close
CímlapTudományVárostörténeti atlasz Pécsről

Várostörténeti atlasz Pécsről

2021. szeptember 17.

Ünnepélyes keretek között mutatták be a Városháza közgyűlési termében Pécs várostörténeti atlaszát, majd az alkotók egy kerekasztal-beszélgetés keretében osztották meg a rendhagyó kötet keletkezésének történetét.

A Magyar Várostörténeti Atlaszok sorozatának nyolcadik része Péccsel foglalkozik, a nagyméretű kötet térképeket és adattárakat tartalmaz, akár az utcanevek változásairól, vagy oktatási, egyházi és gazdasági épületekről is olvashatunk. Az atlasz munkálatait Fedeles Tamás, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (PTE BTK) Középkori és Koraújkori Történeti Tanszéke vezetője irányította.

Pécs, megyei jogú város polgármestere, Péterffy Attila köszöntötte elsőként a bemutató vendégeit. Péterffy méltatta az atlasz létrehozásában közreműködő szakemberek évtizedes munkáját. A polgármester szerint nem csak számára, hanem a város lakóinak is fontossá válhat az a részletgazdagság, amilyen módon az alkotók bemutatják a város történtét. A polgármester hangsúlyozta, hogy öröm számára az, hogy a PTE szakemberei mellett helyi muzeológusok, világi és egyházi levéltárosok is részt vettek ebben a hatalmas munkában.

Felföldi László pécsi megyéspüspök elragadtatottan beszélt arról, hogy Pécs múltja – melyet az atlasz megmutat – „a város köveiből, épületeiből, utcáiból is szól a jelen emberéhez”.

Miseta Attila, a PTE rektora a közösség összetartó erejéről beszélt, majd arra biztatott minden pécsi lakost, hogy tegyék félre a nézeteltéréseiket, bocsássanak meg egymásnak, s dolgozzanak együtt.

A köszöntők után kezdődő kerekasztal-beszélgetés résztvevői Árvai Tünde, az atlasz adattárának összeállítója, a Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Történelmi Intézetének tanársegédje; dr. Fedeles Tamás a kutatás irányítója, a PTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Középkori és Koraújkori Történeti Tanszékének vezetője; valamint dr. Majorossy Judit, a Bécsi Egyetem Osztrák Történeti Kutatóintézetének munkatársa voltak.

 

PÉCS : Magyar Várostörténeti Atlasz 8. | Szerkesztette: Fedeles Tamás, Kovács Viktória, Szilágyi Magdolna | Közreműködők: Gáti Csilla, Kovaliczky Gergely, Nagy Erzsébet, Jankó Ferenc, Oszvald Ferenc Nándor, Pilkhoffer Mónika, Schmelczer-Pohánka Éva, Sudár Balázs, Tóth Zsolt | A történeti topográfiai adattárat készített Árvai Tünde a szerzők közreműködésével. | Megjelenés: ELKH BTK Történettudományi Intézet, Pécsi Tudományegyetem, Budapest–Pécs, 2021. | ISBN 978-963-416-243-8 | ISSN 2498-7166 

„Pécs több mint két évezredes története folyamán rendkívül sokat változott a város területi kiterjedése és ennek nyomán az itt élők térhasználata, mindez pedig jelentős topográfiai súlypont-áthelyeződésekhez vezetett az egyes korszakokban. Ezek közül minden bizonnyal az egyik legszembetűnőbb jelenség a római kori Sopianae és a középkori Quinqueecclesiae térszervezése közötti eltérés: az antik település lakott területén kívül létrejött ókeresztény temető, azaz a necropolis ugyanis a középkor egyik legfontosabb centrumává, a püspökség központjává vált. A középkor folyamán kialakult, a 15. század elején pedig fallal övezett település a mai napig a város meghatározó része. A török hódoltság idején a külvárosok bővültek, majd az újkori, különösen a 19. század második felében kitapintható iparosodás, s az általa generált népességnövekedés erősítette e folyamatot. A 20. században a városhoz csatolt környező falvak tovább gyarapították Pécs területi kiterjedését. Jelen munka – amely szervesen illeszkedik az Európai városok történeti atlasza nemzetközi programhoz, s a Magyar várostörténeti atlasz sorozat 8. köteteként lát napvilágot – célkitűzése, hogy bemutassa Pécs topográfiai fejlődését a város területén kimutatható első településnyomoktól kezdődően napjainkig. E tekintetben vállalkozásunk hiánypótló, ugyanis korábban hasonló áttekintés nem született. A kutatás tíz évvel ezelőtt vette kezdetét, s első eredményeinket 2012 októberében a Pécs város topográfiája a kezdetektől a 20. század elejéig címmel megrendezett konferencián mutattuk be. Az atlaszhoz szükséges alapkutatásokat az OTKA K 81568. számú kutatási programja támogatásával végeztük.”

Balogh Robert

Balogh Robert

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni