Az Akadémikusok Gyűlése május 3-án megválasztotta a Magyar Tudományos Akadémia új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait, akik között PTE-s oktatók, kutatók is vannak.
Az MTA új rendes tagjai
FELINGER ATTILA
1961-ben született Pécsett. 2016 óta az MTA levelező tagja. A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Analitikai és Környezeti Kémia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az Általános Orvostudományi Kar Bioanalitikai Intézetének igazgatója. Az MTA-PTE Molekuláris Kölcsönhatások az Elválasztástudományban Kutatócsoport vezetője. Szakterülete az elválasztástudomány. Levelező taggá választása óta új módszert dolgozott ki a folyadékkromatográfiás oszloptöltetek heterogenitásának felderítésére. A módszert azóta is sikeresen alkalmazzák a HPLC-oszlopok axiális és radiális heterogenitásának jellemzésére. Megmutatta, hogy a kölcsönhatások termodinamikai jellemzése a kromatográfia módszereivel ellentmondásos eredményekhez vezet. Jelentős eredményeket ért el az elmúlt években a szuperkritikusfluidum-kromatográfia modellezése, a retenciós mechanizmusok megértése területén. A levelező tagság elnyerése óta 25 tudományos közleményt publikált, amelyek összesített hatása: 86,5, közülük 18 közlemény Q1 besorolású folyóiratban jelent meg.
KISS GYÖRGY
1953-ban született Debrecenben. 2016 óta az MTA levelező tagja. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) egyetemi tanára. 1998–2012 között a PTE Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi Tanszékének vezetője, 2018-tól az NKE Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola vezetője. Szakterülete az európai munkajog, a magánjog és a munkajog kapcsolata, továbbá az összehasonlító közszolgálati jog. Legújabb kutatási témája a munkaszerződés értelmezése az általános szerződési jog rendszerében.
2016 óta két monográfia, két tankönyv szerzője és szerkesztője, hat idegen nyelvű közleménye jelent meg külföldi szerkesztésű és kiadású monográfiákban, tanulmánykötetekben, további két tanulmányt publikált külföldi szerkesztésű és kiadású tudományos folyóiratokban. 2012 óta vezeti az MTA-PTE Összehasonlító Munkajogi Kutatócsoportot, több hazai tudományos folyóirat főszerkesztője, szerkesztőbizottsági elnöke, tagja, a European Law Journal corresponding board tagja. A Magyar Munkajogi Társaság elnöke (2017–2020), a Magyarországi Humboldt Egyesület tagja, a European Labour Law Network tagja (2005–). Akadémiai Díjban (2013), Pro Iure Laboris (2013) és Magyary Zoltán-díjban (2016) részesült.
KOLLÁR LÁSZLÓ
1955-ben született Kaposváron. 2016 óta az MTA levelező tagja. A Veszprémi Vegyipari Egyetemen szerzett okleveles vegyészmérnöki diplomát 1979-ben. A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Kémiai Intézet Szervetlen Kémia Tanszékének egyetemi tanára.
Szakterülete a koordinációs kémia és a homogén katalízis. Legjelentősebb eredményeit az átmenetifém-katalizált enantioszelektív hidrogénezési és
hidroformilezési reakciók vizsgálata, valamint jódalkének új funkciós csoportjainak kiépítése területén érte el. Az utóbbi években publikált fontosabb munkái a vinilaromások
biomassza-alapú oldószerben történt hidroformilezése (Green Chemistry, 2016, 18, 842), a kavitand alapvázakon megfigyelt, kiemelkedő szelektivitású, palládiumkatalizált aminokarbonilezés (Journal of Organic Chemistry, 2017, 82, 390) és az izonitrilek beékelődési reakciójával járó katalitikus szintézisek (ACS Omega, 2018, 3, 16118) területén születtek. Közleményeire 4000 független hivatkozás történt. Elismerései: Oláh György-díj, Akadémiai Díj, Széchenyi-díj.
Az MTA új levelező tagja
REGLŐDI DÓRA
1969-ben született Pécsen. 2011 óta az MTA doktora. Orvos, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar (PTE ÁOK) Anatómiai Intézetének egyetemi tanára, a PTE ÁOK tudományos dékánhelyettese, az Anatómiai Intézet igazgatója. Tudományterülete az elméleti orvostudomány és az idegtudomány.
Kutatási területe a neuroendokrinológia, a hipofízis adenilát-cikláz-aktiváló polipeptidje (PACAP) hatásait vizsgálja élettani és kóros körülmények között. Elsőként írták le védő szerepét több szövetben és szervben. Számos idegrendszeri betegség (sztrók, traumás agysérülés, neurodegeneráció, iszkémiás károsodás, retinakárosodás) és perifériás szervkárosodás (vese, placenta, pigmenthámsejtek, porc, csont, bél, erek) állatmodelljében bizonyították a PACAP protektív hatását. Több humán biológiai folyadékban elsőként írták le a peptid jelenlétét és változásait élettani és patológiás körülmények között (könny, magzatvíz, anyatej, liquor, szérum). PACAP hiányában a szervezet fokozott érzékenységét mutatták ki számos élettani folyamatban és betegségmodellben, összefüggést találtak a peptid hiánya és a korai öregedés között.
Iskolateremtő munkássága kiemelkedő, Mestertanár Aranyérem kitüntetést, 15 Kiváló Oktató díjat, 2 Bolyai-ösztöndíjat, L’Oreal–UNESCO Nőkért és a Tudományért díjat, PAB Tudományszervezési Díjat kapott, témavezetésével 23 PhD-fokozat született.
Kiemelkedő publikációs tevékenységét bizonyítja 47 D1/Q1, további 174 Q1 és 77 Q2 közlemény (összesített impaktfaktor: 793,8; idézetek: 7458; független: 4018; h-index: 42).
Nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja, szakmai társaságok vezetőségi tagja/vezetője, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Tudományos Tanácsának tagja, az OTKA Idegtudományi Zsűri elnöke.
Forrás: https://mta.hu/data/dokumentumok/egyeb_dokumentumok/2022/tagok_2022_NET-2.pdf
