A SUMMA jóval több, mint egy konferencia. SUMMA, azaz összegzés: A kutatás és a gyakorlat keresztmetszete, a szakma találkozóhelye. A pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos munkájának és a 2021-es évjárat szőlészeti és borászati kísérleteinek eredményeit osztották meg a Pécsi borvidék szívében, a Dél-Dunántúl szőlészeti és borászati tevékenységének szellemi központjában, a Pécsi Egyetemi Borbirtok Szentmiklós dűlőjében.
A JÖVŐ szolgálatában
Szerencsére felsorolni is sok lenne, mi az, amit egy év alatt elért az intézet egyre dinamikusabb csapata; amelyről Madaras Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet elnöke beszámolt: a tudomány és értékesítés területén 30% növekedés, nemzetközi kapcsolatok, innovációs pályázatok, mellett mégis az egyik legfontosabb küldetés a jövő nemzedékének nevelése. Kiemelte, hogy a pécsi egyetemi tavaszi szemeszter legnépszerűbb kurzusa a Borkulturális ismeretek volt, több mint kétszáz diákkal. Az intézet munkatársain kívül számos borvidék borásza és szakembere adta át itt legjobb tudását a jövő borkedvelőinek. Örül annak is, hogy a szőlész-borász mérnök BSC képzés a tavalyi 5 levelezős hallgató helyett ma 23 főre nőtt.
A Kutatóintézet egész évben kézzelfogható, objektív információkkal, mintákkal szolgál a termelők részére, hogy kísérletek tapasztalatait a borászok saját munkájuk során hasznosítani tudják. Hosszú távú cél, hogy a PTE kutatói a szakma valós igényei alapján határozzák meg a következő időszak kutatási irányait, így a termelők szolgálatában álló szolgáltató intézmény legyen. Ennek fontos mérföldköve a SUMMA rendezvény maga is.
Arra a kérdésünkre, hogy milyen borkísérleteket folytatnak a Kutatóintézetben, Madaras Zoltán először az élesztőkísérletekről beszélt: „Egy adott szőlőfajtából készítünk 25 különböző fajtájú bortételt, 25 különböző élesztővel. Megnézzük melyik lesz a legjobb. A szüreti időpontokkal is kísérletezünk, minden héten szüreteljük ugyanazt a fajta szőlőt, s megnézzük, melyikből lesz a legjobb. Természetesen esetünkben mikrotételekről beszélünk, egy fajtából 5-től 100 liternyi mennyiségig készítünk bort.
Az elnök úr beszéde után a Magyar Hölgyek Gasztronómiai és Borrendje, Háber Tamásné adta át a Magyar Hölgyek Bora díjat, melyet a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet 2021-es Zenitje nyert el idén.
„Kommandósnak kell lennünk”
A kutatóintézet innovatív kutatómunkájáról Dr. Teszlák Péter, a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet kutatási igazgatója számolt be. A legújabb Kutatás-Fejlesztés-Innovációs, azaz KFI projektek a rezisztens szőlőfajták, a metszőrobot és a szőlő alapú gin technológia területén, piacorientált vállalkozásokkal folynak. Emellett alapkutatási tevékenységeiket – a feketerothadás kutatást, a patogénmentesítést és a furmint fajta akklimációját – is viszik tovább.
„Kommandósnak kell lennünk” – emlékezett vissza Teszlák Péter szakmai pályafutása kezdetén Kozma Pál szavaira. Ma, kutatási igazgatóként sem gondolja másképp, utalva arra, hogy a több lábon állás (szakmai, kutatói, oktatói tevékenység, infrastrukturális fejlesztések) mellett számtalan kihívásnak kell ma megfelelni.
SZELLEM A PALACKBAN, eredmény a pohárban
A nap legérdekesebb része a borok bemutatása volt. Itt találó a „szellem a palackban” hasonlat, hiszen a kutatás elmélyült, sokrétű szakmai munkája e kis tételű, unikális kísérleti tételekben válik kézzelfoghatóvá és kóstolhatóvá.
A borkóstoló rezisztencia nemesítés és klónszelekció tételeiről dr. Kozma Pál nemesítő, tudományos főmunkatárs osztotta meg tapasztalatait, aki 25 év munkájáért idén Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést kapott. A borászati kísérletek eredményeit és legérdekesebb tételeit Ipacs Szabó István főborász mutatta be.
REZI, azaz a környezettudatosság szőlősorokban
Hazánkban egyedül Pécsett folyik világszínvonalú rezisztencia-nemesítés, melynek célja a környezettudatos, fenntarthatóbb szőlő-bor ágazat megteremtése és megerősítése.
Mi a lényeges a rezisztens fajtákban, miért hiszünk ebben nagyon?
A környezetbarát, bio művelés nagyon divatos fogalmak, de az talán kevéssé tudott, hogy a rezisztens szőlő művelésének még a bio-termelésnél is több előnye van. Ugyanazzal a munkaerővel és eszközparkkal kétszer nagyobb termőterületet tudnak megművelni, alacsonyabb termelési költséggel.
A rezisztens fajták használatával lényegesen kevesebb növényvédő szer használatára van szükség a termesztés folyamán, az ökológiai lábnyom csökken!
Az univerzumban csak itt található fajták
Nem csoda, hogy kiemelt figyelemmel kezeli a génbankot az intézet, hiszen a ’pécsi kutató’ szőlőgyűjteményében találhatóak olyan különleges és ritka fajták, amelyeket egyedül a világon itt őriznek. A Kárpát-medencei 104 fajta az intézet legfontosabb gyűjteménye, amelyből számos fajta csak itt található meg az egész univerzumban.
E fajták megítélése koronként folyamatosan változik, megőrzésük kiemelten fontos, a genetikai sokszínűség fenntartását szolgálja, ezért a jövő szőlőültetvényeinek bölcsője, időtlen értéket képvisel.
A Kárpát - medencei fajták jövőbeli szerepét elemezte Ipacs Szabó István, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet főborásza. Az aszályhelyzet súlyosságára hívta fel a figyelmet, a fajtagyűjteményről szóló előadása előtt ezért fontosnak tartott megmutatni egy video-előadást, amely e pécsi területek adatait használta, dolgozta fel: A Globális felmelegedés várható hatása a szőlő-bor ágazatra, dr. Hans Reiner Schultz Geiseinheimi Egyetem elnökének előadása a Borkonferencia jóvoltából került a Summa vendégeihez.
A kutatási kísérletek a kárpát-medencei fajtákkal rámutatnak azokra a fontos tényezőkre, amely kutatásoknak a jövőben nagy szerepe lesz (pl. alkoholfok csökkentés).
Végül fontos megjegyezni a helyszínről, hogy a Pécsi Egyetemi Borbirtok gyönyörű szőlőskertje nem csak a szakma részére, hanem minden érdeklődő számára nyitott rendezvényhelyszín, a Pécsi Egyetemi Borbirtok borai pedig a gyönyörű termőhely adottságaiból adnak ízelítőt, elérhetőek bárki számára a webshopban.
