A PAB Kelet-és Közép-Európa Története Munkabizottság, a PTE-BTK Történettudományi Intézet Modernkori Oroszország és Szovjetunió Történeti Kutatócsoport, illetve a Kelet-Európa és a Balkán Története és Kultúrája Kutatócsoport rendezte meg a Kelet-Európa és Balkán Tanulmányok sorozat 6. kötetének bemutatóját a PAB székházában október 5-én. A beszélgetéssel egybekötött eseményen a Pécsi Történeti Ruszisztika című munkát tárták a nagyközönség elé, a könyvről az egyik szerzővel, Font Mártával a PTE professor emeritájával beszélgettünk.
A könyvbemutató különlegessége az, hogy kijelenthetjük, hogy létezik pécsi történeti ruszisztika, azaz hogy a középkortól napjainkig kutatják a ruszusztikát egy egyetemen, az egy pécsi különlegesség, a másik az, hogy ez a könyv két külön kutatócsoport összefogásából jött létre, az egyik kutatócsoport a Kelet-Európa és a Balkán történetére fókuszál középkortól a koraújkorig, ezt én vezetem, a másik a modern kori Oroszország és a Szovjetunió történetét vizsgálja (ennek rövidítése a MOSZT), ezt a csoportot Bebesi György kollegám vezeti, ők a 19-20. századi történelemmel foglalkoznak.
Kik publikáltak a könyvben?
A két kutatócsoport vezető kutatói, mintegy hat szerző írt bele. Miután bemutatkozni szerettünk volna, ezért egy fontos, régebbi írásunkat közöltük benne, és egy teljesen újat is, amelyet direkt e kötetbe készítettünk. És az előszó mellett természetesen minden szerzőt bemutattunk röviden.
Ön miről írt?
A régebbi írásom talán nagyobb közérdeklődésre tarthat számot. Anonymus művében sok minden vonatkozik a keleti szlávokra és a Ruszra, ezeket a részeket vizsgáltam. Akkor még nem léteztek oroszok, Ruténiáról és a ruténekről ír a magyar honfoglalástörténet kapcsán Anonymus, a rá jellemző rengeteg fantáziával. Mivel foglalkozom keleti-szláv forrásokkal, így össze tudtam a két forrás vetni, ez eseménytörténetből meg tudtam erősíteni azt, amit a magyar katatók közül sokan állítottak, hogy ez a Béla III. Béla volt a négy Béla királyunk közül, mert olyan forrásokkal dolgozhattam, amelyek ezt megerősítették. A másik szövegemben a Cirill és Metód térítésének egy mai, hibás adaptációjával foglalkoztam.
Pécsett miért erős ennyire a ruszisztika?
Ez nem volt eltervezett, a középkori területről a másik két tanulmányíró: Sashalmi Endre és a Bótor Tímea is a tanítványom volt. A másik oldalon Bebesi György is történelem-orosz szakos háttérrel érkezett, őt a történelem egy másik korszaka érdekelte, a modern kor, ő nem tanítványaival, hanem más kollegákkal dolgozott, Bene Krisztiánt említeném, aki nem orosz, hanem francia szakos. Ő a francia-orosz diplomáciai kapcsolatokat vizsgálta, ez is egy érdekes szelete a történetnek.
