Befejeződött a Pécsi Tudományegyetem 1,275 milliárd forint költségvetésű gyógyszerfejlesztési K+F projektje, amelynek keretében a kutatók szeptikus sokkra, keringési rendszerre és gyulladásos folyamatokra ható kismolekulák szintézisét és részletes vizsgálatát tűzték ki célul. A kutatás vezetőjével, Kollár Lászlóval beszélgettünk.
Milyen céllal kezdtek kutatni?
A PTE biokémikus, orvos és kémikus kutatói – a Pannon Egyetemmel, mint konzorciumi partnerrel – a projekt keretében a sejt energiatermelésének központját, a mitokondriumot vizsgálták. A mitokondrium számos akut és krónikus betegség kialakulásában és progressziójában játszik kiemelt szerepet. A mitokondrium károsodása az eredeti okoktól függetlenül beindíthat egy olyan halálos ciklust, melynek során a folyamat a sejt elpusztulásához és a beteg halálához vezethet.
Milyen eredményeket értek el?
Mivel jelenleg nagyon kevés mitokondriális támadáspontú gyógyszerrel rendelkezünk, a molekuláris célpontok molekuláris biológia, genomika segítségével történő azonosítása után a szintetikus kémia nagyhatékonyságú eszközeinek felhasználásával új vegyületeket állítunk elő. Az elért eredmények alapján esélyt látunk arra, hogy ezen új származékok, valamint természetes vegyületek széleskörű vizsgálatát követően gyógyszerfejlesztésre kerülhessen sor. Hosszútávú célunk a legígéretesebb származékok preklinikai és humán klinikai vizsgálata.
Milyen területeken értek el eredményeket?
Új, biológiailag aktív vegyületek, új szintetikus (fémorganikus kémiai) eszközökkel történő előállítását és jellemzését végeztük el, valamint dinamikus sajátságaik feltárását, receptorokhoz történő kötődésüket vizsgálatuk. Az új vegyületeket „in vitro” is vizsgáltuk. Sejtkultúrás vizsgálatokat folytattunk az oxidatív stressz mitokondrium károsító hatásainak kivédése céljából. A vegyületek sejtkárosító hatását vizsgáltuk normál és rákos sejteken a toxicitás, illetve az esetleges rákellenes terápiás potenciál megállapítására. A sejtkultúrás rendszereken pozitív hatású molekulák in vivo vizsgálatát is folytattuk állati modelleken, valamint humán vizsgálatokat végeztünk - iszkémiás szívbetegségek, diabétesz, szeptikus sokk esetén.
Milyen hatása lehet a jövőben ezeknek a kutatásoknak?
Jelentős társadalmi hatása is lehet majd, hiszen nagy mortalitású, ma gyakran gyógyíthatatlan betegégekre azonosítottunk új célpontokat, és megkezdtük új vegyület-családok kifejlesztését is. A súlyos, rossz prognózisú betegségekre történő terápia kifejlesztése óriási társadalmi haszonnal járhat, hiszen életeket hosszabbíthat meg, valamint életminőséget is javíthat.
GINOP-2.3.2-15-2016-00049 „ÚJ SZINTETIKUS KISMOLEKULÁK TERVEZÉSE SZÖVETI REPROGRAMOZÁSRA” CÍMŰ PROJEKT vezetője Kollár László, az MTA levelező tagja, operatív vezető: Sümegi Balázs, a biológia tudomány doktora és Gallyas Ferenc, a biológia tudomány doktora.
A projektben ünnepélyes zárórendezvénye a PTE Szentágothai János Kutatóközpont dr. Bachman Zoltán előadójában volt 2021. június 24-én.
