A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpont (SzKK) virológusai is részt vesznek a mohácsi Prophyl Kft. azon kutatásfejlesztési projektjében, melyben tojássárgája felhasználásával fejlesztenek a Covid19 vírussal szemben hatékony ellenanyagot.
A Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Nemzeti Laboratóriuma és a Prophyl Kft. évek óta keresi annak a lehetőségét, hogy miként tudnának együtt dolgozni, azonban eddig nem akadt erre megfelelő alkalom. A koronavírus-járvány és annak megfékezése most megadta azt a közös célt, amiben a kutatók és a szakemberek közösen dolgozhatnak.
A mohácsi Prophyl Kft. egyik fő profilja, hogy gyógyszeripari alapanyagként úgynevezett SPF[1]illetve vakcinatojást állít elő, melyeket többek között vakcinák előállítására használnak fel humán- illetve állatgyógyászati gyógyszergyártók. Ennek a tudásnak, és a PTE SzKK speciális virológiai laboratóriumi hátterének együttes használata adta azt a lehetőséget, hogy egy a tudományos világban már ismert technikát újszerűen alkalmazva olyan ellenanyag kerüljön előállításra, ami hatékonyan használható a SARS-CoV-2 ellen.
A kutatásfejlesztési projekt elsődleges célja, hogy IgY típusú antitestet termeltetnek házityúkban, mindezt úgy, hogy különféle kombinációkban oltanak be koronavírus fehérjével – specifikus kórokozóktól mentes – csirkéket. Az oltást követően nem csak az állatok vérében, hanem a tojásaikban is megjelenik a specifikus IgY ellenanyag, mely megfelelő eljárással kivonható a tojássárgájából.
A pécsi virológusok a kezdetektől nagy szerepet vállaltak a projektben, az ellenőrző vizsgálatok és az állatkísérletek megtervezésében is közreműködtek. A madarak zárt körülmények közötti tartása, oltása és a mintavételek a Prophyl Kft. speciális telephelyén történik, a vér- illetve tojásminták tesztelése azonban már az SzKK-ban. Itt azt vizsgálják a kutatók Prof. Dr. Jakab Ferenc vezetésével, hogy megtalálható-e az említett IgY típusú, SARS-CoV-2 ellen termelődött ellenanyag és az valóban semlegesíti-e a vírust. Ezek a kísérletek nagyon jó eredményeket mutatnak, így hamarosan - várhatóan szeptemberben - megkezdődhetnek az állatkísérletek is.
A jelenleg fejlesztés alatt álló koronavírus elleni hatóanyag a tervek szerint nem vakcinaként kerülne alkalmazásra, mégis a betegség megelőzését szolgálhatná azáltal, hogy lokálisan alkalmazható készítményként (például orrspray formájában) a nyálkahártyára juttatva helyileg semlegesíthetné a vírust, így több órán keresztül védhetne majd a fertőzéstől. Jelen kutatásfejlesztési együttműködés is jól példázza, hogy miként hasznosítható az egyetemi tudásbázis és az innováció a profitorientált piaci szférában.
