A PTE Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszék, a Budapesti Amerikai Nagykövetség és a PTE az aktív állampolgárokért meghívására tartott rendkívül érdekes előadást az álhírek és a dezinformáció témában Dr. Rand Waltzman amerikai információs szakember, a RAND Corporation-től május 9-én a PTE BTK-n. Az egybegyűlteket Polyák Gábor, a BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének docense és Richard Damstra, az Amerikai Nagykövetség sajtóattaséja köszöntötte.
Dr. Waltzmann előadása izgalmas, informatív, ugyanakkor eléggé felkavaró volt, hiszen olyan témáról volt szó, amely mindannyiunkat érint: az álhírek és a dezinformáció. Rögtön az előadás kezdetén több videóval is sokkolta az egybegyűlteket, hogy megmutassa, mennyire könnyen lehet szinte nulla technológiai tudással nem csak képeket, hanem már videókat is manipulálni. Az egyik módszer, amikor egy mindössze 15 másodperces mintafelvétel kell az illetőről, és máris virtuálisan báránybőrt lehet ölteni, és azt mondatni bárkivel – videón, amit csak akarunk. Nem kell hozzá már stúdió, csak egy számítógépes program, és egy alapanyag, amit aztán mint egy maszkot magára vehet bárki. Az így keletkező videókat könnyen lehet használni megtévesztő közösségi média kampányokhoz, amelyek aztán futótűzszerűen elterjedhetnek a virtuális térben – sokszor valós károkat okozva, amelyek igen súlyosak is lehetnek.
Ugyan azért ha jobban megnézzük, a bemutatott videókon is látszott, hogy egy picit furcsák, nem úgy mozognak az emberek a videókon, ahogy valójában, de ha csak felületesen szemléljük, akkor nem nehéz egy ilyen apróságon átsiklani, mint hogy nem egészen úgy mozog a szája valakinek, vagy a hangja egy picit más. A modern technológia fejlődésével pedig várhatóan egyre nehezebb lesz megmondani, hogy mi a valós, és mi nem az. Waltzman nagy szerepet tulajdonít ebben a tények leellenőrzésének, de felhívta a figyelmünket, hogy ez korántsem elég.
Waltzman előadásának legsokkolóbb része az volt, amikor rávilágított arra, hogy csupán egy ellentét szükséges, valamint egy cél. Ha ez megvan, akkor viszonylag könnyen el lehet hitetni egy egész embercsoporttal valamit valakiről, és ez alapján akár annak az embernek az életébe is kerülhet – ezt valóban megtörtént eseten mutatta be, valamint a megtévesztésre szolgáló videó egy részletét is lejátszotta. Akinek a fent leírtak alapján felsejlett, hogy mintha már látott volna ilyet filmen, méghozzá a 2011 óta futó Homeland: A belső ellenség c. sorozatban, az nem tévedett, ugyanis Waltzman konzultált a sorozat szerzőivel is ebben a témában, és tanácsokat adott nekik, hogy milyen álhír lesz hihető: „Kell, hogy legyen célja, és érthető kell, hogy legyen, valamint valami valós részletre kell építeni.” – mondta az információs szakember.
„Ha úgy tetszik, egy kognitív sérülékenységi elemzést végeztek egy embercsoporton, és ennek eredménye alapján indítottak támadást – megnézték, hogy bizonyos emberek mit akarnak elhinni?
Ami feltétlenül szükséges egy megtévesztő hadjárathoz, vagy bármilyen csaláshoz, az a hajlandóságot mutató áldozat.”
A támadás lehet pszichoszociális, technikai, vagy ezek keveréke. Mondott egy példát is a hibrid támadásra: amikor az AP Hírügynökség Twitter profilját feltörték, és álhíreket kezdtek terjeszteni. Amíg ki nem derült, hogy megtévesztő hadjáratról van szó, olyan pánik keletkezett a tőzsdén, hogy 2 perc leforgása alatt közel 150 pontot esett a tőzsdeindex. Persze hamar kiderült a csalás, 5 perc alatt vége volt az egésznek, de hatalmas gazdasági károkat okozott. Az elkövetők feltehetőleg először az index esésére ’fogadva’, majd az index emelkedésére téve a tétjeiket, busásan kamatoztathatták részvényeiket: „A tőzsde legális szerencsejáték” – mondta Waltzman.
Természetesen a kereskedelemben is kihasználják a közösségi média nyújtotta lehetőségeket. Erre egy nagyon szép példát mutatott be Rand Waltzman a 2013-as Super Bowl-ról. A rendkívül népszerű eseményen volt egy fél órás áramkimaradás, amit a helyszínen jelenlévő PR cég munkatársai briliáns módon felhasználtak és egy gyors kampányt indítottak, amely tulajdonképpen egy Twitter üzenet volt. Az elkövetkezendő egy órában több mint tízezren osztották meg a posztjukat:
Power out? No problem. You can still dunk in the dark. Oreo
(Nincs áram? Nem gond. Sötétben is lehet mártogatni. Oreo)
Szó volt még az orosz választások idején a szervezkedést megakadályozó hamis komment-áradatról, amely nem ’fizikailag’ állította le a szervert (DOS-támadás), hanem az emberek olyan mennyiségű egymásnak ellentmondó vagy nem témába vágó hozzászólást olvastak, hogy nem lehetett kiszűrni, hogy mi a valós –
„ezt nevezem én kognitív szolgáltatásbénító támadásnak”
- mondta Waltzman. A másik politikai eset, amit említett az a kínai kommunista párt által fizetett ún. 50 centes hadsereg, akik tulajdonképpen fizetett internetes kommentelők. A feladatuk az, hogy elárasszák az internetet pozitív kormánypárti hozzászólásokkal. Számuk több millióra tehető.
Kínában egy másik társadalombefolyásoló tényező megjelenése is várható, a társadalmi kreditrendszer. Ennek a lényege az összes állampolgár valós és virtuális megfigyelése, ennek alapján pontozása. Leegyszerűsítve: ha jól viselkedik az állampolgár, fizeti a számláit, megfelelő tartalmakat nézeget online, valamint az ismerősei is megfelelően végzik a dolgukat, akkor juttatásokban részesül, ha pedig nem, akkor igencsak megütheti a bokáját. „Megjegyezném, hogy a társadalmi kreditrendszer ötlete nem kínai, a szabadalmi jogát nem más birtokolja, mint Mark Zuckerberg” – tudhattuk meg Rand Waltzman-től.
Az előadás végén a megoldási javaslatairól kérdezte őt egy résztvevő. Waltzman megosztotta az információt, hogy több ország a közösségi média oktatás bővítését tervezi, ami mind szép és jó, és lesz is olyan, akinek ez segít. Azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy „matematikát mióta oktatnak az iskolákban? És mindenki tudja akár a törteket? Amikor a tervezetben leírt ’analitikus keretrendszert’ és az ’átlagembert’ egy mondatban látod, mit kapsz? Egy oximoront!” De komolyra fordítva a szót elmondta, hogy
„a tények leellenőrzése fontos! Abszolút mellette vagyok, de önmagában nem oldja meg a problémát. Ne bízz senkiben – ez az én üzenetem neked. Nagyon gyanakvónak és óvatosnak kell lennünk magánemberként is.”
Dr. Rand Waltzman a RAND Corporation vezető adattudósa. Jelenleg a Pentagon kutatási projektjét vezeti, aminek célja, hogy felderítse a közösségi média felhasználásával folytatott propagandatevékenység működését és hatását. Dr. Waltzman korábban a Carnegie Mellon University szoftvermérnöki intézetének vezető technológiai szakértője volt, és programmenedzserként vezette a Defense Advanced Research Projects Agency Stratégiai Kommunikáció a Közösségi Médiában nevű egységét. Szakmai tapasztalatai kiterjednek a bot hálózatok azonosítására, a befolyásolási műveletekre, a dezinformációra, a gépi tanulásra és a digitális kommunikációra.
Dr. Waltzman által ajánlott további olvasnivaló: The Dictator's Practical Internet Guide to Power Retention. By Laurier Rochon. Rotterdam, 2012.
Tóth Mariann
