close
CímlapTudományEgy Nobel-díj megalapozása

Egy Nobel-díj megalapozása

2022. január 10.

Magyar Nobel-díjazott sajnos nem volt 2021-ben, de az egyik elismerésnek volt magyar vonatkozása. Az első paprikával kapcsolatos felfedezés, ami Nobel-díjat is érdemelt, Szentgyörgyi Albert nevéhez kötődik. Ennek a kutatásnak a célja a C-vitamin előállítása volt zöldpaprikából. A második kutatási vonalnak, aminek keretein belül idén David Julius és Ardem Patapoutian Nobel-díjat kaptak, a csípőspaprikából izolálható kapszaicin áll a középpontjában. Az e téren elért sikerekhez magyar felfedezések is hozzájárultak, beleértve Pécset is. E kapcsán Pintér Erika professzor asszonnyal, a PTE ÁOK Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet igazgatónőjével beszélgettem.

Azt már a 19. században tudták, hogy a paprika csípős anyaga a kapszaicin. Később Hőgyes Endre fedezte fel, hogy a kapszaicinnel az érző idegekre szelektíven lehet hatni. Az ő kutatási eredményeiből kiindulva folytatta kutatását Szegeden Jancsó Miklós professzor kutatócsoportja, melynek Szolcsányi János is tagja volt. Ha egy állatnak viszonylag nagy dózisban adunk kapszaicint, az szelektíven az érző idegeket teszi tönkre, ezzel megszüntetve a fájdalom- és hőérzést, de az egyéb modalitások megmaradnak. Ebből indult ki az idegsejtek különbözőségére vonatkozó kutatás. „Az érző idegdúcokon vannak úgynevezett kapszaicin-érzékeny idegek, amelyek a nagydózisú kapszaicin kezeléssel tönkremennek és kiesnek ezek az érzetek” – magyarázza Pintér Erika professzor asszony.

A kapszaicin hatásmechanizmusát a ’60-as években kezdték el vizsgálni.

„Klasszikus hazai kutatás volt, hiszen az erős paprikát is nagyon szeretik a magyarok” – tette még hozzá Pintér Erika. Szolcsányi Jánosék vetették fel először, hogy a kapszaicin receptoron, egy speciális jelfogó struktúrán keresztül hat.

Egy német kiadású folyóiratban meg is jelentettek egy ábrát a kapszaicin receptor feltételezett működéséről. „Szolcsányi János el is kezdte kutatni, hogy mi pontosan ez a receptor, lehet-e klónozni, illetve be lehet-e bizonyítani a szerepét, működését” – mesélte az intézetigazgató asszony.

Ebből a pontból indult ki David Julius, aki korábban már klónozott ioncsatorna-receptort, jelesül a szerotonin receptorát. Így a tapasztalatai alapján a kapszaicinnél feltételezett hasonló ioncsatorna-receptort is meg tudta találni, és sikeresen klónozta is. „Kiderült, hogy a kapszaicin a TRPV1 nevű ioncsatorna-receptoron keresztül kötődik, ami megtalálható az érzőidegek egy bizonyos populációjában. Az is biztossá vált, hogy ennek a receptornak az izgatása felelős bizonyos típusú fájdalomérzésért” – osztotta meg Pintér Erika.

Ez hatalmas gyógyszerfejlesztési lehetőség a fájdalomenyhítés terén. Ugyanis ha a receptor ismert, akkor azon keresztül hatva új típusú fájdalomcsillapítókat lehet előállítani.

„Szolcsányi János egész életét a receptor, illetve a vele kapcsolatos mechanizmusok kutatásának szentelte. Jómagam is ehhez a kutatáshoz kapcsolódtam 1985-ben, amikor a Gyógyszertani Intézetben kezdtem dolgozni. Aztán sok olyan adatot, aspektust tudtunk a kutatáshoz hozzá tenni, ami jelenleg is fontos alapjául szolgál a gyógyszerfejlesztésnek” – világított rá a professzor asszony. A kutatócsoport nemzetközileg is jegyzett eredményeket közölt, melyek fontos adatokat szolgáltattak David Julius és munkatársai számára is.

 

„Ez a Nobel-díj Jancsó Miklós és Szolcsányi János munkájának éppúgy elismerése, mint a Farmakológiai Intézet többi munkatársáé. Mind nagyon sokat dolgoztak ezen a témán” – emelte ki az intézetigazgató asszony.

A hetvenes évektől Barthó Loránd, aki jelenleg emeritus professzor, dolgozott együtt Szolcsányi Jánossal. „A ’80-as években Pethő Gábor, és jómagam csatlakoztunk a csoporthoz, de aztán számos más kutató, köztük Németh József, Pórszász Róbert is ezen a témán kezdett dolgozni. Majd 1995-ben Helyes Zsuzsanna, Sándor Zoltán, Bölcskei Kata, Szőke Éva is a csapat tagjai lettek. Mindenki tudott hozzátenni olyan eredményeket, amelyek ezt a kutatási vonalat egyre kompaktabbá, ismertebbé tették” – mondta Pintér Erika.
A kapszaicin területén folytatott kutatásokat elismerte a Nobel-díj Bizottság, azok kapták a díjat akiknek végül sikerült kísérletesen is bizonyítani a receptor létezését, és klónozták is azt, még 1997-ben. Bár a Nobel-díjra való nominálások elvileg titkosak, a tudományos világban ismert volt, hogy David Juliust 2010 óta már többször is felterjesztették, és Szolcsányi János neve is szerepelt a javasoltak listáján. Előbbi tavaly át is vehette az elismerést, Szolcsányi professzor azonban ezt már nem érte meg, 2018-ban távozott közülünk, utolsó napjait is aktívan a kapszaicinnel kapcsolatos kutatásoknak szentelve.
Kiderült, hogy a kapszaicin-érzékeny receptorok neuropeptideket szabadítanak fel, melyek lokális gyulladást okoznak. Ezeknek csökkentésére a szervezet további peptideket termel. „Ebből indult ki egy új kutatási irány, ami az én PhD-munkámmal kezdődött. Sikerült igazolni, hogy a gyulladásgátló peptidek is különböző receptorstruktúrákon hatnak, valamint megerősíteni azt, hogy létezik endogén fájdalomcsillapító rendszer, melynek tagjai bizonyos behatásokra felszabadulnak, és szisztémásan csökkentik a fájdalmat.

Ebből kiindulva jutottunk el odáig a kísérletekkel, hogy elő lehet állítani olyan gyógyszereket – egyelőre ez még állatkísérletes adat –, amelyek ezeken a receptorokon hatva új típusú gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók lehetnek”

– avatott be a professzor asszony.
Ez a fiziológiás alapja azoknak a farmakológiai kutatásoknak, amivel elindultak, és új aspektusát nyitották meg a fájdalom enyhítésének. A jelenleg folyó kutatásoknak két iránya is van. Az egyik a korábban említett endogén fájdalomcsillapítás által nyújtott lehetőségek megismerése és alkalmazása. A másik, hogy ez a rendszer kapszaicinnel is aktiválható. Nagyon régi módszernek számít a kapszaicines bedörzsölés, melynek eredményeként neuropeptidek , pl. szomatosztatin, opiod peptidek  szabadulnak  fel, és így csillapítják a fájdalmat. Ennek az általában krémhasználaton alapuló alkalmazásnak nagy hátránya, hogy beszennyezi a ruhákat és a kezünket, ahonnan könnyen a szembe juthat, és ott kellemetlen érzést vált ki.

„Most azon dolgozunk, hogy egy olyan, transzdermális tapaszt fejlesszünk ki, aminek a hordozórendszere szilikon bázisú. Ebbe helyeznénk el a kapszaicint. Előnye a gyógyszernek, hogy egyenletesen hosszú időn keresztül adja át a hatóanyagot, így a hatása is tovább tart”

tette még hozzá az intézetigazgató asszony.
Ennek a fájdalomcsillapítási módnak a legnagyobb előnye az, hogy nem maga a bevitt szintetikus anyag enyhíti a fájdalmat, hanem egy mechanizmus, melynek során a lipofil kapszaicin kiáramlik a tapaszból és a bőrön átjutva az idegvéződésekből felszabadítja gátló-neuropeptideket, amik elérik a fájdalom enyhülését. „Azt gondolom, érthető, ha az emberek szívesebben használnak valami olyan hatóanyagot, ami nem idegen szer, hanem “csak” stimulálja az amúgy is meglévő funkciókat. Másrészt a paprikának a csípősségéért felelős kapszaicin egy természetes, nagyon régóta használt, jól ismert anyag” – emelte ki Pintér Erika.
A tapaszt kombinációban is lehet alkalmazni más nem szteroid gyulladáscsökkentők mellé. Valamint bemelegítő szernek is használható, például aktív sportolók esetében a sportbalesetek elkerülése érdekében, vagy idősebbek számára a testmozgás megkönnyítésére.
Még kutatás alatt áll, pontosan milyen funkciója is lehet a „kapszaicinérzékelő” receptorhoz hasonló, szintén valamilyen ingerrel – hővel, kémiai anyaggal, mechanikai behatással – aktiválható ún. polimodális receptoroknak, melyek jelen vannak egyéb, pl.  bőr- és immunsejtekben is. Sikerült kimutatni ezeket a receptorokat a központi idegrendszerben is, így új kezelési lehetőségek kutatása nyílik meg a különböző idegrendszeri degeneratív vagy gyulladásos betegségek, valamint hangulatzavarok esetén is.

Kapszaicin tartalmú tapaszok jelenleg is vannak már forgalomban, azonban eddig teljesen más hordozó rendszereket alkalmaztak. A szilikon egy új lehetőség, ami a kapszaicin egyenletes felszívódását teszi lehetővé, így váltja ki a hosszan tartó hatást.

A gyógyszer fejlesztés azonban nagyon hosszú folyamat, mindent a lehető legalaposabban kell ellenőrizni és tesztelni. „Vannak új projektek, pályázatok, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy tovább tudjuk vinni ezeket a tudományos kutatásokat” – hangsúlyozta Pintér Erika.

Adrián Luca

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni