A modern kriminalisztika: A médiamítosz leleplezése címmel nyílt tárlat és tartottak szakmai előadásokat április 6-án a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpontban.
Dr. Füzes Barnabás, PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont stratégiai és innovációs főigazgató-helyettese, Arató Balázs, Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtár vezetője mondott köszöntőt, majd a pécsi kriminalisztika doyenje, dr. Tremmel Flórián, professor emeritus beszéde következett.
„Elfogult vagyok” – kezdte dr. Tremmel Flórián, aki a tárlat egyes bemutatott anyagain jól túlmutatóan a büntetőeljárás-tan oktatásának megteremtéséhez is hozzájárult. "Hatvanöt éve oktatjuk Pécsett a kriminalisztikát és a büntetőeljárás-tant” – mondta el, majd felidézte, hogy a modern kriminológia kezdetei sem sokkal régebbiek: 1894-ben jelent meg Hans Gross könyve Grazban, melyet a kriminalisztika origójának tekintenek. A 130 éves múlt összefoglalásaként Jürgen Thorwald Detektívek évszázada és Detektívek órája című könyveit ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. „A pécsi kriminológia-oktatás hamar felfutott, és itt született meg Varga László jóvoltából a később országos szinten is használt első egységes kriminalisztikai jegyzet” – mondta el a nyugalmazott professzor. Ennek Varga László írta meg a Az azonosítás elmélete című fejezetét is, ami azért is fontos, mert ez az a tudományág, melyben állandó a bizonyíték-ínség. „Varga László szerint
beismerő vallomásra nem is feltétlenül van szükség, mert tudjuk azt a tudást használni, melyet az eset kapcsán rendelkezésünkre álló tények alapoznak meg.
Varga ebben úttörő volt. Én vagyok tanítványa és utódja, de az én korszakok nem volt ennyire fényes: kevés volt az oktatói létszám, egy ideig maga a tanszék sem létezett, de a kriminológia oktatása folytonos volt” – mondta el szerényen dr. Tremmel Flórián.
A sorozatokban minden nyomozás hibátlan, a technológia gyorsan kiszolgálja a kriminológusokat, a tettes hamar rács mögé kerül. A kiállításon magyar és idegen nyelvű szakkönyvekkel, valamint megtörtént, valós (magyarországi) bűnügyi esetek helyszínein készült tárgyi és fotódokumentáció révén szembesülhetünk a kriminalisztika tudományának realisztikus világával.
A Mesterséges Intelligencia a kriminalisztikában címmel tartott előadást dr. Herke Csongor.
Számos példát hallhattunk a mesterséges intelligencia alkalmazása kapcsán az arcfelismerő technológiáktól kezdve a beszédazonosításon át a mesterséges intelligencia által vezérelt szájról olvasásig. Az is avitt, amikor a filmekben a rendszámot egy nagy adatbázisból keresik – a térfigyelő kamerák révén az algoritmusok simán kikeresik melyik jármű merre és mikor közlekedett.
Már van olyan bírói gyakorlat, mely során a mesterséges intelligencia tesz javaslatot arra, mennyi legyen az elítélt próbaideje, és a fogvatartottra vonatkozó határozatok indokolását is előkészíti. Előbbit a program a visszaesés esélyének meghatározására alapozza. „Itt viszont a mesterséges intelligencia a rendelkezésére álló adatok többsége alapján ítél - emiatt például a színesbőrűekkel szemben szigorúbb feltételeket javasol. Az algoritmusok emberi felügyelet nélküli alkalmazása egy sor ehhez hasonló veszélyt rejt” - figyelmeztette a hallgatóságot dr. Herke Csongor. „Ezt nevezik feketedoboz-effektusnak, ugyanis nem lehet tudni, hogy pontosan milyen alapon hozott döntést a gép. Az algoritmusban rejlő hibák akár alapjogokat is sérthetnek!”
Az is kiderült, hogy a mesterséges intelligencia rendszerei között a legtöbb még gyenge, szükség esetén sem tud eltérni attól, amit beleprogramoztak. Szó esett az ún. prediktív rendőri tevékenységről is, illetve annak lehetséges hasznairól és káros hatásairól:
„Vajon érdemes-e a statisztika szerint Pécs rablás szempontjából leginkább veszélyes területére fokozott rendőri jelenlétet biztosítani?
Vagy éppen ezzel váltjuk ki, hogy máshol lesznek gyakoribbak ezek az elkövetések?” - tette fel a kérdést dr. Herke Csongor, aki a Big Data elemzéseknek viszont nagy jövőt jósol a jog területén, főleg, mert „a jog az egyik legnagyobb adatgyártó. Ha a precedenseken alapuló jogrendszerekre gondolunk, a mesterséges intelligencia különösen hasznos lehet, hiszen egy arra programozott gép percek alatt tud több millió esetet átnézni” – szögezte le dr. Herke Csongor.
Dr. Fenyvesi Csaba A kriminalisztika idődimenziói címmel tartott előadást. „Paragrafussal még senki nem fogott tettest” - jegyezte meg rögtön előadása elején, majd egy rövid kriminológiatörténeti kitekintés után az idő kérdésével kezdett foglalkozni úgy, hogy
szemléltetésül földhöz vágott egy csészét. A darabkákból az egészet rekonstruálni a feladat,
ami akkor lehet sikeres, ha sikerül ezt nagyobb hiátusok nélkül megtenni.
„Látható-e a múlt?” – szavaztatta meg a közönséget dr. Fenyvesi Csaba. A múltat láthatjuk, de sajnos nem mindig világosan. Minél közelebb van időben, annál élesebb tud lenni, de a technológia fejlődésével akár többezer éves bűnesetek is megoldhatók. Példának dr. Fenyvesi Csaba Ötzi-t hozta fel, akiről kiderült a kilencvenezer éves csontból vett DNS-azonosítás során, hogy egy nyílhegy van a hátában. Gyilkosait sosem fogjuk megtalálni és tanúk sem fognak jelentkezni, de ma már meg tudjuk mondani, hogy Ötzivel mi történhetett. Az is fontos, hogy
az események sorában mi történt előbb és mi később. Ezt az asztalra felugorva szemléltette dr. Fenyvesi Csaba,
aki kitért arra is, mennyire fontos, hogy pontosan be tudjuk határolni azt, hogy mikor történt a bűncselekmény. Olyan, a távoli és a közelebbi múltban Magyarországon, sőt, a régióban elkövetett bűnesetek példáit hozta fel, melyek kapcsán az idő kulcsszerepet játszott.
A kiállítás megtekinthető a Tudásközpont 0. szintjén május 31-ig.
