Dr. Biró Zsófia, a PTE Állam- és Jogtudományi Kar Technológiai Jogi és Energiajogi Tanszékének tudományos munkatársa elnyerte a CINEA (Európai Klíma-, Infrastruktúra- és Környezetvédelmi Végrehajtó Ügynökség) Young Energy Ambassador címét. A fiatal kutatót jelölték a CEENERGY NEWS Awards-ra, Best Young Energy Influencer in the Central Eastern Europe kategóriában!
Fiatal nagykövetként részt vettél a European Sustainable Energy Week 2023 konferencián Brüsszelben, melynek már alcíme is az volt, hogy
“a tiszta energia átalakításának összegzése - az alacsonyabb számlák és nagyobb hozzáértés felé”.
Mi történt ezen az eseményen?
Európa-szerte összesen harminc fiatal energia nagykövetet választottak ki, akik részt vehettek az EUSEW23-on Brüsszelben: találkoztunk Kadri Simsonnal, az Európai Bizottság energiaügyi biztosával, aktívan közreműködtünk és hozzászóltunk a konferencia egyes szekcióihoz. Ezen felül egy kifejezetten nekünk szánt, zártkörű rendezvény keretein belül, amit Word Café-nek neveztek,
4 témakörben ötleteltünk és fogalmaztunk meg ajánlásokat az Európai Bizottság részére.
A munkánkban segítségünkre volt négy-négy Európai Bizottság által delegált szakértő, valamint európai parlamenti képviselő. Sajnos témakörönként csak egy-egy ötletet küldhettünk el a Bizottság részére - bízom benne, hogy megfontolják a javaslatainkat.
A négy kiemelt javaslatunk a következő volt:
- annak érdekében, hogy könnyebben birkózzon meg Európa ezzel az évtizeddel, a fenntartható termékeket mindenki számára elérhetővé kell tenni,
- fokozni kell a fiatal szakértők jelenlétét az energiaiparban,
- meg kell reformálni az egyes termékek garanciával kapcsolatos szabályozási hátterét, hogy mérsékeljük a fogyasztói társadalom környezetre gyakorolt negatív hatását.
- A legfontosabb pedig, hogy az európai polgárok és közösségek bevonása nélkül az energiaátállást nem lehet megvalósítani.
A konferencián Kadri Simson is kiemelte: „fokozni kell a fiatal szakértők jelenlétét, hiszen sokkal motiváltabbak, mint a jelenleg ötvenes-hatvanas korosztály. Ugyanakkor azt hangsúlyoznám, hogy az európai polgárok és közösségek bevonása nélkül nem lehet megvalósítani ezeket a klímavédelmi terveket - emiatt is fontos, hogy beszéljünk, egyeztessünk ezekről, legyen része a köztudatnak!”
Az EU az elmúlt időszakban számos olyan döntést hozott, mellyel próbálja elősegíteni a klíma védelmét.
Az EU valóban nagy vállalásokat tett, az Európai Zöld Megállapodásban és annak alprogramjaiban végiggondolták és eltervezték, milyen területeket fognak felülvizsgálni például az energiajog szempontjából. 2022 végén az Európai Bizottság benyújtotta a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló 2018/2001 EU irányelvvel kapcsolatos javaslatát az Európai Parlamentnek, amit remélhetőleg hamarosan rendeleti szintre emelnek, így az változtatás nélkül minden tagállam számára kötelező előírásokat fog tartalmazni.
Ezt
a rohamos technológiai fejlődés is indokolja. Úgy gondolom, hogy az energiajoggal kapcsolatos uniós szabályozás implementációját tekintve Magyarország jól áll.
Miért az energia felé fordult a figyelmed?
2017-ben elolvastam a MOL akkori stratégiáját, ami szépen példázta azt, hogyan próbálja egy fosszilis energiával foglalkozó vállalatcsoport átalakítani a működését, hogy továbbra is versenyképes legyen az iparágban, de közben reagáljon a fenntarthatóság és a környezettudatosság által kiváltott nyomásokra is.
Rádöbbentem, ha valaki a fenntarthatósággal szeretne foglalkozni, akkor az energiaügyek ehhez tág területet biztosítanak: minden diszciplínát érintenek, ráadásul az energiaipar hagyja az egyik legnagyobb lenyomatot globális mértékben.
Ekkor jött az ötlet, hogy szívesen beleásnám magam ebbe a területbe, hiszen jó irányba szeretnék minél nagyobb és hosszantartó változásokat elérni!
Először az elektromos töltőhálózatokkal és szabályozásukkal foglalkoztam. Ezt azért tartom fontosnak, mert az elektromos autók elterjedésének legnagyobb gátja az, hogy nem áll a benzinkutakhoz hasonló, sűrű és könnyen elérhető hálózat az autósok rendelkezésére. Ez az egyik fő döntési tényező, hogy valaki megvesz egy elektromos autót vagy nem. Azt is vizsgáltam, hogyan lehetne előremozdítani, hogy a lakosság energiaközösségeket hozzon létre, vagyis a helyben megtermelt energiát hatékonyan, helyben használják fel.
A kutatásaid a rezsicsökkentés csökkentése előtt kezdődtek - de a pénztárcánkat terhelő energiaárak miatt szerintem most sokaknak érdemes figyelni a munkád.
A magas árak nyilván növelik az energiahatékonyságra való törekvést: amint felmennek az árak, a lakosság átgondolja, hogyan és hol tud spórolni. Tavaly hirtelen mindenki napelemet akart telepíteni – nem is bírta el a hálózat. Sokan hőszivattyúkat szereltettek fel. A minket körülvevő aktuális krízisek is az energiahatékonyság felé terelik a lakosságot. Ami sajnos még kevésbé elterjedt Magyarországon, az az energiaközösségek létrehozása: ilyenkor csak annyit kell megvásárolni a villamosenergia-szolgáltatótól, amit a közösségben nem termelnek meg.
Mit jelent az, hogy energiaközösség?
A jogszabály szerint az energiaközösség egy olyan szövetkezet vagy nonprofit formában működő gazdasági társaság, melynek az a célja, hogy a tagjai számára egy behatárolt működési területen környezeti, gazdasági és szociális előnyöket biztosítson úgy, hogy ők maguk, a saját előnyükre termelik meg az energiát. Például négy-öt családi ház társulhat, és a közülük két-három házra telepített napelemek által megtermelt energián osztozni tudnak, az esetleg hiányzó energiamennyiséget pedig a hálózatról pótolják.
Azért pont a napelemeket említettem, mert Magyarországon leginkább ezekkel tartom megvalósíthatónak az energiaközösségeket. Amennyiben a hazai akkumulátorgyártás és azok fejlesztése valóban beindul, és lehet majd kifejezetten háztartásokra tervezett, hosszú életű energiatároló-egységeket is kapni, a helyben termelt energia tárolása is lehetségessé válik. Ezt is kulcskérdésnek tartom, hiszen a napközben megtermelt energia így éjszaka vagy este is felhasználhatóvá válna, és nem lenne szükség arra, hogy a hálózatról energiát kelljen vételezni.
Amit még megvalósíthatónak tartok Magyarországon, azok a szélerőművek!
Ezeket a jelenlegi szabályozás miatt pillanatnyilag sehol sem lehet telepíteni, de amint a szabályozási háttér módosul, el tudom képzelni, hogy például egy falu összeáll, és egy kisebb méretű szélerőművel látja el a lakosság energiaigényét. Ugyancsak lehetséges lenne, de Magyarországon még nem elterjedt, hogy a kert végében ott pörög a háztartási méretű „propeller”…
Hazánkban egyébként nagy a geotermikus potenciál is, ráadásul e tekintetben Baranya kiemelt régiónak tekinthető. Ennek kiaknázáshoz azonban anyagi forrás és magas szintű szaktudás szükséges - a fúrásoknak nagyon pontosaknak kell lenniük, a költségeket pedig növeli, hogy a vizet vissza is kell sajtolni a rétegekbe, ami szintén nagy kihívás. Azt gondolom, ha tovább növekednek az energiaárak, elérkezik majd az a pont, amikor már megéri költeni a geotermikus energiára!
Működnek már ilyen energiaközösségek Magyarországon? Mondjuk, a szomszédainkhoz képest hogyan állunk ezzel?
Felső-Ausztriában 210 energiaközösség működik - itthon még csak vizsgáljuk azt a néhány pilot projektet, melyek még nem is tudták megkezdeni tényleges működésüket, csak a kialakítás fázisában vannak.
Mit javasolnál egy átlagfogyasztónak? Hogyan lehetnénk energiatudatosabbak?
Azt gondolom,
otthonaik okosítása nagyon fontos.
Érdemes olyan okosmérőket felszerelni, melyek alapján követhetők milyen nagyfogyasztású háztartási gépeink vannak, illetve adott napszakban mennyit fogyasztanak. Az adatok alapján már lehet optimalizálni, például ledes égők használatára váltani, alacsonyabb hőfokon mosni, energiatakarékos berendezésekre cserélni az eddig használtakat. A tudatos (és anyagi forrással rendelkező) háztartásoknak az előbbi mondataimtól már égnek állhat a haja, de a vidéken még mindig ezeknek az alapvető változtatásoknak a hiánya jelenti az egyik legnagyobb problémát. Amennyiben költségvetésünk megengedi, és olyan helyzetben vagyunk, hogy a jogszabályok megengedik a napelemek újbóli hálózatra csatlakoztatását, éljünk ezzel a lehetőséggel. A megtermelt energia bruttó elszámolására pedig a már említett háztartási méretű energiatárolás nyújthat majd megoldást.
Továbbá, ha valaki elektromos autóval rendelkezik, akkor olyan okosmérőt célszerű felszerelni, ami képes kezelni az ún. „vehicle to grid” megoldást, vagyis az okosmérő koordinálja, hogy az autó feltöltött akkumulátorából fogyaszt éppen energiát a házunk, vagy éppen tölti azt - mindezt oly módon, hogy mire használni szeretné, legyen feltöltve a kocsi. Ezzel a módszerrel a járművet egyfajta energiatárolóként is tudjuk használni.
Hogyan fogadtad a Ceenergynews jelölését?
Kellemes meglepetés volt, hiszen már önmagában a jelölés is elismerése a munkámnak! Ha nyernék, lebegnék a föld fölött! (nevet) Óriási szakmai elismerés lenne, hiszen a Ceenergynews Közép-Kelet-Európa egyik legismertebb online hírfóruma. Nagyon jólesett, hogy felfigyeltek rám, és bekerültem a jelöltek közé.
Dr. Biró Zsófiára ezen a linken lehet szavazni, a "The best energy influencer" kategóriában!
