A PTE Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratóriuma (HNRL) elnyerte a Kiváló Kutatási Infrastruktúra címet, amelyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) adományozott az intézmény számára. A cím azoknak a kutatási infrastruktúráknak az elismerése, amelyek nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is kiemelkedőek, és tudományos eredményeikkel jelentős hatást gyakorolnak a világra. Kovács L. Gábor, a HNRL kutatócsoport vezetője és a Szentágothai János Kutatóközpont kutatási igazgatója beszélt a laboratórium eredményeiről, a modern világ reprodukciós kihívásairól és a jövőbeli terveikről.
A reprodukció napjainkban egyre nagyobb megpróbáltatást jelent, hiszen számos tényező befolyásolja a szaporodást. Társadalmi változások, egészségügyi problémák, életmódbeli tényezők és a gyermekvállalás kitolódó időpontja mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a világ civilizált országaiban, így Magyarországon is, egyre kevesebb gyermek születik.
„A gyermekvállalás átlagéletkora mára közel tíz évvel kitolódott a korábbi generációkhoz képest. Miközben a társadalmi normák változnak, a biológiai adottságok nem tudják követni ezt a trendet. A női szervezet termékenysége 40 éves kor felett drasztikusan csökken, és ez a probléma a férfiak esetében is jelentős” – magyarázta Kovács L. Gábor.
A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium célja, hogy ezekre a problémákra innovatív megoldásokat találjon. Az elmúlt négy évben olyan interdiszciplináris kutatócsoportot hoztak létre, amely nőgyógyászokat, urológusokat, immunológusokat, genetikusokat és biológusokat fog össze.
„Ez a csapat egyszerre képes a klinikai problémák azonosítására és azok megoldására a legmodernebb természettudományos technológiák segítségével. Az orvosi tapasztalatot és a tudományos innovációt ötvözve dolgozunk azon, hogy a reprodukciós nehézségekkel küzdő pároknak új esélyt adjunk.” – mondta a kutató.
A laboratórium az elmúlt négy évben számos áttörést ért el a reprodukciós kutatások területén, ezek közül több szabadalom is született:
- Embriók életképességének vizsgálata: Egy innovatív módszer segítségével az embriók által kibocsátott apró hólyagocskák kémiai összetételét elemzik. Ez az információ segíti az orvosokat a legéletképesebb embrió kiválasztásában, növelve a mesterséges megtermékenyítések sikerességét.
- Vörös fény technológia: Kutatásaik során kimutatták, hogy az embriókat érő fény jelentősen befolyásolja azok fejlődését. A labor vörös fényt alkalmaz, amely minimalizálja a káros hatásokat, ezáltal javítva a beültetés esélyét.
- Innovatív szövetvizsgálati technikák: Új fehérje- és zsírelemzési módszerekkel támogatják a reprodukciós problémák diagnosztikáját, valamint a mesterséges megtermékenyítés optimalizálását.
A laboratórium nemzetközi partnerei között szerepelnek izraeli, olasz és osztrák kutatók, akik közös projekteken dolgoznak a reprodukciós kutatások előmozdításán. Az osztrák partnerekkel például az immunbetegségek és reprodukció összefüggéseit vizsgálják, míg olasz kutatókkal a lombikprogramok hosszú távú eredményeit elemzik. A jövőbeli tervek között szerepel a mesterséges intelligencia további integrálása, különösen a genetikai elemzések és a képalkotás területén.
„Az MI lehetőséget ad arra, hogy hatalmas mennyiségű adatot dolgozzunk fel, és pontosabban döntsünk például az embriók kiválasztásában. Ez egy új korszakot nyithat a reprodukciós kutatásokban” – hangsúlyozta a professzor.
A laboratórium szoros együttműködésben áll a Richter Gedeon Gyógyszergyárral, amely átfogó innovációs stratégiát dolgozott ki.
„A Richter három kulcsterületre összpontosít: az idegrendszer gyulladásos betegségei, a főemlősök öregedési kutatásai és a humán reprodukció. A humán reprodukció területén különösen szoros az együttműködés, hiszen a Richter portfóliójában a nőgyógyászati készítmények kiemelt szerepet játszanak. A célunk az, hogy tíz éven belül saját fejlesztésű nőgyógyászati gyógyszerekkel járuljunk hozzá a piaci innovációhoz” – mondta Kovács L. Gábor.
A Pécsi Tudományegyetem és a Richter együttműködése nemcsak kutatási szempontból, hanem az ipar és az egyetem közötti kapcsolatok erősítése miatt is kiemelkedő jelentőségű. Ugyanakkor a laboratórium nagy kihívásokkal néz szembe a nemzetközi pályázati lehetőségek korlátozottsága miatt. „A fiatal kutatóink elzárva érzik magukat a nemzetközi lehetőségektől, pedig ezek a kapcsolatok elengedhetetlenek a tudományos fejlődéshez. Ezen változtatni kell” – figyelmeztet Kovács L. Gábor.
A Kiváló Kutatási Infrastruktúra cím új lehetőségeket nyithat meg, de a labor hosszú távú fenntarthatóságához további forrásokra lesz szükség:
„Ez az elismerés nemcsak büszkeség, hanem felelősség is. Arra ösztönöz minket, hogy folytassuk a kutatásokat, és továbbra is a világ élvonalában maradjunk”
– zárta gondolatait az igazgató.
