Egyre több kisvízfolyás szárad ki, mely világszerte problémát jelent. A kiszáradás jelensége mögötti folyamatok tanulmányozására jött létre a DRYvER projekt (lásd korábbi cikkünket). A kutatáshoz azonban minél több adatra van szükség – ennek kapcsán a lakosság segítségét is kérik. Magyarországon a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Hidrobiológiai Tanszék dolgozik a projekten. Dr. Csabai Zoltán tanszékvezetőt kérdeztem a részletekről.
A klímaváltozás a patakokra is hat? Hogyan?
Az időjárás évszakidegen jelenségeire, vagy nagyon drasztikus változásaira gondolnak az emberek általában, ha a klímaváltozás kerül szóba. Pedig a háttérben más, elsőre talán kevésbé feltűnő folyamatokat is okoz: például azt, hogy
a patakokban is drasztikusan csökken a víz mennyisége, egyre többször száradnak ki.
A DRYvER multidiszciplináris konzorciumként járja körbe e probléma minden vetületét, a vízmennyiség-változásoktól kezdve addig, hogy hogyan hat az emberekre.
A honlapon az is szerepel, hogy “CitizenScience” - ez alatt mit kell érteni?
Az egyetemi polgárok és a lakosság is nagyon sokat segíthet a kutatásban. A projekt kapcsán lehetőségünk van néhány patakot nagyon részletesen megfigyelni, de még így is rendkívül kevés az adat, nem tudjuk mi magunk követni az ország több ezer patakját. Emiatt a lakosság bevonásával szeretnénk információkat gyűjteni arról, hogy melyik patak mikor milyen állapotban van. Fejlesztettünk egy mobiltelefonos applikációt, mely révén ez könnyen kivitelezhető. Ha valaki például sétál az erdőben, és az útját egy patak keresztezi, látja, hogy van-e benne víz, csak pocsolyák maradtak a mederben, vagy teljesen ki is száradt. Ha készít erről egy fényképet, a telefonja megadja a GPS-koordinátákat, az applikáció révén már fel is tudja tölteni adatbázisunkba, és később az összes adatot meg tudja tekinteni honlapunkon (https://www.dryver.eu/app). Ez neki 20 másodperc, számukra viszont nagyon értékes információ. Az alkalmazás Androidra és iOS-re is elérhető.
A „közösségi kutatókat” a legújabb fejlesztésünk révén az adatok gyűjtésekor már pontokkal is jutalmazzuk,
valamint különböző kihívások teljesítésekor jelvényeket és extra pontokat kaphatnak, a pontok gyűjtésével pedig szinteket léphetnek. Annak, aki szeretné elérni a legmagasabb, huszadik szintet, név szerint a Poszeidón rangot, körülbelül 1000 adatot kell rögzíteni, de ez a kihívások teljesítésével többszáz adattal is csökkenthető.
Ezek szerint a gamification is része a mobil alkalmazásnak.
Így van, és a pontgyűjtésen túl igyekszünk érdekes kihívásokkal is fenntartani a motivációt. Például 314 adat rögzítéséért jár a π jelvény, a Föld Világnapján (április 22.) pedig egy jelvényen kívül 500 pontot is bezsebelhet az a felhasználó, aki aznap a legtöbb adatot rögzítette. Ezen kívül jutalmazzuk például az egyes évszakokban, vagy különböző ünnepi időszakokban gyűjtött legtöbb adatot, vagy éppen az év első adatát is.
Mennyire volt sikeres a felhívó kampány?
Azokban az országokban, ahol komolyabb kampányokat folytatunk, megmozdultak az emberek, sokan regisztráltak és töltötték le az applikációt. Bár a téli időszakban nem nagyon hallattunk magunkról, csak a múlt héten 12-15 -természetjáró küldött adatot.
Az összes eddig rögzített, majd kétezer adat harmada Magyarországról származik!
Az is nyomon követhető, hogy egy-egy híradás után hogyan ugrott meg a regisztrálók száma. Hasonló a helyzet Franciaországban, az ottani kollégáink a sajtóanyagok mellett vizekkel foglalkozó szakemberekkel külön is felvették a kapcsolatot. A projektben résztvevő más partnereink - például Horvátországban, vagy Csehországban - a mi gyakorlatunk alapján indított kampány révén próbálják a tavasz folyamán elérni, hogy minél többen tudjanak az applikációról, és minél többen küldjenek adatokat a patakok állapotáról. Vannak olyan felhasználók is szép számmal, akik maguktól találtak rá az applikációra, például Cipruson, Angliában, Romániában, vagy Indiában és Mexikóban.
Azt is látjuk, hogy többen akadnak el a regisztrációnál. Azért jók ezek a visszajelzések, mert igyekszünk az ilyen jellegű akadályokat is elhárítani a felhasználók elől.
Hol tart most a kutatás?
A biológiai oldal számára véget ért a terepen végzett feladat, most indul a laboratóriumi munka, a szekrények és hűtők tele vannak mintákkal. A terepen a szociológusok, az emberek és környezetük viszonyával foglalkozó kollégák váltanak minket. A hidrológusok is dolgoznak a modelleken. Őszre végzünk a biológiai minták feldolgozásával,
az első eredmények az azt követő néhány hónapban várhatók, legkorábban 2023. elejére.
Mi lesz az applikáció sorsa a projekt vége után?
A projekt ideje alatt mi kezeljük az alkalmazás technikai hátterét, aztán egy közös európai kutatóközpont kezelésébe kerül, akik több, hasonló jellegű adatbázissal együtt működtetik tovább. Olyan fontos adatok ezek, hogy az adatbázis sosem lesz kész, így mindig szükségünk lesz a természetjárók segítségére is. Így az applikáció a 4 éves projekt végeztével is tovább él és reményeink szerint tovább is fejlődik majd.
Az alkalmazás ingyenesen letölthető Android és iOS rendszerekre a Google Play (https://play.google.com/store/apps/details?id=com.dryrivers) és az App Store (https://apps.apple.com/us/app/dryrivers/id1593273058) áruházakból.
