close
CímlapZöldLegyen az életfilozófiánk ZÖLD!

Legyen az életfilozófiánk ZÖLD!

2021. december 02.

A környezeti nevelés módszertani és etikai alapjai - zöldfilozófiai modellek az etika és nevelésfilozófia metszéspontján címmel rendezett konferenciát a PTE KPVK, a PTE Filozófia Doktori Iskola - Alkalmazott Filozófiai Társaság november 29-én. Az esemény hibrid formában zajlott, és - ahogy arra dr. Nemeskéri Zsolt, a Kultúra- és Társadalomtudományi Intézet igazgatója felhívta a figyelmet - már a PTE Centenáriumi ünnepségének programsorozatának része.

„Hedonisták, önimádók, konformisták – ilyen, és ezekhez hasonló jelzőkkel szokták jellemezni a ma fiatal generációit. Sokan úgy látják emiatt, hogy nincs is remény arra, hogy a korábbi egyetemes etikai elveket továbbvigyék” – mondta nyitóelődásában dr. Szécsi Gábor, a KPVK dékánja. Majd feltette a sokakban bujkáló kérdést:

Valóban nincs remény?”

Több nézőpontból cáfolta a fentieket.Ennél sokkal összetettebb a kép” – szögezte le dr. Szécsi Gábor. “Az új generáció tagjai az ún. hálózati társadalom, globális hálózat tagjai. Ez különleges helyzetet teremt: egyrészt óriási társadalmi tőkét jelent, másrészt a fiatalok a korábbi generációkénál erőteljesebb helyi kötődéssel rendelkeznek. Minden lokális cselekedetüket a háttérben egy globális értékvilág legitimálja, így a globális jelleg és a helyi akciók, a mindennapi tevékenységek egymásra hangolódnak. Ez a digitális kultúra jelensége” - mondta el dr. Szécsi Gábor.

„Az internet világában tájékozódó fiatal minden eddiginél tökéletesen tisztában van azzal, hogy lokális tetteinek globálisan van kulturális és társadalmi jelentősége. Az idősebbek ennek kevésbé vannak tudatában: így lehetséges, hogy olyan kérdésekkel utasítják el a környezetvédelmi kérdések, mint „miért én kezdjem el?”, “hiába gyűjtöm itt szelektíven a szemetet, amikor máshol ez nem valósul meg”… Az egyén felelősségét igyekeznek ezzel hátérbe szorítani. De a fiatalok tudják, hogy minden tettüknek globális hatása van” fejtette ki dr. Szécsi Gábor, majd hozzátette: „A reformpedagógiának a fentiekre kell építenie. Meg kell tanítania arra a következő generációt, hogy tetteivel jelentősen befolyásolja környezetét, valamint a társadalom és a kultúra folyamatait.”

Ami a pedagógiát illeti: egy teljes szekciót szenteltek kérdésének a szervezők. Az egyik, e témában fogant előadás a tehetséggondozás kérdéskörét részletezte. Dr. Máté Emese rámutatott:

tévhit, hogy a tehetség úgyis utat tör magának.

A tehetségek sorsát is számtalan dolog nehezítheti, ráadásul a tehetséggel megáldottakat általában fokozott érzékenység is jellemzi, vagyis az elfogadó, megfelelő lehetőségeket biztosító környezet nélkül megkeseredhetnek, elkallódhatnak. Példának a kilencvenes évek végén bemutatott Good Will Hunting című amerikai filmből mutatott egy jelenetet, és annak valós hátteréről is beszélt: a matematika-zseni sorsa, akinek az élettörténetén a film alapul, korántsem volt annyira szívderítő, mint ahogy azt a forgatókönyv beállítja.

A szekció valamennyi előadása azt járta körbe, milyen reformok mentén lenne érdemes egy, nemcsak a környezetre és a környezeti nevelésre, hanem a globális problémákra érzékeny generáció tagjainak tehetségét értően és óvatosan kibontakozni segíteni.
A környezeti nevelés az információ korában - One Earth, One Film, One Chance című szekcióhoz
egyebek mellett a KPVK-n a gyártásszervező felsőoktatási szakképzés keretében zajló filmes produceri ismeretek oktatása adhatta az apropót.
“Azt gondolom, a környezetvédelem korunk egyik legfontosabb kérdése! Nagyon tetszett, hogy a konferencián “zöld filozófiáról” beszéltek. Meggyőződésem, hogy

az életfilozófiánknak is zöldnek kell lennie, ha meg akarjuk menteni a Földet”

- jelentette ki  expozéjában Lawrence David Foldes, az Amerikai Egyesült Államok Mozgókép- és Tudományos Akadémiájának tagja, aki Los Angelesből jelentkezett be a konferenciára.
“Ma a világról szerzett információ közel 96 százalékban képekben érkezik hozzánk” – fogalmazott Kindl Gábor, filmes szakember. “Ezért van hatalmas jelentősége és egyben kínál óriási lehetőségeket a filmkészítés. A jövő generáció együtt nő fel a technikai fejlesztésekkel, számukra a mobiltelefonnal történő pillanatok megörökítése a természet velejárója. De meg kell tanítani őket a film nyelvére, arra, hogy ezt hogyan tudják tudatosan használni és hasznosítani” - hangsúlyozta Kindl Gábor.
“Ma a mobiltelefonunk a legfőbb kommunikációs eszközünk, ráadásul arra is alkalmas, hogy filmeket készítsünk vele” - erősítette meg Karl Bardosh, a New York University Tisch School of the Arts professzora is, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy világszerte egyre több olyan nemzetközi filmfesztivál van, melyekre kifejezetten mobiltelefonnal készített filmeket várnak, és trend a környezetvédelemhez kapcsolódó tematikus fesztiválok létrejötte is. Példaként egyebek között  Blue fesztivált hozta fel, melynek nemes egyszerűséggel az óceán a központi témája. Az online térnek köszönhetően egy-egy helyben meghirdetett filmes pályázat nemcsak a zsűrit, de a résztvevőket tekintve is könnyen nemzetközivé válik. Vesna Ristovska például az észak-macedóniai székhelyű Earth in the Future című mobiltelefonos filmfesztivál egyik szervezője. Elmondta, hogy a felhívásukra érkező produkciók száma évről évre exponenciálisan nő. “Skopje a központ - húzta alá Vesna Ristovska, majd hozzátette: “de a világ minden tájáról érkeznek alkotások!”


A PTE KPVK és a Los Angeles-i filmakadémiával közös pályázatának nyertes filmjeit is bemutatták. A szakemberek a sok nézőpontból értékelt produkciók után hasznos nézőpontokat is megosztottak az érdeklődőkkel. Például korántsem erény az, ha valaki nem képes betartani egy pályázatban megadott időkorlátot, nem ügyel arra, hogy filmje akár felirat nélkül is értelmezhető legyen, vagy csak egy-egy jelenethez, nem pedig a teljes alkotáshoz keres zenét. A nemzetközi mezőnyben a legjobb filmnek a Sea címűt ítélték, mely a természetközeli életforma és a zaklatott városi dübörgés közt von párhuzamot - csak előbbi képes a megújulásra, utóbbi nem képes új életet teremteni. A magyar alkotások közül a Körforgás címűt ítélte a magyar zsűri a legjobbnak.
Jó hír, hogy minden díjazott film lehetőséget kap arra, hogy a fesztivál után egy újabb metafesztiválon is bemutassák, jelesül

Cannes-ban, 2022 májusában!

Harka Éva

Harka Éva

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni