close
CímlapTudományMiért érdemes a „vörös bolygóval” foglalkozni a Föld Napján?

Miért érdemes a „vörös bolygóval” foglalkozni a Föld Napján?

2021. április 22.

Tudományos előadásokkal készült a Föld Napjára a PTE TTK Földrajzi- és Földtudományi Intézete. Az esemény egy teljes délutánt felölelt. Az egyik legizgalmasabbnak tűnő téma a Marshoz kapcsolódott, amiről Dr. Gyenizse Péter beszélt.

Miért érdemes a „vörös bolygóval” foglalkozni a Föld Napján?

Egyrészt szintén egy bolygóról van szó, másrészt az ott zajló kutatások földtani módszereket igényelnek. Dr. Gyenizse Péter több alkalommal mutatott rá arra, milyen elképesztően gyors ütemben avulnak el az e tudományágra vonatkozó elnevezések. Nem feltétlenül a módszerek vagy a tudásanyag hoz merőben újat, hanem az, hogy akár csak a mi naprendszerünkben értelmezve és használva azt, már kevésbé érvényes a „föld” előtag. A „föld”rajz más égitestek kapcsán is hasznos. Viszont talán kezdhetünk hozzászokni ahhoz, hogy földtudományok helyett planetológiáról beszéljünk.
Az elmúlt időszakban a Marssal kapcsolatos kutatások nagy port vertek fel – ha azt a bolygót tekintjük, akkor szó szerint is. Szinte egymással versengve küldi a szondákat Oroszország, az USA, az Európai Unió, India, az Arab Emírségek, valamint Kína. Idén februárban viszont landolt a Marson a Perseverance, április közepén pedig az Ingenuity.

Eddig tíz sikeres leszállást tudott végrehajtani az emberiség a Marson, de a felszínen mozgó egységeken túl már drónokkal is elkezdték feltérképezni, közben továbbra is egyre több szonda pásztázza. A kínai űrszonda például két méteres felbontással szkenneli a Marsfelszínt, mely révén nemcsak ásványokat/kőzeteket tud elemezni, de egyértelműen arra is képes, hogy egy nagyobb űrhajó leszállására alkalmas helyet is keressen. A hosszú távú cél minden említett ország számára az, hogy

embert küldjenek a Marsra.

Az ott szerzett tudás közkincs (például a NASA weboldalán nyomon lehet követni a marsjárót a where is the rover? fül alatt), bár ehhez Dr. Gyenizse Péter azt is hozzátette: a Mars körüli szondák jelei könnyen lehallgathatók. Azt is megjegyezte viszont, hogy akármennyire is igyekszik a nemzetközi űrjog rögzíteni, hogy nem oszthatók fel az égitestek a nemzetek között, vagyis nem lehetne „földet foglalni” a Marson, az, hogy a különböző expedíciók például űrbányászati tevékenységet folytassanak, nehezen lesz elkerülhető.
A Marson régen vulkánok működtek, és kb. 4 milliárd éve egészen biztosan víz is volt rajta. Mára jelentősen más képét mutatja: a széndioxid 96%-ban van jelen a légkörében, és bár tartalmaz oxigént, de nem annyit, amennyi az emberi légzéshez elegendő lenne. Metán is található a légkörben, mely egykori marsi létformák hatására is utalhat. Hideg és száraz bolygó. Ahhoz, hogy az ott begyűjtött mintákat elemezni is lehessen, nemcsak magát a mintavételt, de a minták raktározását és a Földre való visszahozatalát is meg kell oldani. Ez egyébként

nagyjából a 2030-as évekre várható.

Dr. Gyenizse Péter egy furcsa kutatásra is felhívta a figyelmet: az ún. Petrified Forest-ben vizsgált kőzetrétegekben a Jupiter és a Mars hatására utaló rétegzettség-változásokat lehet kimutatni – vagyis a vörös bolygót bizonyos értelemben lehet kutatni úgy, hogy ki sem mozdulunk a mi kékünkről.