close
CímlapTudományRengett a föld!

Rengett a föld!

Hétfőn kisebb, kedd koradélután már egy erősebb rengés rázta meg Pécset. A jelenségről dr. Kovács Jánost, a PTE Természettudományi Karának egyetemi docensét, a Földtani és Meteorológiai Tanszék vezetőjét kérdeztük.

A mai a zágrábi földrengés utórengése volt?
Majdnem biztos, hogy utórengés volt, annak ellenére, hogy legtöbbször az utórengések kisebbek. Ha megnézi valaki az adatokat, a hétfői horvátországi rengés 5,4-es volt, és annak előrengése is kicsivel több mint egy magnitúdójú. Majd közvetlenül a rengés után is volt utórengés, rá egy órára, és volt ma éjfél után is egy Horvátországban. A mait 6,4-esnek írják egyelőre, de ezek még nem ellenőrzött adatok.

Be lehet-e jósolni, lesz-e ennél erősebb?
Nem.

Bármennyire is modern a technika, 5-10 km mélységbe nem igazán “lát le” jól.

Csak a felszínközeli kőzetfizikai paramétereket tudjuk detektálni.

Mit kell tenni egy erősebb földrengés esetén? Menjünk ki a házakból?
Talán a közoktatásban a földrengések kapcsán még szerepel ez, legalább lábjegyzetekben szoktak vele foglalkozni - de mivel nem földrengés-veszélyeztetett régióban élünk, érthető, ha ez a tudás feledésbe vész. A legalapvetőbb, ha asztal vagy ágy alá bújunk, vagy ha ez nem kivitelezhető, beállunk egy ajtóba, az ajtófélfa alá - ezek arra jók, hogy nem esik közvetlenül az emberre semmi. Ha nagy a rengés, akkor egy családi házból érdemes kimenni az udvarra. Egy társasházból vagy panelből már nem feltétlenül ajánlom ezt - sokszor az eszeveszett menekülés nagyobb problémákat okoz, mint maga a rengés.

Mennyire jósolható be előre egy földrengés?
Alapvetően a világ komoly geofonos hálózatrendszerrel bír, mely révén folyamatosan monitorozzák a föld mozgását. A fejlett társadalmakban sűrűbb ez a hálózat, a gazdasági szempontból kevésbé fejlett társadalmakban kevésbé sűrű. Összességében azonban igen komoly szeizmológiai obszervartórium-hálózatok működnek a világban, és valamilyen szinten, a megfelelő adatok alapján igyekeznek is előre jelezni a rengéseket. De ez az előrejelzés továbbra sem tökéletes - ha az lenne, nem lennének anyagi és emberi áldozatokat okozó cunamik sem. Az ilyen katasztrófákat sajnos nem lehet előre jelezni, hiába okos a világunk és fejlett a technológiánk.

Hogyan lehet megelőzni egy földrengés kialakulását?

Semmit nem tudunk tenni ellene, csak előzetesen tudunk védekezni.

Ez azt jelenti, hogy olyan technológiákkal kell építenünk az infrastruktúrát, utakat, épületeket, stb., amelyek kibírják a földrengéseket. Persze itt is statisztikai adatok alapján lehet tervezni, de a gyakorlat az, hogy igyekeznek azokat felülmúlni. Csak így lehet felkészülni.

A klímaváltozás hatással lehet-e most vagy a jövőben a földrengésekre, gyakoriságukra?
Nem. Földrengések a litoszféra kialakulása óta léteznek, vagyis több milliárd éve. Az, hogy a gyakoriságuk a jövőben változik-e… Annyiban biztosan, hogy a mostani földrengés oka is az, hogy az afrikai kontinens folyamatosan, rotáló mozgással közeledik Európa felé, és közben kisebb -nagyobb, egymáshoz kapcsolódó lemezeket mozgat meg. Az igazi “forró pontok” a földrengések szempontjából inkább a Balkánon találhatók, de ott is (Horvátország) az ezen a héten tapasztalhatóknál kisebbeket ismertek az emberek. Inkább Görögország, a Balkán déli része, és maga a mediterrán térség a veszélyesebb zóna.

Harka Éva

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni