2022-ben Magyarországon, augusztus 23-26-a között Pécsett rendezik az Európai Regionális Tudományi Társaság (European Regional Science Association – ERSA) éves konferenciáját, amelynek fókusza alapvetően a digitalizáció okozta területi egyenlőtlenségek feltárására, ennek különböző területeire koncentrál és kiemelten foglalkozik a koronavírus-járvány hatásaival. A tematika ezt a kérdéskört három fő aspektusból közelíti meg: a hálózatok, a vállalkozások és a regionális fejlődés nézőpontjaiból.
Pécs az első olyan vidéki helyszín, amely hosszú idő után újra Magyarországra vonzza ezt a rangos tudományos rendezvényt a Magyar Regionális Tudományi Társaság, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara és a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont közös szervezésében. A pécsi esemény lesz az első hibrid rendezésű ERSA Konferencia. Interjúnk az ERSA elnökével, André Torre-val készült.
A COVID-járvány okozta változások a digitalizáció folyamatára is hatással voltak?
Sok változás történt a digitalizáció miatt, a változásokat a COVID is felgyorsította, és különösen a zoom találkozókkal kapcsolatban, így most a lakosság egy részének lehetősége van a távmunkára, a távmunka mértékének növekedése észrevehető. Franciaországban például egy 5 napos héten az emberek dolgozhatnak 3 napot irodában és 2 napot otthonról. A COVID tehát sok változást hozott a munkavégzés és a viselkedés módját illetően, és ezzel ökológiai átalakulás is jár, mivel ha több ember dolgozik otthonról és kevesebbet közlekednek, ezzel csökkentik a környezetszennyezés mértékét. Az egyik fő akadály azonban az, hogy egyenlőtlenségeket teremtett az emberek között. Az olyan emberek, mint én, napokig otthon maradhatnak a munka miatt, de a fizikai dolgozóknak minden nap járniuk kell a munkahelyükre, tehát ez növeli a különböző típusú emberek és a munka közötti egyenlőtlenséget.
Milyen tudományos eszközökkel tudják megragadni ezt a változást? A big data kutatás például alkalmas eszköz erre?
Több nagy változás is zajlik, az egyik globális változás az, hogy egyre több és több adat áll rendelkezésre mindenhol, amelyre támaszkodhatunk és amit használhatunk, azonban az adatok jellemzői is megváltoztak, így most egyre több és több globalizált földrajzi adattal rendelkezünk, például követhetjük az embereket a mobiltelefonjuk segítsével, így lehetséges, hogy ilyen típusú adatokkal rendelkezzünk, ezeket az adatokat nem az állam központosítja, hanem gyakran magáncégektől vagy magánszemélyektől származnak.
A mai kezdődő pécsi tanácskozásnak mi a jelentősége? Tudományos szempontból ez mekkora dolog?
Az elmúlt két évben az én szervezetemnél, az ERSA-nál, amely egy nagyon nagy szervezet, csak online konferenciákat tartottunk, így utoljára 2019-ben láttuk egymást, de fontos, hogy az emberek itt legyenek, hogy közösen gondolkodjanak és tudást cseréljenek. Az is fontos számunkra, hogy végigjárjuk Európát, és mindenhol ott legyünk. Nagyon fontos, hogy Magyarországon vagyunk most, jövőre például Spanyolországban lesz a kongresszus, mert lényeges, hogy helyben találkozzunk a kutatókkal, a helyi gazdasággal, a helyi emberekkel, és velük személyesen is beszélgessünk, és megtudjuk, hogy mi történik Európa-szerte. És azt is fontosnak tartjuk, hogy átadjuk a szervezetünk tudását a helyi embereknek.
Elárulja, kutatóként mivel foglalkozik jelenleg?
Két fő témán dolgozom, az egyik az előzőekben feltett kérdéshez kapcsolódik, a távolból való munkavégzés lehetőségéről kutatok, az egy helyen való tartózkodás és közös munka fontosságáról. A második téma a fenntarthatóságról szól, arról, hogy hogyan lehet folytatni a fejlődést a helyi erőforrások újrahasznosítása mellett, és hogyan lehet kevesebb erőforrást felhasználni úgy, hogy a fejlődés ne veszélyeztesse túlságosan a természeti erőforrásokat.
A 61. ERSA konferencia szervezői:
ERSA (Europian Regional Science Association), Belgium – EU
PTE KTK, Pécs
KRTK (Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont) Budapest–Pécs
MRTT (Magyar Regionális Tudományi Társaság), Pécs
