatjuk egész télen, tavaszig.

Az itt folyó kutatómunka most fog beérni? Ez milyen foka a kutatásnak?
M.Z.: Nagy szerep jut nekünk ebben a projektben, mert most jött el az az idő, amikor a mindenki által kedvelt Irsai Olivér szőlők kezdenek kiöregedni. Közben az elmúlt 25 évben a növényvédelmi előírások sokat szigorodtak. Most kezdődött el egy gondolkodás a szőlőszetekben, hogy mit telepítsenek az Irsai helyére. Fontos, hogy könnyed, illatos, jóivású bor készüljön a szőlőléből, és fontos az is, hogy a növény védelme praktikus és tartható legyen. Fontos, hogy a nálunk készülő fajtáknak, a Jázminnak is például – lassan zászlóshajónkká kezd válni – , de még a pinot regina és merlin fajta szerepel a kutatásban, ezeknek könnyű a növényvédelme, csak kétszer kell permetezni, míg a másik fajtákat akár nyolcszor. Ez környezetvédelmi, környezetterhelési szempontból is fontos, a gazdának is több marad a zsebében.

És a PTE-nek is lesz haszna ebből?
M.Z.: Mindenképpen. A szőlőnemesítési munkát lendületbe szeretnénk hozni. Ebből a projektötletből is szeretnénk tovább támogatni a kutatóinkat, illetve a Jázmin fajtából befolyó jogdíjak a PTE-t illetik majd.

Csak egyszer-kétszer kell majd permeteznünk!

Miért pont a PTE-vel működnek együtt?
Varga Máté: Itt, a PTE Szőlészeti Borászati Kutatóintézetében találtuk meg azt a három fajtát, amelyet elviszünk a Balatonfelvidékre, és ott fogjuk telepíteni. Mindhárom fajta rezisztens, mindenféle piaci igényt ki fogunk tudni elégíteni velük. A pályázat arról szól, hogy Pécsett nemesített rezisztens szőlőfajtákat nagyüzemi háttérrel látunk el. Szőlészeti, termesztéstechnológiai és borászati, nagyüzemi technológiát teszünk mögé, és a többéves kísérletezés után, ha minden igaz, sikerül meghonosítani ezeket a fajtákat a Balatonfelvidéken és azt várjuk tőlük, hogy a hagyományos fajtákkal ellentétben egyszer-kétszer kell csak permeteznünk őket. Jelentős környezetterhelés csökkenést várunk. Évről évre több hatóanyagot vonnak ki EU-s jogszabályok alapján a növényvédelemből, egyre kevesebb „fegyver” lesz a kezünkben. A jövő útja az, hogy rezisztens fajtákat telepítsünk. Ez nem újkeletű dolog, de a korábbi fajták csak asztali bor minőséget képviselnek, míg a Jázmin magas borászati értékkel is bír, azt várjuk tőle, hogy a meglévő fajtáinkkal egy minőséget, de akár jobbat is eredményezzen.

Mikor lesz bor az új telepítésből?
V.M.: Hivatalosan vannak már borászati kísérleti telepítéseink, de olyan termék, amit a polcokon is megtalálhat a vevő, az a projekt lezárulta után egy évvel, azaz öt év múlva lesz megvásárolható.

(A projekt neve: „A legjellemzőbb gombabetegségekkel szemben ellenálló új, innovatív szőlőfajták közép és nagyüzemi szőlészeti és borászati technológiájának kutatás-fejlesztése, valamint magas hozzáadott értékkel rendelkező borászati termékek kifejlesztése” (2020-1.1.2-PIACI-KFI-2021-00216))

UnivTV, Balogh Robert

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni