Az elmúlt években megszokhattuk, hogy ha egy virológus nyilatkozik, ott valami megdöbbentő, félelmetes, olykor érdekes téma kerül elő. Most sem lesz másként, ugyanis a történetünk kiindulását, nem valami ősi agyagedény maradványnál, hanem
a világ legsúlyosabb emberi fertőzéseket okozó vírusánál, a Nipah vírusnál kell kezdenünk.
A Nipah vírus Dél-Ázsia-szerte több emberi járványért is felelt a kilencvenes évek óta és rendszeresen okoz megbetegedéseket Bangladesben, mintegy 70%-os halálozási rátával. Igen komoly számról van szó és a „rendszeres” jelleg sürgetővé teszi, hogy mielőbb legyen ellenszer, vakcina vagy a járványok megelőzésére alkalmas módszer.
Érdekes módon minden egyes, ún. index eset, tehát a fertőzési láncolatok első megbetegedése fogyasztott a téli hónapok során előszeretettel gyűjtött datolyapálma levéből.
A gyűjtéshez a fák kérgét megvágják és kihelyezett agyagedényekben gyűjtik a cukros levet, ami később gyorsan erjedésnek indul így megpróbálják minél frissebben fogyasztani. A Nipah vírust évezredek óta hordozó repülő rókák, természetes gyümölcsforrás hiányában meglátogatják ezeket az edényeket és belepiszkítanak - az emberi tevékenység miatt már csak agrártevékenységhez köthető gyümölcsök vannak, melyek a téli hónapokban hiányoznak, ekkor ugyanis főként zöldségeket termesztenek, így a denevérek kényszerűen látogatják az edényeket.
A bangladesi Nipah járványok forrása tehát valószínűleg ez az egyszerű agyagedény. A probléma csupán az, hogy nem teljesen értjük a fertőzés pontos mechanizmusát –
miként él túl a vírus, mennyi kell belőle, hogy veszélyessé váljon a pálmalé és egyáltalán mi van még abban a lében? Ráadásul magából a pálmaléből még sosem sikerült kimutatni a vírust, így célul tűztük ki, hogy mélyebben is megértsük ezt a folyamatot, kezdve a kiindulástól – az agyagedénytől.
Kutatócsoportunk az elmúlt években többször járt a helyszínen, így lehetőségünk volt hozzájutni a termékhez. A begyűjtött mintákat, mint inkubációs, vagyis tartósító közeget vizsgáltuk, hogy megértsük, miként és meddig lehetnek képesek bizonyos vírusok túlélni vagy nem túlélni benne és milyen folyamatok játszódnak le benne.
Ehhez a legcélszerűbb módszer a termékben található baktériumközösség teljeskörű feltárása. Szerencsére a modern genetikai vizsgálati eljárásokkal ez manapság egyszerű művelet.
A vizsgálatot két vendégkutató képzésével kötöttük egybe és az alábbi ábrákon szemléltetjük az eredményeket. Ha valaki kedveli a savanyított élelmiszereket, találkozhatott már azzal a folyamattal, amelybe betekinthettünk a minták elemzése során. Nagyrészt ugyanis erjesztésben résztvevő baktériumokat találtunk, ám a háttérben ennél érdekesebb szereplők is elbújtak.
A Leuconostoc és Lactococcus baktériumok az erjesztés kulcsszereplői ám több olyan baktériumcsoportot is kimutattunk, melyek megmagyarázzák az egyébként gyakori gyomor és bélpanaszokat a termék fogyasztása után. A Streptococcus jelenléte például széklettel történő szennyezésre utalhat és az Enterobacter és Citrobacter csoportok is komoly fertőzés forrásai lehetnek. Ezen felül ráadásul növények megbetegedéseiért felelős baktériumok és különleges környezeti lebontók is előkerültek. Ezt a lebontó baktérimcsoportot egyébként tengeri olajömlések után fedezték fel és bizonyos törzseik rendkívül hatékony olajbontók, a pálmalében ezek rokonait találhattuk meg, egyelőre ismeretlen képességekkel.
A pálmalé fogyasztása tehát, az erős kulturális háttér ellenére is egy kiszámíthatatlan és kockázatos vállalkozás. Mivel az erjesztőbaktériumok munkájának befejezése előtt, frissen fogyasztják, egy sor kártékony baktérium és vírus képes túlélni ebben az erősen cukros közegben. Konklúzióként tehát elmondhatjuk, hogy
a pálmalé, ha nem is a legkoszosabb, de biztosan a legkoszosabb frissen gyűjtött élelmiszerek egyike Dél-Ázsiában, jobb kihagyni.
A munka háttere:
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kiírt, nemzetközi és hazai kutatási infrastruktúrák támogatására kiírt pályázat során lehetőségünk volt két bangladesi kolléga fogadására és olyan mobil genomszekvenálási eljárás kipróbálására, amely segítheti a közös munkát, hogy jobban megértsük a pálmalé gyűjtésből fakadó járványügyi kockázatok természetét. A munkát a 2021-4.1.2-NEMZ_KI-2022-00020 kódszámú pályázat támogatta.
