A járványügyi előrejelzés új korszakába léptünk: az ultrahőkezelt (UHT) tejek elemzése forradalmi lehetőséget kínál a fertőző betegségek terjedésének korai felismerésére. Kutatások bebizonyították, hogy a tej – noha fertőző kórokozókat már nem tartalmaz – megőrzi azok genetikai nyomait, lehetőséget teremtve ezzel a járványok előrejelzésére. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) szakemberei a kanadai példa nyomán, Európában elsőként indították el egyedülálló Tejmonitor projektjüket. A kutatás célja az állatról emberre terjedő betegségek, így például a madárinfluenza időben történő észlelése.
Kemenesi Gábor, a VNL igazgatója szerint forradalmi jelentőségű lehet ez a kutatás
Az elmúlt évek járványai rávilágítottak arra, hogy a gyors és hatékony járványügyi előrejelző rendszerek kulcsfontosságúak az egészségügyi védekezésben. A szennyvízvizsgálatok már bizonyították hatékonyságukat a COVID-19 és más vírusok nyomon követésében, most azonban egy új, innovatív módszer is reflektorfénybe került: az ultrahőkezelt (UHT) tejek elemzése. Ez a módszer azért különleges, mert a tej – noha fertőző kórokozókat már nem tartalmaz – megőrzi azok genetikai lenyomatait. A közelmúltban az Egyesült Államokban felfedezett, szarvasmarhák között csendesen terjedő madárinfluenza járványt is ennek az újszerű megközelítésnek köszönhetően ismerték fel. Ez az áttörés megmutatta, hogy a tej a járványügyi kutatásokban hasonlóan értékes információforrás lehet, mint korábban a szennyvízvizsgálat. A Tejmonitor projekt keretében a kutatók egy olyan korai előrejelző rendszer létrehozását tűzték ki célul, amely a madárinfluenza és más, állatról emberre terjedő betegségek nyomon követését szolgálja, és az agrárszektor számára is új védelmi vonalat képez. A projekt alapja egy kanadai kutatási kezdeményezés, melynek keretében a kereskedelmi forgalomban lévő tejek madárinfluenza szűrését végzik.
Kanada után Európában elsőként a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium szakemberei végeznek ilyen jellegű vizsgálatokat,
ezzel is hozzájárulva a globális járványügyi előrejelzés fejlődéséhez. „Ez a kutatás forradalmi jelentőségű lehet az állat- és közegészségügy számára. Az UHT tejekben kimutatható vírusok genetikai nyomai segíthetnek időben beazonosítani a potenciálisan veszélyes kórokozók jelenlétét, még mielőtt azok emberi megbetegedéseket okoznának” – mondta dr. Kemenesi Gábor, a VNL igazgatója. A kutatás mellett a Tejmonitor projekt egy átfogó tudatossági kampányt is indít, amelyet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (NÉBIH) együttműködésben valósítanak meg. A kampány célja, hogy a lakosság szélesebb körben is megismerje az ultrahőkezelt tejek biztonságosságát, valamint a nyerstej fogyasztásának egészségügyi kockázatait. „A tejfogyasztás biztonságos, de fontos, hogy a fogyasztók tisztában legyenek a különböző feldolgozási módok jelentőségével. A nyerstejben olyan kórokozók lehetnek jelen, amelyek komoly egészségügyi kockázatot jelenthetnek, míg az UHT tej biztonságos és megbízható forrás, ugyanis ebben ezeket a kórokozókat már elölték” – emelte ki a virológus.
A témának az UnivTV is utánajárt, a videó itt tekinthető meg:
