close
CímlapEgészségügyVirológia és innováció

Virológia és innováció

2023. március 23.

Jakab Ferenc virológus országos ismertségét szakértelmének és a COVID-19-nek köszönheti. A professzor, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának volt tudományos dékánhelyettese, 2023. januárjától az egyetem innovációs rektorhelyettese. Továbbra is vezeti a Szentágothai János Kutatóközpontban működő, legmagasabb (BSL-4) biobiztonsági szintű Virológiai Nemzeti Laboratóriumot.
 

Miért pályázott a rektorhelyettesi pozícióra?
Szerettem volna új dimenzióba, egy új látásmódba helyezni a saját tudásomat  és azt a fajta tapasztalatot, amit az elmúlt két évben szereztem, felhasználva ezt a gyakorlatban, átültetni az egyetemi ökoszisztémába. Rektor úr felkérését azért is fogadtam el, mert úgy gondolom, hogy az innovációs rektorhelyettesi pozició testhezálló feladat. A modellváltás kapcsán még nagyobb hangsúlyt kell fektetni az egyetemi innovációra.

Önnél kevesen szerepeltek többet a médiában az elmúlt COVID-os időszakban. Egy ilyen túlpörgött életszakasz után nem szeretett volna visszamenni kutatni?

Mindig is vissza szerettem volna menni kutatni, de be kellett látnom, hogy már nem megy.

Egy bizonyos szint fölött nem az az ember feladata, hogy pipettázzon a laborban, hanem az, hogy minden feltételt megteremtsen a kollégái számára ahhoz, hogy zökkenőmentesen tudják folytatni munkájukat. Az én feladatom már sokkal inkább a tudomány menedzselése. Úgy gondolom, hogy ezt az irányvonalat rektorhelyettesként, a meglévő kapcsolati tőkémmel csak erősíteni tudom.

Min szeretne alakítani az egyetemen? Mik a tervek és mik a lehetőségek?
A tervek és a lehetőségek egybecsengenek. Egy rajzfilmben hallottam azt a mondást – nagy kedvencem –, hogy „Se az álom nem lehet túl nagy, se az álmodó túl kicsi!”. Egyszerűen bele kell vágni, csinálni, dolgozni kell, és mindenáron kihajtani azt, amit az ember el szeretne érni. Nekem ezt sikerült elérnem tudományos területen. 2007-ben kezdtem meg itt az egyetemen a virológiai kutatásokat egy 15 négyzetméteres laboratóriumban, egyedül. Most van egy több száz négyzetméteres laboratóriumunk, egy Európa- és világszerte híres BSL-4-es szintű Nemzeti Laboratóriumunk, huszonegynéhány kollégánk. Az álmokat hajtani kell, és akkor valósággá válhatnak.

Hogyan szeretné „hajtani” az egyetemet, ahogy Ön fogalmazta?
A Covidot megelőző időszakban én is műveltem a tudományt, cikkeket írtam, gyűjtöttem az impakt faktorokat, a kollaborációkat, ami nagyon fontos dolog, de ma ez már nem elég, a világ más irányba halad. Ha a kutatási tevékenységgel megállunk a labor ajtajában és nem fordítjuk át a tudást társadalmi és gazdasági hasznosításba, akkor gyakorlatilag fabatkát sem ér a munkánk. Meg kell ismertetni, meg kell tanítani és taníttatni a fiatal, középkorú generációt arra, hogy az innovációban mekkora lehetőségek rejlenek. A tudományos eredmények hatalmas gazdasági és társadalmi értékekkel bírnak, és ez az, ami igazán fontos. Az első és alapvető feladat az, hogy az innovációs szemléletet be kell ültetni az egyetemi köztudatba. Meg kell értetni a fiatalokkal azt, hogy mielőtt publikálnák a felfedezéseiket, mindenképp védessék le és szabadalmaztassák. Ha megpróbálják gazdasági hasznosítás irányába terelni a tudásukat, az mindenki számára kedvező. Ezt követően természetesen lehet publikálni és lehet tovább folytatni a kutatást. Az egyetemi kultúrában ezt a fajta szemléletet kell legelőször meghonosíttatni. Ez nálunk még nem bevett gyakorlat, Nyugat-Európában már sokkal dinamikusabban működik.

A startup cégek alapítására gondolt?
Igen. Kollaborációkra, saját cégek alapítására és külsős cégek bevonására. Az egyetem egy nagy rendszer, nagyságából és súlyából fakadóan lassú. Az adminisztrációs terheket csökkenteni kell, hogy ez a fajta attitűd működőképes legyen. Ezt az adminisztrációs oldalon is meg kell valósítani: ott is egy szemléletváltást szükséges majd generálni. Enélkül nem lesz innováció és nem tudunk előre lépni sem. Ezt követően fel lehet építeni külső és belső kollaborációkat, különböző szintű céges kapcsolatokat. Egy komoly Innovációs HUB-ot szeretnénk létrehozni, hogy olyan szintre emeljük az egyetemi innovációt és a cégekkel való együttműködést, ami ezt fizikális térben is lehetővé teszi. Az árnyékinnovációt meg kell szüntetni az egyetemen, sokan ebben élnek, ami nem jó.

Mit jelent az árnyékinnováció fogalma?

Az árnyékinnováció azt jelenti, hogy létezik innováció, csak nem „hivatalos”.

Sok kutató a céges munkáit behozza az egyetemi infrastruktúrába, és azt az egyetemen belül végzi el, de a haszonból az egyetem nem részesül. Ennek történelmi hagyományai vannak, mert az egyetemmel nehezen és lassan lehet együttműködést kötni. Ezt szeretném valahogy kiűzni a fejekből!

Az a típusú innováció, amiről beszél, talán a műszaki- és a természettudományok területén egyszerűbben működik, de egy közgazdász vagy egy bölcsész számára ez az út már nehezebb?
Az innováció mindenhol járható utat jelent. Nagyon sok kifejezési módja létezik. Az innováció fejlődés. A jelenlegi tudásunk újragondolása, másfajta aspektusból való megjelenítése. Az innováció nem arról szól, hogy új dolgokat találjunk fel, hanem a meglévő tudásunkat egy új fejlesztési irányba toljuk el. Ez minden tudományterületen lehetséges, akár a művészet-, akár a bölcsész-, akár a közgazdaságtudomány. Az orvosi, egészségtudományi vagy műszaki tudományok területén az innováció zömmel egyszerűbben meg tud valósulni, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy bölcsész vagy egy közgazdasági területen ne lehetne innovációs tevékenységet vagy gondolatokat felépíteni.


Hol tart most a munka?
Elindítottunk a Morning Innovation című programunkat, ahová a régió és az ország nagyobb cégeinek vezetőit hívjuk meg. Itt a PTE portfólióját mutatjuk be, de nem csak a PTE és a cégek közötti kapcsolatokat erősítjük, hanem a cégek egymás közötti kapcsolatait is. A másik kezdeményezés az Innovációs HUB létrehozása, melynek célja, hogy megmutassuk a cégeknek, igen is van keresni valójuk az egyetemen. A várossal közösen létrehoztunk egy innovációs munkacsoportot, velük is szeretnénk erősíteni az együttműködést. A belső struktúrában is jelentős átalakításokat hajtottam végre. Megváltoztattam az Innovációs Bizottság összetételét, struktúráját, feladatkörét, és Bedő Zsolt elnök úrral a működését is megreformáltuk. Két különálló tanácsadó szervezetet hoztam létre: egy Innovációs Tanácsadó Testületet, ahol heti rendszerességgel a Kancellária munkatársaival együtt tekintjük át az innovációs ügyeket. A másik az Innovációs Kerekasztal, melyben azok a kutatóközpontok vesznek részt, amelyekért az innovációs rektorhelyettes felel. Több fórumon, több lépcsőben igyekszem erősíteni az innovációt, nemcsak a tevékenységet, hanem az ez alá gründolt segítő, támogató apparátust is.

A ciklusa végére hová szeretne eljutni?
Azt szeretném, ha több egyetemi cég létrejöttével a belső kutatási és innovációs tevékenységet fel tudnánk pörgetni, és megismertetnénk a fiatalokkal ezt a fajta gondolkodást. Kiemelt célom továbbá, hogy az egyetem megítélése a külső partnerekkel kötött együttműködések révén felpezsdüljön. Láthatóvá váljon az egyetemi szürkeállomány mérete, ki tudjuk aknázni a tudás- és kapcsolati tőkénket is. Szeretném, ha nagyobb pályázati aktivitással, lendülettel tudnának együttműködni a Pécsi Tudományegyetemmel. Nemcsak a régióban, hanem Dunántúlon és országosan is a nagyobb cégek tekintsenek a PTE-re úgy, mint ütőképes, potenciális partnerre. Szükséges, hogy láthatóvá tegyük a belső szemléletváltást, növelnünk kell a külső transzparenciát. Javítanunk kell a megítélésünket és az együttműködési hajlandóságunkat, így több tőke áramlik be az egyetemre, ezáltal a gazdasági helyzetünk javulhat. A COVID alatt tanultam meg, hogy jól és harmonikusan is együtt lehet működni a cégekkel, ha ebben mind a két fél partneri pozíciót tölt be. Ezen a téren még az egyetemnek is jelentős változásra van szüksége.

Többször hangsúlyozta, hogy az egyetemnek változásra van szüksége. Tapasztal ezen a téren ellenállást?

Nem, nem, nem! A döntéshozói körben mindenki felismerte azt, hogy szükség van változásra, alkalmazkodni kell a mellettünk elrohanó világ tempójához. Ha föl akarjuk venni a céges ritmust, hatékonyan, ütőképesen és versenyképesen kell dolgoznunk a piaci környezetben is, és ehhez az egyetemnek is alkalmazkodni kell.

Mondana egy példát?
Abban az esetben, ha egy cég megkeres minket, hogy végezzünk el egy kísérletet, akkor az eredményeket a lehető leghamarabb szeretné kézhez kapni. Azonban jelenleg akár három hónap is eltelhet mire beszerezzük a vegyszereket. Ez az idő a  versenyszférában megengedhetetlen, ezért nagyon fontos, hogy felgyorsítsuk a folyamatokat, hogy megérje a cégeknek velünk dolgozni.

Erre hozta létre az egyetem az Inno-Capital Kft-t?
Ebben a folyamatban az Inno-Capital szerepvállalása fontos lépés lehet.

Hány ember áll a rendelkezésére a cél érdekében?
A csapatot én állítottam össze. Mára 10-12 emberrel aktívan és rendszeresen együttműködünk. Nem szeretem az Egyetemet és a Kancelláriát megkülönböztetni, az akadémiai szférát sem kezelem külön.

Egy Pécsi Tudományegyetem létezik.

Mindenkinek a PTE érdekeit kell képviselnie! Nem számolok külön az Informatikai és Innovációs Igazgatósággal, nem vetélytárs akarok lenni, hanem együttműködő partner. Ők képviselnek valamit, én meg egy másik szegmenst, de a kettőnek harmonikusan kell együttműködni és ez a harmónia működik is!

Ez a szemlélet az egyetem határain kívül már létezik, nem karokat, intézeteket és igazgatóságokat látnak, hanem egyben az Egyetemet.
Igen, távolról nézve csak a PTE létezik. Önmagában még az SzKK sem létezik, bár az az egyetemi innováció korai zászlóshajója. Nem véletlen, hogy itt próbáljuk az Innovációs HUB-ot is létrehozni.


Ennek a típusú innovációnak, amit Ön képvisel az egyetemen, van magyarországi kultúrája?
Az egyetemi vonalon inkább nemzetközi kitekintésben vannak ilyen szereplők, de kitűnő példákat láthatunk  a magyar egyetemeken is.

A régiónkban működnek olyan cégek, amelyekkel együtt lehet működni?
A PTE orvos-egészségügyi kutatási fókusszal működik, kevés ilyen jellegű cég van a környezetünkben, viszont országosan már sok partnert találtunk. Minden munkatársam tudja a feladatát és az egyetemen is mindenki érti a lényeget. A megvalósítás lesz nehéz, az a kemény dió! Ha az elméletről beszélünk, mindenki szépen bólogat, de a gyakorlat... Ezért bíztam meg tanácsadó testületi tagokat, akik a legjobb szakemberek; együtt sikerülni fog!

A nehézség oka miben rejlik?
A lassúságban és abban a mondatban, hogy oké, de mi ezt így szoktuk csinálni! A megkövesedett, megszokásokból álló gondolkodásmódból ered.

A változások újdonságaitól félnek az emberek.

Kedvenc mondásom egy Müller Péter idézet: „Nem az a tartós, ami az időnek ellenáll, hanem ami bölcsen változik vele.” Lehet azt mondani, hogy valami jó volt 25 évig, de most már nem jó. Bölcsen kell változni ahhoz, hogy tartsuk a lépést.

Balogh Robert

Balogh Robert

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni