Orvosok, gyógyszerészek, biostatisztikusok, adatelemzők és közgazdászok multidiszciplináris olvasztótégelye a PTE Gyógyszerésztudományi Karán működő Egészségügyi Technológiaértékelési és Farmakoökonómiai Kutatóközpont. A számos tudományterület ismeretanyagával dolgozó csapat munkájának gyümölcseként vált Magyarországon egészségpénztári keretek között hozzáférhetővé az epilepsziások számára egy új, nagy mértékű életminőség-javulást ígérő terápia, friss elemzésükkel pedig a depresszió formabontó kezelését szeretnék széles körben elérhetővé tenni hazánkban. Dr. Zemplényi Antal egyetemi docenssel, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság leköszönő elnökével, egyben a pécsi gyógyszerészképzőn működő kutatóközpont vezetőjével Harta Viktor beszélgetett egészségügyi adatelemzésről, egészségnyereségről, valamint arról is, hogy mikor lép át egy olyan költséghatárt egy kezelés, amit már nem tud bevállalni az állami egészségbiztosító.
„Az állami egészségügyi rendszerek jellemzője, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokkal, legyen szó pénzbeli, kapacitásbeli, infrastrukturális vagy humán erőforrásokról, úgy gazdálkodnak, hogy segítségükkel a legnagyobb egészségnyereséget állítsák elő a társadalom tagjai számára” – kezdi a téma ismertetését Zemplényi Antal, a 2018-ban alakult, 2022 februárjától pedig a pécsi gyógyszerészkaron önálló egységként működő központ vezetője.
A korábban Egészségügyi Technológiaértékelő Központ néven működő egységet honlapjuk szerint azzal a céllal hívták életre, hogy az egészségügyi technológiaértékelés, egészség-gazdaságtan és egészségügyben keletkező adatvagyon felhasználás területein elemzési és módszertani kutatásokat végezzen, illetve hogy a PTE szervezeti egységeivel együttműködésben szakmai támogató tevékenységet biztosítson az egyetem számára
De mi is pontosan az elsőre talán kissé megfoghatatlan egészségnyereség?
Az egészség szubjektív fogalom, gondolhatjuk, és abból a szempontból igazunk is van, hogy egyénenként eltérően éljük meg azt: van, akinél a tökéletes fizikai és szellemi létet jelenti, másoknál viszont egy komoly betegség leküzdése utáni, a mindennapok bizonytalanságtól mentessé vált állapot is egyenértékes lehet ezzel.
Az állami egészségbiztosítónak viszont objektív mutatóra van szüksége, hogy egyértelműen lássa, a különböző terápiák révén milyen állapotváltozást lehet elérni. Ez az életminőséggel korrigált életév, melyet társadalmi közvélemény-kutatások (például ki hogyan értékel egy bizonyos egészségi állapotból egy másik, jobb egészségi állapotba végbemenő változást) és különböző mérőszámok, számítási módszerek segítségével határoztak meg. Alkalmazzák például az úgynevezett időalku-módszert: arra kíváncsiak, hogy valaki, aki például betegség, baleset, miatt rendkívül rossz életminőségben éli mindennapjait, mennyi életben töltött időről mondana le annak érdekében, hogy a fennmaradót tökéletes állapotban töltse el.
Miután ily módon kvantifikálhatóvá vált az állapotváltozás, mérhető lett az egészségnyereség, nagyon leegyszerűsítve számszerűen láthatóvá vált, hogy egy gyógyszer, egy terápia pontosan mennyi befektetett erőforrást ér meg. Hangozzon ez bármennyire is szenvtelenül, hiszen hozzátartozóként, szerettünk gyógyulásáért a csillagos ég a határ, ha a kezelés anyagi vonzatát nézzük, az adóforintokból működő egészségbiztosítási alapnak a társadalom egészére kell tekintettel lennie. Erőforrásait úgy kell allokálnia, hogy segítségükkel az emberek összessége számára tudja biztosítani a legnagyobb egészségnyereséget.
Ezzel el is érünk a még viszonylag fiatalnak tekinthető egészség-gazdaságtan területére, mely egészségügyi problémákra közgazdasági módszerek egészségügyben történő alkalmazásával igyekszik választ találni. Célja, hogy mind a klinikai, mind az életminőségre, túlélésre vonatkozó kimeneteleket, mind a költségeket vizsgálva, bizonyítékokon alapuló adatok felhasználásával segítsen döntést hozni, hogy mit érdemes az egészségügyi rendszernek használnia.
„Az össznépességet tekintve nagy egészségnyereséget generálnak a népbetegségek, hiszen azok a társadalom széles szegmensét érintik. Cukorbetegség, kardiovaszkuláris problémák, daganatos megbetegedések – csupán néhány példa azon bajok közül, melyek népegészségügyi szempontból magas prioritással bírnak. Ugyanakkor a ritka betegségben szenvedőknek is jár az esély, hogy új terápiákhoz férhessenek hozzá, akkor is, ha az egészségbiztosítónak többet kell fizetni az egészségnyereségért. Ezt az egészségnyereséget definiálja az egészség-gazdaságtan, a kapott adatok alapján mérhetővé, tervezhetővé, modellezhetővé téve az egészségügyi folyamatokat” – fogalmazott Zemplényi Antal.
Mikor az államnak döntenie kell arról, hogy milyen új terápiákat engedélyez, ezáltal finanszíroz közpénzből, objektíven körül kell járni az ár-érték arányosságot. Ha például van egy új módszer, ami csupán egy-két hónappal nyújtaná meg egy végstádiumos daganatos beteg életét, logikusan felmerül a kérdés, hogy nem volna-e szerencsésebb egy olyan, befogadásra váró gyógyszerre allokálni a forrásokat, mely egy-másfél évnyi túlélést ígér, vagy érdemesebb úgy mozgatni a forrásokat, hogy abból a társadalomra nézve magasabb egészségnyereség realizálódjon.
Az ár-érték arányosságot általában az egyén szintjén mérik, de a végső döntést arról, hogy az új terápiák közül mit fogadnak be a finanszírozásba, szerepet játszik az is, hogy a betegség mekkora populációt érint. Vizsgálni kell a módszer költségvetési hatásait is: előfordulhat, hogy azért nem lehet egy új eljárásnak bizalmat szavazni, mivel olyan extra terhet róna az egészségügyi kasszára, hogy azzal más területekről vonná el a forrásokat.
Zemplényi Antal hangsúlyozza, az egészség-gazdaságtan módszertana nem abba szól bele, hogy az orvos milyen terápiák közül válasszon, hanem hogy egyáltalán mi legyen a palettán, amiből választhat, hogy a társadalom, az egészségbiztosító forrásait használva a lehető legtöbb egészségnyereség realizálódjon.
Ígéretes terápia egy vagyonért, amit nem fizet az állam – van megoldás?
Évről évre gyógyszerek sokaságát dobják piacra a gyógyszergyártók, melyek esetén gondosan meg kell vizsgálni, melyeket finanszírozza ezek közül az egészségbiztosító. Az egyenlet része az életminőség-javulás, a túlélési esélyek javulása, az egyéni egészségnyereség mellett az egész társadalomra vetített hatása, nem beszélve arról, hogy mindez mekkora terhet ró az egészségbiztosítóra.
Ezen vizsgálati folyamatot nevezzük egészségügyi technológiaértékelésnek, mely az egyik fő tevékenységi körét jelenti a pécsi gyógyszerészkaron működő Egészségügyi Technológiaértékelési és Farmakoökonómiai Kutatóközpontnak. Zemplényi Antal egy nagyjából tucatnyi szakembert tömörítő csapatot vezet. Munkájuk számos tudományterületet érint: az orvosi és farmaokológiai ismeretek mellett adatelemzői, közgazdaságtani ismeretekre is szükség van ezen a területen.
A kutatóközpont a PTE Klinikai Központ, valamint az állami finanszírozásban lévő szolgáltatóknak végez elemzéseket, illetve konstruál olyan modelleket, melyek segítségével szimulálhatóvá, projektálhatóvá válik az egészségnyereség, egyúttal az egészségpénztárt terhelő költségmennyiség a betegség teljes időtartamára vetítve.
„Az elmúlt években olyan terápiákat elemeztünk, melyeket az orvosok innovatív, újszerű kezeléseknek ítéltek meg, amelyek megoldást jelenthetnek olyan betegek ellátására, akik számára jelenleg nincs megfelelő gyógymód, viszont a hazai egészségbiztosító nem finanszírozza a kezelést” – mondja Zemplényi Antal.
„Vannak olyan epilepsziás betegek, akik nem reagálnak megfelelően a gyógyszeres terápiára, rendszeresek a rohamaik, melyeket csak kis mértékben ellensúlyoznak a gyógyszerek. Ez rendkívül rossz életminőséget jelent. Számukra kínálhat megoldást a műtéti terápia, melyhez először képalkotó diagnosztikával lokalizálják az agyban az epilepsziás roham kiindulási pontját, majd eltávolítják a problémást részt, így biztosítva a rohammentességet. Bizonyos pácienseknél ugyanakkor a képalkotó vizsgálatok nem hoznak egyértelmű eredményt, azaz nem tudják megállapítani a roham kiindulási helyét. Agyba ültetett mélyelektródák segítségével viszont ezt nagy eséllyel detektálni lehet. Ez egy borzasztóan komplex, nem mellesleg rendkívül erőforrás-igényes beavatkozás, számításaink szerint közel 10 millió forint a procedúra. Mikor ezt a terápiát vizsgálni kezdtük, a magyar egészségbiztosító egy epilepsziás beteg monitorozására ennek az összegnek a tizedét fizette. Komoly dilemma ez: egyrészt létezik egy ígéretes kezelés, ami csillagászati léptékű életminőség-javulást jelenthet a betegeknél, másrészt hasonlóan magas költségvonzattal jár, ami a közkasszát terheli" - fejtette ki a kutatóközpont vezetője.
"Kutatócsoportunk elkészítette az említett mélyelektródás kezeléssel kapcsolatos elemzést, megindokolva annak társadalmi hasznosságát is. A PTE-vel, valamint az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet nevében 2018-ban benyújtott egészségügyi technológiaértékelésünket megalapozottnak és finanszírozásra érdemesnek találta az egészségbiztosító. Az ellátás ily módon hozzáférhetővé vált itt, a Klinikai Központban, és az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben. Az eljárást egyelőre egyedi méltányosság keretében finanszírozzák, amíg a támogató minisztériumi döntés is megérkezik.”
Zemplényi Antal elárulta, jelenleg egy hasonlóan komplex és költséges módszer egészségügyi technológiaértékelésén dolgoznak, mely a depresszióban szenvedőknek jelenthet megoldást. Lényege, hogy mágneses stimulációval ingerlik az agy depresszióért felelős területét azoknál a betegeknél, akik nem reagálnak megfelelően a gyógyszeres kezelésre, és folyamatosan visszaesnek. Az Egészségügyi Technológiaértékelési és Farmakoökonómiai Kutatóközpont által készített elemzést jelenleg a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél van értékelési fázisban. A kutatóközpont vezetője szerint elemzésük rámutat: ez a terápia is költséghatékony.
A PTE Gyógyszerésztudományi Karán működő központ munkájára komoly igény van: rengeteg innovatív terápia, diagnosztikai módszer kerül rendre terítékre. A csapat évente egy-két modellt dolgoz ki, melyhez orvosi, gyógyszerészi klinikusi, epidemiológusi, egészség-gazdaságtani, biostatisztikai tudásbázisra is támaszkodik.
Egészségügyi adatkincsben a jövő
A multidiszciplináris kutatócsoport másik fő kutatási területe az egészségügyi adatelemzés, annak vizsgálata, hogy különböző terápiák milyen eredményességet produkálnak a valós életben. Ahogy Zemplényi Antal fogalmaz, sok esetben nem látja az egészségbiztosító, hogy egy finanszírozott terápia milyen hosszú távú hatásokkal jár. Ezért rengeteg szimulációra, modellre van szükség, melyekre a döntéshozók, a finanszírozó, a gyógyszerhatóság is támaszkodhat.
„Néhány éve belefogtunk abba, hogy kutathatóvá tegyük a PTE Klinikai Központban kumulálódó egészségügyi adatokat. Ahhoz, hogy ez az adatkincs egészségnyereségi aspektusból használható legyen, standardizálni kell. Ezen dolgozunk most, hogy olyan rendszert építsünk, melyből egyszerűen lekérdezhető, hogy például egy adott betegség esetén mely terápia mennyire volt eredményes. Jelenleg az onkológia területére fókuszálunk, onkológus szakorvosokkal dolgozunk ki egy olyan adatbeviteli módszertant, mely hatékonyan támogatja a könnyedén lekérdezhető adatbázis-építést. Olyan rendszert kell építeni, melyben egy beteg esetén kronologikusan végigkövethető, hogy mikor mi történt vele, milyen kezelésre hogyan reagált.”
Zemplényi Antal hangsúlyozza, fontos, hogy ezek az adattáblák ne PTE-specifikusak legyenek, hanem nemzetközi standardoknak megfeleltethetőek. Egy-egy terápia eredményességének vizsgálatához magas esetszám szükséges. Ahhoz, hogy a vizsgálható esetszámok mennyiségét növeljük, elengedhetetlen a különböző egészségügyi intézmények adathalmazainak összekapcsolása, mely csak megfelelő standardokat követve lehetséges. A kutatócsoport az elmúlt egy évben azon dolgozott, hogy a medikai rendszerükben tárolt adatokat ehhez megfelelő struktúrába rendezzék. Sokszor azonban nem egyszerű az adatgyűjtés: van, hogy régi, teljesen más rendszerből, esetleg papír alapú dokumentumokból kell adatokat kinyerni. A kutatóközpont gazdasági informatikus kollégái ezért olyan módszereket is fejlesztenek, melyek segítségével akár szövegbányászati módszerrel is ki lehet emelni az orvosi dokumentációból a szükséges információkat, melyek például egy daganat stádiumának változását nyomon követhetővé teszik.
„Kutatócsoportunkat két orvos is erősíti, akik egyben adatelemzők is. Az adatbázis-építésnél folyamatosan esettanulmányokat készítünk. Keressük azokat a kutatási kérdéseket, melyeket megválaszolhatunk, annak érdekében, hogy lássuk, mire érdemes fókuszálni, melyek azok az adatok, melyek esetében érdemes mélyre ásni” – tette hozzá.
A Zemplényi Antal vezette kutatócsoport tevékenységének a belső kutatói körön kívül a gyógyszeripar és a digitális egészségügyi technológiafejlesztő cégek képezi még célcsoportját. Az adatalapú egészségügyi ellátás szerepe folyamatosan nő. Egy megfelelő adatbázisra fejlett analitikai módszerekkel, akár mesterséges intelligenciával olyan algoritmusfejlesztéseket lehet építeni, melyek alkalmasak körülhatárolni különféle betegcsoportokat: kiknél működhet potenciálisan egy adott terápia, vagy éppen bizonyos kórok tekintetében kik képeznek rizikócsoportokat, ezáltal náluk időben jelezhető a beavatkozás szükségessége.
A kutatóközpont gyógyszergyártókkal is dolgozik, nemrég zárult le egy ilyen projektjük, kettő új most indul, egy harmadik pedig folyamatban van. A fentieken túl a kollégák bekapcsolódnak az egyetemi karok oktatásába, mind graduális, mind posztgraduális szinten. Továbbá a központ szerepet vállal a piaci szereplőkkel együttműködésben létrejövő kutatások során keletkező új, innovatív megoldások gyakorlati betegellátásba történő átültetésében, valamint széles körben elérhetővé tételében Magyarországon és nemzetközi szinten egyaránt.
Harta Viktor írása
Forrás: https://gytk.pte.hu/hu/hirek/hir/15076
Fotók: Lokodi Dávid (PTE GYTK), Creativo Media
