Az Országos Magyar Épületgépész Napok keretében rendezte meg a PTE MIK a „Forráshatékonyság – középpontban a víz” című hibrid konferenciát, ahol különféle „vizes” témákban – az ivóvízellátó rendszerekről, az esővíz hasznosításáról, az ivóvízhigiéniáról... – hallgathattak meg előadásokat az érdeklődők. Eördöghné Dr. Miklós Mária egyetemi docenssel, PTE MIK Épületgépész- és Létesítménymérnöki Tanszék munkatársával beszélgettünk az ivóvízellátó rendszerek megújulásáról.
Mi változott meg az elmúlt évtizedekben a vízhez való hozzáállásban?
Tudatosabbá válik a szakma. Azok a szempontok, amelyek újként merültek fel, most mennek át a gyakorlatba. Megváltoztak az elvárások, mind a jogi, mind a fogyasztói oldalon. A jogi rendelkezések a vízellátás rendszerében létrejött új körülményeket próbálták meg kezelni, amelyekre nekünk, a vízügy műszaki oldalán állóknak is válaszolnia kell, akár a tervezés, akár a kivitelezés, akár az üzemeltetéssel kapcsolatos kérdéskörben.
Mondana példákat?
Az ivóvízhigiénia az egyik fontos szempont, ami sok korábbi szabály átértékelését teszi szükségessé. Egy intenzívebben áramoltatott rendszert kell terveznünk, mindenképpen kerülnünk kell a pangószakaszos rendszereket, a hőmérsékletet jobban kézben kell tartanunk ahhoz, hogy a baktériumok elszaporodását meg tudjuk akadályozni.
A Legionella baktériumot is említette az előadásában, emlékszem pár évvel ezelőtt egy kórház átadása csúszott, mert a felújítás után újra kellett fertőtleníteni a vízvezetékrendszert.
Ez nem megszokott megoldást igényel. A műszaki átadás előtti nyomáspróba is okozhat olyan problémát, ami egy kiépített rendszert rögtön el tud fertőzni. Gyakori eset, hogy a vízhálózatot műszaki átadás után nem azonnal veszik bírtokba – a nyomáspróbát már elvégezték, hogy a kivitelezés jól sikerült-e – és a pangó víz egy idő után megromolhat, így a vízrendszer üzemelése romlott minőségű vízzel indulhat meg.
Szóba került az előadásában, hogy jelentősen változott a lakosság által felhasznált víz mennyisége. A rendszerváltás előtt rendszeres hétvégi program volt az otthoni, slagos kocsimosás. Azzal, hogy drágább lett a víz és a környezettudatosság gyakrabban előkerül, az mennyiben érinti az önök munkáját?
Az új rendszereket egyértelműen a lecsökkent fogyasztási adatokra kell méretezni. Vannak azonban régebbi rendszerek, amelyekben a lecsökkent vízfogyasztás problémákat okoz. Ugyanolyan csőhálózatban felére visszaesett vízfogyasztás egészen más áramlási sebességgel fog mozogni, nekünk kell olyan üzemeltetési eljárásokat alkalmaznunk, hogy ezekben a rendszerekben is garantálva legyen a jó vízminőség. Magyarországon még nincsen korlátozás, hogy mi mindenre ivóvizet használunk – akár locsolásra is, ez nem mindenütt van így, nekünk is arra kell gondolni, hogy a nem ivóvizet igénylő vízfelhasználási módokat egy alternatív forrásból biztosítsuk, aminek az előállítása kisebb költséggel, vagy kevesebb víz elpazarlásával oldható meg.
Az USA-ban rendszeresen előfordulnak vízkorlátozások, de Magyarországon is elő-előfordul locsolási tilalom.
De Fokvárost is említhetnénk, ahol majdhogynem bezárt a város vízproblémák miatt. Magyarország ebből a szempontból szerencsés helyzetben van. Ezeket a problémákat meg kell előzni. A mi vízgazdagságunk azonban csak látványgazdagság, mert ugyanazon a területen, egy éven belül előfordulhat a belvizes és az aszályos időszak egyaránt. A rendszer rugalmassá tétele és egyfajta pufferelés is fontos. A használatnak az ésszerűsítése, a víztakarékosság elősegítése szintén fontos.
A víztakarékosságban még vannak tartalékaink? Meddig lehet eljutni az észszerűség alapján?
Létezik műszaki határa a víztakarékosságnak. A vízellátás rendszerével szorosan összefügg a vízelvezetés rendszere, ahová nem avatkozunk be, de mégis változik a rendszer. Ha túlzottan visszafogjuk a vízfogyasztásunkat, akkor annyira lecsökkenhet a szennyvízmennyiség, hogy abban a szállítóközeg szerepét ellátó víznek nem lesz elég a mennyisége, hogy átöblítse a rendszert, hanem leülepedések alakulnak ki, s ott üzemzavarok lehetnek.
Önök mit kutatnak vizes területen?
Nem elég nagy a rendszerünk ahhoz, hogy a mennyiségi kutatásokat mi végezzük, de sok mérőkörünk van. Van zöldtetős mérőkörünk, ami a mennyiségi, minőségi változásokat rögzít, a csapadékesemények csillapítását elemzi, a zöldtető energetikai hatását is vizsgáljuk, van szivattyúhatékonyság elemzésére alkalmas mérőkörünk, két emelet között keringtetjük a vizet, a különféle üzemállapotokhoz, különféle fogyasztási szintekhez megfelelő fogyasztási módról beszélünk.
Az Épületgépész Napok honlapja
