Az erőforrásokért folytatott szexuális érintkezés egyik típusa, a sugar kapcsolat iránti nyitottság pszichológiai összefüggéseit feltáró tanulmány jelent meg az Archives of Sexual Behavior amerikai szexológiai szaklapban. A sugar kapcsolatban az erőforrásokkal rendelkező férfi (sugar daddy) anyagi ellenszolgáltatást (pénzt, drága ajándékot, luxusutazást) nyújt a jellemzően fiatalabb női partner (sugar baby) által felajánlott szexuális társaságért cserébe. Dr. Meskó Norbert vezetésével 87 ország közel hetvenezer válaszadóinak adatait elemezték a kérdőíves kutatásban. Az új tanulmány megerősíti a pécsi kutatók korábbi eredményeit:
aki szívesen részt venne sugar kapcsolatban, az a szexuális és anyagi lehetőségeket rövid távon kiaknázó párválasztási stratégiát követ, de a lehetséges kockázatokat hajlamos figyelmen kívül hagyni.
A PTE BTK PI Evolúciós Pszichológia Kutatócsoportban már évek óta folynak a humán szexualitással összefüggő kérdőíves kutatások, amelyek nagyszámú érdeklődőt vonzanak. Jelenleg is zajlik egy a sugar kapcsolatok pszichológiai mintázatát vizsgáló névtelen, online felmérés.
„A sugar kapcsolatban való részvételi hajlandóságnak nemcsak az egyéni pszichológiai szintjét elemeztük, – mondja Dr. Meskó Norbert, a kutatás vezetője – hanem az adott ország bizonyos mutatóit is figyelembe vettük, amelyben egy válaszadó felnőtt. Ez azt jelenti például, hogy felmértük, mennyire azonosul valaki a hagyományos nemi szerepekkel, de azzal is kalkuláltunk, hogy az adott országra mennyire jellemző a nemek közötti egyenlőtlenség. Az egyén-szintű adatokat elemezve
szoros összefüggést találtunk a sugar kapcsolatok iránti elfogadóbb hozzáállás, valamint az alkalmi szex iránti nyitottság, a hagyományos nemi szerepekkel való azonosulás és a kórokozókkal való gyakoribb megfertőződés között.
Az ország-szintű adatokat elemezve jelentős összefüggést találtunk a sugar kapcsolatok iránti elfogadóbb hozzáállás, valamint a magasabb nemek közötti egyenlőtlenség, az individuális értékek és a paraziták gyakoribb előfordulási valószínűsége között. Emellett jelentős különbségeket találtunk az egyes földrajzi szubrégiók között is a sugar kapcsolatok iránti nyitottság tekintetében.”
Meglepetést okozott azonban, hogy a sugar kapcsolatok iránti nyitottság a várakozásokkal ellentétben a magasabb társadalmi jólléttel mutatott összefüggést, és nem a szegénységgel. Ahogy az egyik Benelux államok béli szerző megjegyezte:
„Én egy gazdag országban élek, ahol a sugar randizás nem kényszerből (nem a túlélésért) történik. A lányomnak vannak olyan barátnői, akik sugar baby-k és azért csinálják, hogy finanszírozni tudják a fényűző igényeiket (pl. luxus kézitáskák).”
Ez természetesen nem igaz azokra a fejlődő országokra, amelyekben sugar baby-k motivációja a nők jogfosztottságából, gazdasági függőségéből és szexuális kiszolgáltatottságából táplálkozik. Ez azt jelenti, hogy az erőforrásokért cserébe nyújtott szexuális elérhetőség pszichológiai szinten nem vezethető vissza egyetlen okra, például a rossz életkörülményekre. Ehelyett inkább egy több összetevőből álló jelenségről van szó. Az egyéni jellemzők és a környezeti tényezők egymásra gyakorolt hatásáról, amely egy adott személyre jellemző egyéni mintázatot mutat.
