Új kötet jelent meg a pszichológiáról, mégpedig a legtehetségesebb és legfiatalabb kutatók - köztük számos PTE-s szakember - bevonásával, és a lehető legfrissebb szakirodalommal. Mi több: a kötet merőben új szemlélettel közelíti meg a pszichológia tudományát. Erről kérdeztem Pléh Csaba professzort, aki a kötet szerkesztője.
Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent könyv az akadémiai kézikönyv-sorozat tagja.
Pécsett május 10-én 15 órától mutatják be a szerzők a PTE BTK Vargha-Damján Konferenciateremben, és egy helyszíni kvíz révén még nyerni is lehet belőle.
Új szemléletben fogant a kötet - mit jelent ez pontosan?
Arra vállalkoztunk fiatal kollégáimmal közösen, hogy
a pszichológiát természettudományként mutassuk be.
Ennek négy értelmezési pontját használja a kötet. Az egyik a mentális folyamatok és a viselkedés idegrendszerrel való kapcsolata. A másik a jelenségek evolúciós értelmezése. Erre rögtön hadd mondjak egy példát: mindannyiunkat érdekel, hogy milyen idegrendszeri fejlődés járul hozzá például a kötődéshez vagy a szexualitáshoz, ugyanakkor evolúciós szempontból fontos tisztázni, milyen előnyei voltak annak, hogy más fajokkal összehasonlítva az ember hosszú ideig kötődik egy másikhoz. Ez egyben átvezet a könyv harmadik elvéhez is, a fejlődéshez.
Mi azt hirdetjük, hogy az emberi szexualitás a gyermeknevelésből, az utódgondozásból származó kötődési gyengédségi rendszer és a szaporodási rendszer összekapcsolódik - kevés olyan faj van, ahol az apák és az anyák egyaránt és ennyire hosszú ideig foglalkoznak az utóddal. Fontos mozzanat, hogy nemcsak az egyéni életútnak van különleges jelentősége, hanem az ember más fajokhoz képest is hosszú fejlődési szakaszokat alakított ki - ezt éppen a pécsi kollégák elemzik a könyvben. Ragyogó fejezetek születtek erről.
Más fajokhoz képest az embernek rendkívül hosszú a gyermek- és serdülőkora: kiemelten fontos az első néhány év, de 8 éves kortól a teljes párválasztási érettségig további 10 év telik el, mely alatt iskolázzuk a gyerekeinket. Az, hogy a kisgyermekkor és a felnőtté érés között ilyen nagy idő áll rendelkezésre, lehetővé teszi, hogy az ember kultúrát elsajátító lény legyen - ez a könyv negyedik szempontja.
Ezek szerint lineáris, logikus úton vezetik végig az olvasót a könyvön?
Megpróbáljuk. Hangsúlyoznám, hogy nem érintjük az alkalmazott pszichológia területét. A célunk az volt, hogy logikus felépítéssel bemutassuk az ember teljességét. A könyv nem hirdet harcot a pszichológiához kapcsolható más tudományágakkal - például a kultúra- vagy társadalomtudománnyal szemben. Úgy gondoljuk, hogy ezek együtt adnak képet az emberről. Vannak olyan fejezetek, melyek a siker, kudarc, politika pszichológiájáról szólnak. Ezeket a mindennapjainkban állandóan előtérben álló folyamatokat a kötet természeti jelenségekként mutatja be, melyek az ember különleges, kultúraalkotó voltához hozzájárulnak.
Érthető, ha a sikert, kudarcot külön fejezetekben tárgyalják. De miért szentelnek például a humornak kiemelt szerepet?
Humor meglehetősen emberi és különleges dolog. Megértésén keresztül Schnell Zsuzsa pécsi kutatónő azt mutatja meg, hogy a humor az ember “gondolatolvasó képességének” kiforgatása, és annak rafinált, kifinomult használata. Gondolatolvasáson itt azt értem, hogy
mi, emberek állandóan azzal vagyunk elfoglalva, hogy miért csinálja a másik azt, amit csinál, és közben mire gondol.
E szempontból az ember értelmezhető úgy, mint egy állandó gondolatértelmező lény.
A pszichológia megosztott abban, hogy a közös emberi vonásokkal vagy a különbségekkel foglalkozzon-e. A könyvben az evolúció mellett a pécsi kutatók az egyéni különbségek szerepét is bemutatják. Szerintünk az embert általában és az emberi sokféleséget együtt kell vizsgálni. Az evolúciós pszichológiai kutatásnak Pécsett nagy hagyománya van - gondoljunk csak Bereczkei Tamás machiavellizmussal, illetve megértéssel és empátiával kapcsolatos, egyéni különbségeket vizsgáló kutatásaira. Azt is képviseljük a könyvvel, hogy az ember sokféleségének van egy különös evolúciós haszna. A különböző magatartások (az otthonülő tyúkanyó-szerű életformától a nagyvárosokban való, állandó változásokhoz idomuló adaptációig) azok, amik miatt az emberi sokféleség révén sokféle helyzetben fel tudjuk találni magukat és túl tudunk élni.
Ki a célközönség? Mennyire szól vagy értelmezhető laikusok számára a kötet?
Az MTA kézikönyv-sorozatát a művelt nagyközönségnek szánja.
A mi kötetünk egyszerre célozza meg a pszichológia iránt érdeklődő gimnazistákat, a szélesebb értelemben vett nagyközönséget amellett, hogy az egyetemi képzésben résztvevő pszichológushallgatók és a szakmában szocializálódó fiatalok számára is fontos alap lehet.
A tudományos tények 4-5 év alatt elavulnak, emiatt is igyekeztünk a lehető legfrissebb szakirodalmi háttérrel dolgozzunk. Javarészt fiatal szerzők írták könyvet, a 30 szerzőből 3-4-en vagyunk “seniorok” a szakmában, legtöbben a pályájukat most alakító 30-40 év közötti fiatal kutatók. Nagyon büszke vagyok, hogy társszerkesztőimmel sikerült ilyen fiatal és tehetséges csapatot szervezni a kötethez! A magyar pszichológia nemzetköziségét pedig mi sem mutatja jobban, mint hogy szerzőink nemcsak a hazai központokban - Budapest, Pécs, Szeged - dolgoznak, hanem szerte a világban Párizstól Texason át Padováig.
