close
CímlapTudományHálózatosított tudomány

Hálózatosított tudomány

hálózat, akadémia
2016. október 04.

Hálózatosodni készülnek a Kárpát-medence tudományos akadémiái. A hatásfoknövelés mellett ez lehet a több forrás megszerzésének záloga is. A KÁPRO konferencián erről tartottak brainstormingot szeptember 30-án a pécsi MTA székházában.

A KÁPRO Konferencia célja a Kárpát-medencében élő nemzetek tudományos projekt alapú együttműködésének előkészítése, a regionális együttműködésben rejlő szinergiahatások kimutatása, modellötletek, projektjavaslatok felvetése. Ennek jegyében két fontos támogató és társszervező képviselői, Páva Zsolt, Pécs polgármestere és Zeller Gyula, a PTE stratégiai rektorhelyettese üdvözölte az egybegyűlteket.

„Tavaly márciusban, itt, Pécsett indult el az ötlet, amit azóta egy tavaly novemberi szemináriumon picit tovább is fejlesztettünk.” – mesélte az ötletgazda Szkála Károly, a zágrábi Villamosmérnöki Egyetem professzora, majd hozzátette:

Világtrend, hogy az értelmiség a nyitott társadalmak és technológiák felé mozdul. Különösen igaz ez a tudományos kutatások területére: az ebben résztvevők azt szeretnék, ha az információkat nemcsak könnyen lenne lehetséges közzétenni, de könnyen hozzájuk is lehetne férni.

Az informatikai eszközök használatával egyre többen tudják a távolságokat is áthidalni: ma már léteznek virtuális kutatólaborok, melyek több kutató egység informatikai összekapcsolódásán alapulnak, virtualizálhatók az egyes kutatásoknál használt eszközök, sőt, az intellektuális tőke is virtuálissá tehető – így lesz a kutatók közössége egyfajta emberi „szuperszámítógéppé”.

Szkála professzor szerint a projektalapú Kárpát-medencei hálózat létrehozása a cél, részben azért, mert itt a többségi nyelv a magyar, részben azért, mert közös, kiemelt érdekeink is vannak – melyek megegyeznek a mai konferencia főbb témáival. A regionális fejlesztéspolitika, víz- és klímaproblémák, egészségügy összekötik a

A közelgő Horizont 2020 kapcsán a professzor az adatvizualizáció segítségével szemléltette a régió helyzetét európai viszonylatban.

Megállapítható, hogy tíz erős ország uralja az európai kutatási keret 75%-át, a maradék 25%-on osztoznak a többiek. Ahhoz, hogy ezekből a forrásokból többet tudjon a mi térségünk, a Kárpát-medence megszerezni, szorosabb kooperációra van szükség.

Az adatokat elemezve jól látszik, hogy itt is vannak érdekes projektek, de a megszerzett források az alsó határokon belül mozognak. Meggyőződésem, hogy a hatásfokot hálózatépítéssel lehet növelni. Ötlet van, kutatás van, közös nyelv van – némi jószándékra van még szükség.” – szögezte le Szkála Károly.

A plenáris előadásokat a délután folyamán brainstorming követte, melyben már az együttműködések konkrét kereteit vázolták fel a kutatók. Jövőre, a magyar felsőoktatás fennállásnak 650 éves jubileumának alkalmából egy nemzetközi konferenciát tervez a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Bizottsága. Ahogy Kosztolányi György professzor a tanácskozás kezdetén jelezte, arra készülnek, hogy ezen az eseményen már manifesztálódik majd az a terv, hogy az érintett nyolc ország nemzeti tudományos akadémiáit is összefogják.

Harka Éva

Harka Éva

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni