Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) és a Pécsi Tudományegyetem közösen rendezte meg Pécsen a VI. Országos TDK-fórumot október 17–18-án. A konferencia fő témája a tudományos diákköri műhelyek aktuális helyzete, szerepe és lehetőségei köré épült.
Miként lehet megőrizni és növelni a kutatói karrier versenyképességét a jelenlegi, gyorsan változó társadalmi körülmények között és az ehhez nélkülözhetetlen TDK vonzerejét a hazai tehetséges hallgatók körében? Ez volt a fő kérdése az idei, nagy sikerű stratégiaalkotó rendezvénysorozatnak, melyen több, mint 250 fő, hazai és határon túli felsőoktatási intézményvezetők, rektorok, rektorhelyettesek, dékánok, valamint a következő, 37. OTDK rendezői és hallgatói képviselői vettek részt.
A rendezvény az Országos Tudományos Diákköri Tanács ülésével kezdődött, ahol a szervezők felhívták a hallgatóság figyelmét, hogy már elindult az OTDK új honlapja, ahol a legfontosabb információk továbbra is megtalálhatóak, emellett az új, átláthatóbb, felhasználóbarát platformot folyamatosan bővítik további tartalmakkal is.
A 37. OTDK kapcsán – melyet jövő év tavaszán rendeznek meg – elhangzott, hogy merőben új médiakommunikáció várható majd, egyebek mellett szeretnék biztosítani, hogy mind a 16 tudományos szektort lehessen majd élőben, online követni egy erre kialakított platformon.
Ez mérföldkő az OTDK életében, hiszen egy teljesen újfajta nyilvánosságot tesz majd lehetővé.
Az OTDK új médiakommunikációjának támogatója a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.
Köszöntő beszédében Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora elmondta, nagy megtiszteltetés a rendezvényt házigazdaként köszönteni. „Mindenkinek csak ajánlani tudom a tudományos karriert, hiszen annak során rendkívül sok érdekes kérdéssel lehet foglalkozni, miközben újabb kérdések merülnek fel és visznek tovább bennünket” – emelte ki a rektor. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a mesterséges intelligencia (MI) nyújtotta lehetőségekre, valamint annak veszélyeire is. Mint kiemelte, a mindenki számára hozzáférhető MI egyelőre a többségi véleményt képviseli az interneten, ugyanakkor a tudomány nem többségi véleményeken alapszik.
„A résztvevők 200 feletti létszáma azt bizonyítja, hogy ez a közösség él, aktív és teljesen átszövi a magyar felsőoktatást” – húzta alá Weiszburg Tamás, az OTDT elnöke, aki hozzátette örül, hogy az eseményt Pécsen tudták megrendezni, hiszen
a város „tradicionálisan a felsőoktatásnak, a tehetséggondozásnak egyik ikonja a magyar felsőoktatáson belül.”
Ezen felül hangsúlyozta, a fórum remek lehetőség arra, hogy az érintettek megvitassák, hogyan változott meg a magyar egyetemisták helyzete, milyen irányokba érdemes továbbhaladni, mely területeken van szükség fejlődésre.
A szakmai rendezvényt Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg. Előadásában ismertette a Nemzeti Tehetség Program újdonságait, és az egyre nagyobb kihívást jelentő felsőoktatási tehetséggondozás helyzetét is. Az államtitkár nemrégiben a Magyar Tehetséggondozó Társaság megalakulásának 35. Évfordulója alkalmából rendezett konferencián előzetesen már bemutatta azt az új, átláthatóbb, jobban strukturált online platformot, mely a tehetséggondozók munkáját fogja támogatni a jövőben.
Ennek része egy térképes kereső is, mely 10 szempont alapján teszi lehetővé a keresést a Magyarországon található tehetségpontok között, és szinte minden tehetségterületet lefed.
„Hiszünk abban, hogy a tanulmányi versenyek megrendezése és támogatása nagyon fontos, hiszen hogyan is válhatna egy fiatal tehetség bajnokká, ha nincs megmérettetése” – mondta a helyettes államtitkár, aki arról is beszámolt, hogy a közös munka eredményeként 2027-ben Magyarországon rendezik meg Nemzetközi Matematikai Diákolimpiát.
A megnyitó beszédeket követően az Intézményi gyakorlatok a tehetségek azonosítására, megszólítására és támogatására a változó környezetben cím alatt négy felvezető előadás hangzott el. Elsőként Fedeles Tamás, a PTE oktatási rektorhelyettese beszélt A PTE tehetséggondozási stratégiájáról, mely öt alappillérre épül: kari tudományos diákkörök, szakkollégiumok, tehetséggondozási ösztöndíjak, láthatóság biztosítása, tehetséggondozás és beiskolázás.
Az intézmény célja egy hallgatóközpontú és szolgáltatásszemléletű tehetségtámogató rendszer megalkotása és működtetése.
„A mester és tanítvány viszony meghatározó és életre szóló útmutatást jelent a diákok, hallgatók számára” – emelte ki a rektorhelyettes, aki úgy véli a tehetséggondozást már általános iskolában el kell kezdeni, melyet a PTE a gyakorló iskoláinak köszönhetően meg is tesz. A középiskolások számára például elérhető a Szinapszis+ Mentorprogram, mely egyben felvételi pluszpontokat is jelent a leendő PTE-s hallgatóknak. Az OTDK-ra kvalifikált, I-III. helyezett és különdíjas hallgatók egyszeri ösztöndíjtámogatásra jogosultak. A 2023-as évben 132 OTDK helyezett dolgozat született az intézményben, ahol jelenleg 19 szakkollégium, 589 szakkollégista hallgató és 82 szakkollégista oktató dolgozik.
Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora ugyancsak rendkívül fontosnak tartja, hogy minél előbb elkezdődjön egy-egy gyermek tehetsséggondozása, ezért külön TDK szekciót biztosítanak a középiskolásoknak. Mint mondta, a motiváció és az ösztönzés fontos elemei a tehetséggondozásnak.
Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora az intézmény régiós elhelyezkedéséből adódóan elsősorban a hátrányos helyzetű, nehéz körülmények között nevelkedő tehetséges gyermekek támogatásának szükségességére hívta fel a figyelmet.
A Pannon Egyetem lehetőséget biztosít a tehetségek kibontakoztatására, a hallgatók kompetenciájának fejlesztésére, mondta el Abonyi János, az intézmény rektora, aki nagy potenciált lát a célirányos tréningekben is.
Az előadókhoz ezután csatlakozott egy kerekasztal-beszélgetésre Eszterhai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke, valamint Molnár Dániel, a Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke. A hallgatók képviselői elsősorban
a piac egyre erőteljesebb elszívó erejére hívták fel a figyelmet, melyre a felsőoktatási intézményeknek reagálniuk kell, elsősorban vonzó életpályamodellek biztosításával.
Mindketten hangsúlyozták az egyértelmű, tiszta kommunikáció fontosságát, valamint a család szerepét a tudományos pályán. Véleményük szerint a tehetséggondozás csak a család és az oktatási intézmények szoros együttműködésével, támogatásával lehet sikeres.
A délutáni szekcióban a szakmai bizottsági ülések kaptak helyet, ahol szó esetett egyebek mellett az MI hatásáról, a pályamunkákkal kapcsolatos elvárásokról, valamint a külföldi hallgatók TDK és OTDK részvételéről is.
A TDK-fórum szakmai eredményei jelentősek a 37. OTDK társadalmi hatásának szempontjából is. Az OTDK eddigieknél lényegesen szélesebb körű társadalmi láthatóságának megteremtését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette. Az OTDT-vel 2026 márciusáig szóló együttműködés célja az országos tudományos diákköri mozgalom erősítése, az OTDK kommunikációs szolgáltatásainak fejlesztése, valamint az online médiatudatosság támogatása.
Fotók: Kiss Gadget Zoltán
