Ünnepélyes keretek között nyitotta meg a szüreti szezont augusztus 11-én, az országban elsőként a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete.
Az 1949 óta fennálló, 30 hektárnyi szőlőültetvénnyel rendelkező intézet, az 1600 m2 alapterületű - 4800 hl kapacitású - pincéjében felkészülten várja a friss termést, hogy azt feldolgozva kiváló borok kerülhessenek a palackokba. Ma már
bárki élhet annak lehetőségével, hogy megkóstolja a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet díjnyertes borait a nemrégiben nyílt webshop (pteshop.hu) szolgáltatásait használva.
Az ünnepélyes szüretkezdésen Madaras Zoltán, az intézet elnöke kiemelte, hogy jól vizsgáztak a Kozma Pál tudományos főmunkatárs által nemesített fajták, hiszen egy meglehetősen viszontagságos év volt, szélsőséges időjárási rekordokkal. A kutatóintézet létjogosultságát igazolja, ezek a legkorábban szüretelhető fajtákat mindösszesen egy alkalommal permetezték a fekete rothadás ellen. Felföldi László pécsi megyéspüspök az égiek közbenjárását kérve áldotta meg az idei termést és a szőlőmunkásokat. Az ünnepségen részt vett Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora is.
Ipacs Szabó Istvánt a PTE Borbirtok újonnan kinevezett főborászát kérdeztem a helyszínen.
Hogyan hat a klímaváltozás a szőlőkre?
Ezek a szőlőfajták több ezer év alatt alakultak ki, más klímaviszonyok között. Az átlagokat nézve látszik a kilengés. A csapadékmennyiség eloszlása is gondot jelent, nem a mennyiséggel van gond, az átlaghőmérséklet emelkedik, de a tavasz idén és tavaly is hűvösebb volt, aztán pedig berobban a nyár, ez a növényeket is megviseli. A mi kihívásunk éppen ez, a szőlészek-borászok igyekszünk megfelelően szelektálni a fajtákat, mert választ kell adnunk a klímaváltozásra.
Az előbb frissen készítettek a szüret résztvevőinek egy kis kóstolni való mustot. Nagy élmény volt ennyire friss szőlőlét inni. Szakemberként elemezné, milyen ízkombinációt érezhettünk?
Füves-zöldes-virágos, üde ízkombinációk keverednek benne, nem egy tipikus szőlő. Kissé olyan friss hatású, mint egy bodzaszörp. Ebből a fajtából még csak egy sor van, még egy jelölt, kozmopoliten néven fut. Idén ez a fajta érte el a megfelelő érettséget, 17,5 cukorfokot ért el a must, hét fölötti savval, 3,2-es PH-val, de a végső értékeket most fogjuk csak megmérni, amikor bevisszük a pincébe. Egy fél üvegballon lett az összes termés belőle – ez valóban mikro vinificatio. Ez egy termelőüzemben szokatlan mennyiség lenne, nálunk teljesen normális.
Tehát ekkora mikro-mennyiségekből bort is készítenek?
Természetesen elkészítjük, nem feltétlenül palackozzuk le, csak elbíráljuk, milyen jövőt jóslunk neki, de pár palackkal talán letöltünk, hogy megmutathassuk a szakmai érdeklődő közönségnek, ha valaki szőlőként érdeklődik a fajta iránt, akkor borként is meg tudja kóstolni. Piaci tételként nem fog megjelenni.
Az idei extrém időjárás hogy hatott a termésre?
Lényegesebb több termést vártunk, de most, a szüret első napján még csak becsülni tudunk. A tavaszi hűvös után a meleg segített, a szőlő utolérte magát, így egy normál időszakot élhettünk meg. Hamarosan kezdődik országosan a Csabagyögye és az Irsai Olivér szürete. Tavasszal kritikusabb évnek nézünk elébe. A jövő hétre is napos időt mondanak, így
minden esély megvan arra, hogy kimagasló év legyen, de jósolni nem szeretünk,
csak a végeredmény után merünk, mi, borászok biztosat mondani.
Nem régóta dolgozik itt, korábban a Villányi borvidéken dolgozott. Miért döntött a váltás mellett?
22 évig dolgoztam egy borászatnál, emellett van egy saját pincészetem is. Elnök úr megkeresett, elmondta az elképzeléseit, én gyakorlati szemmel érkeztem ide. Ami egy normál borászatban felmerül kérdésként, arra nem feltétlenül tudunk egzakt választ adni ott, itt viszont minden erre épült ki, hogy kistételben meg tudjunk próbálni mindent. Erjesztési és technológiai kísérleteket, a szőlő fitotechológiai (zöldmunkát éríntő) kísérleteket viszünk végig, hogy borként milyen változást jelent az, ha nagyobb lombot hagyunk egy szőlőnél vagy alacsonyabbat. Kilevelezzük a fürtzónát, hogy a napon legyen a fürtök, vagy pont letakarjuk; keletről levelezzük-e le a tőként vagy nyugatról… Más-más a hatása a sorra, ha kiszedjük a levelek középső részét, csak lenn és fenn hagyjuk meg… A lomb mennyisége hatással van a borra, nemcsak a szőlőt nézzük, hanem magát a bort. Terhelésés vizsgálatot is végzünk, mi változik, ha egy tőkén egy-kettő vagy három kiló van, mindig más minőségű bort ad – ez teljesen ismert, viszont ma a bor alkohol tartalma húsbavágó kérdés.
A klímaváltozás miatt egyre magasabb a bor alkoholfoka - évtizedenként egy fokot nőtt, ennek csökkentésére vannak természetes megoldások, ezeket vizsgáljuk;
hogyan lehet növelni a savasságot, a Ph-értéket hogyan lehet változtatni, ezek számomra kiemelt kutatási témák. Még felmerül gyakran az a kérdés is, hogy egy must milyen tisztán kerüljön erjesztésre. Egy borászatban nem feltétlenül marad idő arra, hogy megkóstoljon valaki egymás mellett különböző tisztasági fokú mustból erjesztett bort. Ezt el kell végezni, s ezután tudjuk mutatni a különbséget, s akkor mindenki el tudja dönteni, milyen bort szeretne.
A 2021-es év a szentmiklóshegyi termőhelyen az átlagosnál hűvösebb és szárazabb időszakkal indult. A fakadást megelőző hónapok kedvezőtlenül hűvös időjárása és a csapadékhiány miatt a fajták többségénél a fakadás késett a sokéves átlaghoz képest április végére tolódott. A fakadást követően a szőlőtőkék hajtásnövekedése lassú és vontatott volt egészen június elejéig. A hőmérséklet jelentős emelkedése épp a virágzási időszakra esett, amely több fajta esetében gyors elvirágzást és rossz kötődést eredményezett. A júniusi és júliusi hőségnapok, illetve a fokozódó aszály ellenére az intenzív bogyónövekedés szakasza a fajtákra jellemzően haladt, viszonylag gyors fürtzáródást tapasztalhattunk. A súlyos csapadékhiány a légköri aszállyal párosulva főként a fiatal ültetvényeket veszélyeztette. A mentőöv-szerűen érkező néhány csapadékos napnak köszönhetően a bogyók fejlődése és a zsendülés kezdete látványosan behozta a vegetációs periódus elejére jellemző lemaradást. Augusztus első dekádjában már több korai fajta (főként fehérborszőlő fajták és egy pinot noir klón) eléri a technológiai érettséget. A rezisztencianemesítési eredményekből származó fajták közül ilyen a sylver, a jázmin és a kozmopoliten, illetve egy régebbi nemesítésű, méltán híres pécsi fajta a zenit. Az idei szüretkezdés országos viszonylatban is korainak számít, érdekességként meg kell említenünk, hogy 2020-ban a Kutatóintézetben a szüret épp ezen a napon, augusztus 11-én indult. Az augusztusra prognosztizált, magasabb átlaghőmérséklet miatt érdemes fokozott figyelmet fordítani arra, hogy a savtartalom rohamos csökkenése várható. Ami a korai fajtákat illeti: a kutatóintézet rezisztencianemesítési programjában
a kelet-ázsiai szőlőfajok, illetve azok leszármazottai értékes rezisztencia-forrásoknak bizonyultak.
Ilyen innovatív eredményeknek számítanak a bianca x petra keresztezésekből származó, már államilag minősített fajták: a sylver és a jázmin. A nagyon korai érésű kozmopoliten fajta esetében az egyik szülő a cserszegi fűszeres fajta volt, amelyet vitis amurensis eredetű rezisztenciával kombináltak a nemesítők. A fajta a vajdasági és magyarországi nemesítők közös munkájának eredménye. Nagyon korai érésű, rózsaszín színű fajta, gyors és jó cukorfelhalmozás jellemzi, az optimális szüreti időpont megválasztásához a savtartalmának megtartására érdemes odafigyelni. A Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben folyó munkáról további információ az szbki.pte.hu oldalon olvasható, vagy az ott megjelölt elérhetőségeken kérhető.
