Komoly kihívások elé állította a világot a koronavírus-járvány első három hulláma, melyekkel a PTE Operatív Stáb (PTE OS) foglalkozott. Vezetője a kezdetektől dr. Betlehem József általános, stratégia és kapcsolati rektorhelyettes. A második és harmadik hullám kapcsán a PTE OS tevékenységet nemrég összegezték, a terjedelmes beszámolót a közelmúltban fogadta el a PTE Szenátusa.
Visszagondolva úgy tűnik, hirtelen zúdultak ránk a járvánnyal kapcsolatos események. Mennyi idő volt a felkészülésre, mennyire kellett/lehetett improvizálni?
Eleinte az országos és a helyi helyzet sem tűnt olyan komolynak, amiből rögtön világjárványra lehetett volna következtetni, de a nemzetközi adatok és a kapcsolatrendszer révén érkező információk előrevetítették, hogy több mint átlagos vírusfertőzés-hullámról lesz szó. Azt akkor senki sem tudta, hogy ilyen elképesztő mértékűvé fog duzzadni. Az egyetemen kellő elővigyázatossággal és komolysággal kezdtünk el a kérdéssel foglalkozni, tekintve, hogy a koronavírusokkal kapcsolatban a Virológiai Kutatócsoport révén már rendelkezésünkre állt tapasztalat, még ha az nem is humán kísérleteken alapult.
Az országban az elsők között voltunk, akik a vírus izolálásához szükséges tudással és megfelelő eszközökkel rendelkeztünk, az országban az elsők között mértük a mintákban a koronavírust, egy olyan kutatási program keretében, melyet önkéntes alapon a külföldről visszaérkező hallgatóink számára tettünk elérhetővé.
A minták levételében gyorsan rendelkezésre állt azt FMK is.
A PTE OS messze túlmutat az egyetem keretein: a régió teljes lakosságának biztonságát is részben befolyásolták a döntései. Hány szervezettel működött együtt a PTE OS, hogyan alakult a koordináció?
A PTE Operatív Stáb létrehozását részben a fenntartó részéről írták elő, részben pedig az egyetem rendkívüli helyzetkezelési elvárása tette szükségessé.
A koordináció révén a korábbi szakmai kapcsolatrendszerek erősödtek meg: a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság, Országos Mentőszolgálat Dél-Dunántúli Regionális Mentőszervezete, Baranya, Somogy, Tolna, Vas, Zala, majd az ország további megyéinek és a főváros kormányhivatala is részt vettek a munkában. Az Operatív Stáb kifejezetten azért jött létre, hogy kezelje ezt a rendkívüli helyzetet. Emellett megalakult a PTE OS egészségügyi szakmai teamje is, amely kifejezetten az egészségügyi kérdések koordinációjával foglalkozott. Az egészségügyi védekezésbe a Magyar Honvédség is aktívan bekapcsolódott. A PTE OS ezen felül az akadémiai és oktatási kérdéseket is kezelte, illetve a karok – a PTE OS döntéseit és az országos szabályozást figyelembe véve - további koordinációs feladatokat is végezhettek. Az oltóanyagok beszerzése és az oltások megszervezése kapcsán pedig létrejött a megyei oltási munkacsoport a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetőjének irányításával. A dr. Horváth Zoltán kormánymegbízott vezette BM Kormányhivatallal folyamatos volt a munkakapcsolat, hiszen a tisztiorvosi szolgálat működését is ők felügyelik.
Mik voltak a főbb feladatok?
Az egyetem mindent megtett azért, hogy hallgatók tanulmányai ne sérüljenek - sokszor az országos intézkedéseket megelőzve kerültek kidolgozásra az egyes szabályozók, hallatlan gyors munka zajlott.
Az oktatók és az oktatást segítő dolgozók home-office munkavégzését is biztosítani kellett - e tekintetben akár még a kutatások folytatására is lehetőség volt olyan területeken, ahol a kutatási folyamat szünetelése komoly veszélyt eredményezett volna az adott vizsgálat szempontjából. Harmadrészt a Klinikai Központban a betegekért küzdöttünk, elképesztő erőfeszítéssel, különösen a második és harmadik járványhullám idején. Ez utóbbi munka kívánta talán a legtöbb erőfeszítést, áldozatot és támogatást, ami szerencsére hamar megmutatkozott. Említést kell arról is tenni, hogy a PTE KK LMI és PTE KK OMII, valamint a SZKK Virológiai Kutatócsoport nem csak a klinikai minták vizsgálatát végezte el, hanem több megye eredményeinek az elemzését is kellett, hogy biztosítsa.
A jogszabályi hátterek és ágazati ajánlások helyi keretrendszerét a PTE OS teremtette meg. Mennyire volt ez a régió speciális helyzetben, mennyi mozgástere volt a PTE OS-nek?
Proaktivitás volt jellemző a PTE Operatív Stáb teljes tevékenységére.
Legtöbbször az óvatosság jegyében előbb foganatosítottuk a szükséges intézkedéseket, mint ahogy azokat megalkották volna, így a hivatalossá vált utasításokat megelőztük, volt időnk felkészülni rájuk.
Speciális helyzet, hogy közel ötezer fős külföldi hallgatói kontingensről is gondoskodnunk kellett. A nemzetközi hallgatóink egy része nem tudott hazajutni, más része az utazás korlátozásával szembesült - sokféle problémával kellett megküzdenünk, melyek megoldása nagy szervezést kívánt az oktatáson túl a karanténban lévők élelmezésén át a szálláshelyek biztosításáig. Ez utóbbiból a Kollégiumi Igazgatóság kezdettől fogva szervesen kivette a részét.
Őrületes tempóban zajlott a munka - a KK-n napok alatt ki kellett alakítani egy Koronavírus Ellátó Központot.
Kezdetben azok a kollégák voltak előnyben, akik rendelkeztek valamilyen rendkívüli helyzetkezelési ismerettel és tapasztalattal. A koronavírusjárvány kezelése ugyanis nemcsak orvosi tudást igényelt, hanem gyors helyzetfelismerő képességet, optimális munkaszervezést és azonnali döntések meghozatalát is. Azt gondolom, hogy ez komoly tanulási folyamat volt, ami a legelején néhol nem is alakult konfliktusmentesen, de mindenki a lehető legjobb szándékkal kezdett a rendkívüli helyzet megoldásához, a későbbiekben pedig - a nemzetközi és hazai tapasztalatokat is látva - ennek a finomhangolása következhetett.
Nehéz lenne felsorolni hányan tettek akár az MSZI, akár a KK részéről azért, hogy
órák alatt, akár hétvégén is, adaptálódjunk a szükségletek változásához.
Mivel az ellátási orvosszakmai elvek is folyamatosan változtak, szükség volt koronavírus-ellátás protokollok állandó megújítására, hogy azok a legkorszerűbb ismereteken alapuljanak. Ebben a sürgősségi, infektológia tanszékek és az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet munkatársai maximálisan kivették a részüket.
Akadémiai oldalról is komoly kihívásokat tartogatott a járvány, a karok mind különbözőképpen - de a PTE OS iránymutatásait figyelembe véve - reagáltak. Mely kari intézkedést tartottad leginkább követendő nóvumnak?
A karok többsége rendkívül nyitott és tettre kész volt, előregondolkodtak, és előzetesen megalapozták a döntéseiket. Sokat tettek kari szinten is a hallgatók és dolgozók tájékoztatásáért. A legnagyobb kihívás a kommunikáció volt, feléjük is. Sok csatornán próbáltunk információkkal szolgálni - hiszen egy krízishelyzetben a folyamatos tájékoztatás sok kellemetlen félreértésnek elejét tudja venni. A PTE OS nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy aktuális szakmai tájékoztató anyagok, oktatási célú videók, és frissített tartalmak folyamatosan rendelkezésre álljanak.
Különleges a PTE helyzete abban a tekintetben is, hogy itt van a Nemzeti Virológiai Laboratórium, a PTE oroszlánrészt vállalt a vírus kutatásában is. A KK-n pedig oltással kapcsolatos kutatások indultak. A vírusvariánsokat is vizsgáljuk helyben?
A PTE OS tagja a Virológiai kutatócsoport vezetője, Jakab Ferenc, e kérdésben ő lenne hivatott nyilatkozni. A PTE Operatív Stáb számára jó visszacsatolás volt, hogy hol tartanak a kutatások, a terápiás lehetőségeket illetően is. Egy inkubációs stádiumban lévő gyógyszer bevezetése időbe telik. De ezek a folyamatok nem álltak meg a betegszámok csökkenése után sem, és mind a mai napig tartanak. Úgy gondolom, a kutatások komoly inspirációt adtak a kutatók számára a további munkához, de az egyetem stratégiai fejlesztési irányainak is.
Ugyanakkor a PTE a koronavírus megbetegedés ellen használt gyógyszerek klinikai kipróbálásában is részt vett, továbbá csatlakozott az országos epidemiológiai vizsgálathoz, a H-UNCOVER-hez is.
Kevésbé szokás feszegetni, de mennyire befolyásolták a lehetőségeinket az anyagiak? Több nemes felajánlás érkezett - mennyire számítottak az adományok?
Egy haváriahelyzet esetében mindig utólag ítélhető meg, mekkora erőforrásokat emésztett föl valójában. A járvány elleni védekezésre megelőlegezett kereteket biztosított az egyetem korábbi és jelenlegi kancellárja is. Ezeknek utólagos jóváhagyása, elszámolása folyamatosan zajlott, a költségek jelentős részét a kormányzat igyekezett megtéríteni. Ami az adományokat és az önkéntesen felajánlott munkát illeti, mindkettőnek nem csak gesztusértéke volt, hanem érdemi hozzájárulást jelentettek a frontvonalban dolgozók számára, egyrészt hozzájárultak a mindennapok könnyebb elviseléséhez, például az ételfelajánlások által, illetve az önkéntesek által végzett klinikai és adminisztrációs munka is nagyban segítette az egészségügyi védekezést.
Hogyan látod, hogyan teljesítettünk összességében a Covid gyógyítása terén?
Sajnos nagymértékű volt a 2. és leginkább a 3. hullámban az intenzív terápiás osztályra kerültek elhalálozása - ez nemcsak pécsi, hanem világviszonylatban is elmondható. Az országos átlag körül vagy valamivel az alatt alakultak az itteni elhalálozási adatok. Ami a felgyógyultakat illeti, arra hívnám fel a figyelmet, hogy
nem mindegy, milyen életminőségben élték túl a koronavírus-fertőzést, vagyis a poszt-Covid ellátás most különösen fontos.
Mivel a Covid utáni problémák rendkívül vegyesek - a komoly légzési, szív-érrendszeri, neurológiai, szemészeti problémáktól a szaglásvesztésig, vagy a mentális problémákig sok minden ide sorolható - ez mindenképpen komplex szakmai összefogást igényel az utógondozásban. Ezt a területet tartom az elkövetkezendő időszak egyik legnagyobb orvosszakmai kihívásának.
A 2. és a 3. hullám mennyiben változtatott a PTE OS működésén?
Az első hullám főpróbája volt a másodiknak és a harmadiknak: tapasztalatokat gyűjtöttünk, olyan készségeket, képességeket szereztünk, melyek révén az akadályokat könnyebben tudtuk venni. Rendkívül jó a csapat, kiváló a feladatfelosztás, így időben, gyorsan tudtunk reagálni az új helyzetekre.
Mire számítasz ősszel?
Azt gondolom, hogy az átoltottsági szinteket és a nemzetközi adatokat figyelve
a 4. hullám valószínűsíthető. Az, hogy mekkora mértékű lesz, azt az átfertőzöttség, az átoltottság, valamint az időközben megjelenő újabb vírusmutációk kombinációja dönti majd el.
Hozzá kell tennem, hogy a vírus továbbra is köztünk van és köztünk is marad, ami kellő óvatosságot és fegyelmezettséget kíván még a szabadság alatti, legszebb nyári napsütésben is.
Amennyiben lesz 4. hullám, az az előzőekhez képest milyen típusú felkészülést kíván?
A tekintetben, hogy hogyan kell kezelni egy pandémiát, sok újdonságot várhatóan nem fogunk tapasztalni, hiszen az első három hullám során a járvány minden jellegzetességét megtapasztalhattuk. Azt gondolom, több szempontból emberfeletti munka zajlott, és a tanulságokat komolyan kell venni.
Mi a véleményed, hogy lehetne az átoltottsági arányt növelni?
Kell, hogy legyen egy belső motiváció mindenkiben, hogy tegyen önmagáért, a családjáért, a közösségért. Van külső motiváció is, amikor a kényelmi lehetőségekről - például egy külföldi útról, egy nyaralásról, vagy a közösségi élmények közös megéléséről, melyekre szerintem mind vágyunk - nem akarunk lemondani. Bármelyik indíttatásból, de
fel kell vállalnunk az oltást, mert ettől remélhetjük csak, hogy hatékonyak tudunk lenni a járvány elleni küzdelemben.
Helytelen magatartásnak gondolom azt, ha valaki a számos oltakozási lehetőség elől elbújva elmenekül, és azt gondolja, majd mások megteszik a lépéseket érte is. Mindannyiunknak van félteni- és tennivalója.
A PTE OS vezetőjeként végigvezényelted a pandémia eddigi időszakait. Mi a titka a legendássá vált munkabírásodnak?
Valóban nem telt el úgy nap 2020 január vége óta, hogy ne foglalkoztam volna az aktuális járványhelyzettel. A rendkívüli helyzetkezelés ilyen műfaj, megvannak a különböző szerepek benne. Csapat kell hozzá és egy kis tudás is, amit külföldi képzéseken szereztem meg magam is.
Nagy tisztelettel adózom azoknak a kollégának, akik az egészségügyi rendszer legelső vonalában dolgozva kellett, hogy küzdjenek nap mint nap. Magam is tapasztalatokat szereztem a tervezési szakasztól kezdve a vörös zónában zajló ellátás személyes megtapasztalásán át a védekezés minden színterén. Szerencsére a családom jól tolerálta mindezt, már hozzászoktak ehhez a munkamorálhoz.
