Láthatatlan szennyezésről tartott előadást Ropoliné Lázár Mária, a PTE Műszaki és Informatikai Kar Környezetmérnöki Tanszék munkatársa február 20-án a Tudásközpontban, a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Zöld Könyvtár munkacsoportjának szervezésében.
Az előadó leginkább az alapvető környezetvédelmi fogalmak pontos definícióját járta körbe, illetve a zajszennyezés kapcsán annak jogi aspektusaira, és azok változásaira koncentrált.
Kiderült:
a légszennyezettség után a 2. legsúlyosabb környezetkárosító tényező a zaj.
„Pedig már az ókorban is tisztában voltak azzal, hogy káros a szervezetre, hat a mentális egészségre és akár társadalmi jólétünket is veszélyeztetheti, annak ellenére, hogy az emberi élet alapvetően együtt jár a hanggal, zajjal. A zaj megítélése szubjektív, de vannak fokozatai: 120 decibel a fájdalom határa, a feletti érték után már nem lehet regenerálódni! 89-85 decibelnél még nem kötelező a fülvédő használata. Nem véletlen, hogy manapság talán egyre többen ismerik fel:
a csend érték”
– hangzott el.
Ami a statisztikákat illeti: a legnagyobb probléma a közúti közlekedés, ezt a szabadidős tevékenységek követik. A legújabb kihívást pedig a fesztiválok jelentik, melyek nagy területet érintenek, és jellegzetességük, hogy bár a közönség kifejezetten igényli a nagy zajt, a lakosság többi része nem vagy nem feltétlenül. Érdekesség, hogy
az ún. természetes hangokat, akármilyen zavaróak is, nem szabályozzák a rendeletek, vagyis ha a szomszéd kutyája sokat ugat, az ellen maximum egy velőscsonttal van mit tenni.
Ropoliné Lázár Mária azt is elmondta, hogy a településeknek kötelező a környezeti zajterheléssel foglalkozniuk, és azt is figyelembe venniük, hogy a városszerkezet hatással van a zajokra. Példát is mutatott erre: Pécs ún. zajtérképén a Zsolnay Vilmos utca zaját az épületek falai „megfogják”, vagyis a Negyed belsejébe jóval kevesebb zaj szűrődik be.
Akit részleteiben is érdekel például Pécs zajtérképe, annak ezt a honlapot érdemes böngésznie: https://www.zajterkepek.hu/index.html