Bányameddők, valamint kommunális és ipari hulladéklerakók felmérésével és hasznosításával foglalkozik a PTE Smart Technologies kutatócsoportja. A 2,5 millió euró összköltségvetésű Horizont 2020 projekt konzorciumának tagjaként a közelmúltban Pécsett rendeztek partnertalálkozót.
Akár a félmilliót is elérheti Európában a meddőhányók és a különböző háztartási és ipari hulladéklerakók száma, melyekből bizonyos alapanyagokat akár újra is lehetne hasznosítani. „Csak Magyarországon több száz olyan lerakó van, melyek hasznosíthatóak lehetnek.” - hangsúlyozta Vér Csaba, a PTE MIK kutatója.
„A Horizont 2020 projektre éppen ezért van szükség: a főleg Kína protekcionista iparpolitikája miatt alapanyaghiányban szenvedő európai ipar eleve az újrafelhasználásra épít, illetve ezzel párhuzamosan a már korábban hulladékká vált, valamelyik lerakóban elhelyezett alapanyagokat próbálja nemesítés és más eljárások révén újra használhatóvá tenni.”
A hároméves projekt célja az utóbbihoz kapcsolódik: egy kommunális és ipari hulladékokra vonatkozó EU-szintű adatbázison dolgoznak, mely magába foglalja a már meglévő és a projekt során pilot hulladéklerakókon végzett vizsgálatokból származó információkat.
A június végi partnertalálkozón arról is szó volt, hogy pontosan milyen adatokat igényelnek a majdani beruházók ahhoz, hogy döntést hozzanak egy adott lerakóban elhelyezett hulladék kitermelése és az abban fellelhető nyersanyagok kinyerése érdekében. „Az elmúlt évtizedekben Európában megvalósult ilyen jellegű projektek tapasztalatai azt mutatták, hogy a nyersanyag-értékesítés mellett a felszabaduló terület későbbi hasznosítása motiválta leginkább a döntéshozókat.” - teszi hozzá Vér Csaba.
A találkozó után a PTE, a Torinói Egyetem és az IMAGEO nevű spin-off cég munkatársai két, eltérő bányászati meddőhányót is megvizsgáltak Pátkán és Rudabányán.
A Székesfehérvárhoz közeli pátkai fluoritbánya flotációs meddőjén felszíni mintákat vettek a meddő anyagából, a rajta megtelepedett növényzetből és a környező talajból. Nagy pontosságú, differenciális GPS segítségével megtörtént a terület koordinátáinak felvétele is. A rudabányai vasérc meddőn talaj- és növényminták vétele és 3D lézer-szkennerrel morfológiai adatrögzítés történt. A következő hónapokban a pilot lerakók mélységi mintavételezését és a minták laboratóriumi elemzését végzik el a kutatók.
Az, hogy a PTE műszaki kara részt vesz egy ilyen projektben, magára Pécsre is jó hatással lehet, hiszen a város környékén is vannak ilyen telephelyek. A kökényi lerakóban Pécsnek és környékének az elmúlt negyven évben felgyűlt kommunális hulladéka van, de Görcsönyben és Pécs keleti határánál, az egykori A/1 laktanya után is van egy hasonló, már használaton kívüli hulladéktelep. A korabeli és az adott országra jellemző gyűjtési rendszer függvényében a hulladéklerakók akár fémet, akár energiává konvertálható papírt is rejthetnek – hogy még miket, azt a kutatások feltárják majd.
A projektről további info: www.smart-ground.eu
