close
CímlapCovid-19Kemény végpont helyett: oltás 1 és oltás 2

Kemény végpont helyett: oltás 1 és oltás 2

koronavírus, Covid-19, oltás
2021. április 06.

Dr. Botz Lajos professzor a PTE Klinikai Központi Gyógyszertárának és Gyógyszerészeti Intézetének vezetője, a PTE Gyógyszerésztudományi Kar dékánja ismét a közösségi oldalakon az oltásokkal kapcsolatban felmerülő legégetőbb kérdésekre válaszolt.

Magyarországon ötféle vakcinával oltanak jelenleg a covid-19 vírus ellen. (Azt, hogy melyik készítménynél mennyi időt kell várni a két oltás között, ezen a linken lehet nyomon követni.) Miért változott az eredetihez képest az időintervallum a Pfizer és az Astra vakcinák két oltása között?
Már az első oltás után körülbelül két héttel kialakul egyfajta védettség. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy növelhető a két oltás közötti intervallum, ezáltal több embert lehet az első oltásban részesíteni, időt nyerünk, illetve növeljük a védettség idejét. Az adatok gyűlnek, a tapasztalatokat folyamatosan összegzik, vagyis lehet, hogy a későbbiekben is módosul az első és az újraoltás köztre javasolt szünet. Kényszerű is mindez, hiszen

az a cél, hogy minél több ember kaphasson oltást minél rövidebb idő alatt.

Megnyugtató, hogy az első oltás után olyan szintű hatásosság jelentkezik, ami népegészségügyi jelentőségű. Ne feleddjük azonban, hogy ez is csak akkor igaz, ha továbbra is következetesen megtartják a fokozott óvatosságot, így a maszkviselést, távolságtartást és alacsony kontaktszámot.

Sokat lehet olvasni arról, hogy egyesek szívesen válogatnának a vakcinafajták között, mondván, hogy az egyik hatásosabb százalékban mérve, mint a másik.
Ne menjünk bele a számháborúba anélkül, hogy tudnák, pontosan mi mit jelent. Az a vizsgálat, ami tavaly augusztusban-októberben lefutott, mást jelent, mint egy utóbbi hónapokban végzett vizsgálat. Ennek fényében akár az is lehet, hogy egy februárban 75%-kal teljesítő oltóanyag lehet, hogy hatásosabb, mint egy 90%-ot elért tavalyi. De ez nem olimpiai verseny. A jelenleg elérhető vakcinák mindegyike hatásos.

Mikortól nyújt védettséget az első oltás? Mennyit ér önmagában?
A 14. naptól válik védettebbé a beoltott. Azt már megfigyelték, hogy azok közül, akik szabadosabban mozogtak, vagy nem tartották meg a járványügyi korlátozásokat közvetlenül azután, hogy megkapták az első oltást, sokan megfertőződtek. Az oltás nem hat az első 14 nap lejárta előtt. A szervezetnek, az immunrendszernek egy új képességet kell megtanulnia - legyünk már türelmesebbek, ne gondoljuk, hogy közvetlenül az oltás után vagy mindössze pár nap elteltével védettebbek vagyunk.

Az első oltás után is be kell tartani minden védekezést!

Itt van egy új betegség, ami az egész emberiséget sokkhatás szerűen, váratlanul érintette. Mindenki azt várja, hogy a tudomány azonnal szolgáljon biztos megoldással. De az egész betegséget most ismerjük meg, most tanuljuk!

De már egy éve itt van köztünk.
Ez csak egy pillanatnak számít a betegségek megismerésének, kezelésének, legyőzésének történetében. Legyünk őszinték: az átlagember a tudománytól várja a megoldást, de közben bátorkodik kritizálni is azt. Micsoda ellentmondás! Ezzel csak a kétségeket növelik. Meg kell barátkozni azzal, hogy rohamléptékben, de tanuljuk a betegséget. A biztonsághoz tapasztalat és tudás kell - mindkettő időigényes folyamat.

Mi történik akkor, ha az időintervallum kevesebb, és mi történik ha hosszabbra nyúlik a két oltás között eltelt idő?
Ez nem személyes döntés függvénye. Az oltakozás kijelölt forgatókönyv alapján történik és erősen monitorozott, szigorúan követett. Az időintervallumokat a gyártók határozzák meg a tapasztalati és klinikai vizsgálati adatok és a hatóság jóváhagyása alapján. Bízunk abban, hogy eljön az idő, mire elkészül egy olyan vakcina, mely nem igényel emlékeztető oltást. De addig fogadjuk el, amit az erről szóló adatgyűjtés alapján kijelölnek számunkra és várjuk ki, míg elérjük a nyájimmunitást, ami felszabadíthat minket a jelenlegi bezárt helyzetből.
A vakcinákkal el lehet érni a kívánt közösségi immunitást. Nem elég az, hogy egy egyénnek van immunitása. Az igazi eredmény az lesz, ha nyájimmunitás van, ha az emberek többsége beoltott, védett.

Higyjék el az emberek végre, hogy közösségben kell gondolkodni. Egyszerűen erre vagyunk kényszerítve.

Sokan félnek attól, hogy lesznek olyan országok, amelyek nem tudják biztosítani az oltást…
A gazdag országoknak kell megoldaniuk a szegényebb országok vakcinákkal való ellátását, különben visszajöhet onnan egy olyan mutáns, amivel minden fél a vesztes oldalra kerül. Erre pozitív példa a himlő, amit eradikáltunk, vagyis eltüntettünk a Föld színéről 1980-ra. Elképesztő, nemzetek feletti összefogással sikerült véghezvinni, hogy a világ leggazdagabb területeitől kezdve a legszegényebb vidékekig eljutva az oltással végül kimondhassuk, hogy az emberiség megszabadult a himlőtől. Ma a covid-19 kapcsán ehhez hasonlóképpen kellene gondolkodni. Csak széleskörű összefogással lehetett megnyugtató helyzetet teremteni.

Van-e garancia arra, hogy a védőoltás után nem kapja el valaki a betegséget?
Nincs tökéletes védelem. De az eddigi tapasztalatok alapján az kijelenthető, hogy azoknál, akik azt követően fertőződtek, miután kialakult a védőoltás hatása, sokkal enyhébb lefolyású a kór. El tudják kerülni azt a rettenetes helyzetet, amit sokan el sem tudnak képzelni, hogy milyen levegőért kapkodni, milyen lélegeztetőgépen lenni. Ezeket a súlyos tüneteket, és magát a halált is kemény végpontoknak szoktuk nevezni. Az oltással ezeket lehet jelenlegi ismereteink szerint elkerülni, azaz lehet, hogy megbetegszik egy oltott személy, mivel sajnos nincs 100%-os garancia, azonban kedvezőbb lefolyású és kimenetű a betegség az oltottaknál.

Igaz-e, hogy ha túl sok idő telik el a két oltás között, az olyan, mintha újrakezdenénk a folyamatot?
Miért telne el túl sok idő? A zaklatott tempó miatt becsúszhatnak hibák az oltakozási programba világszerte. De amire nagyon odafigyel minden program, és majdhogynem garancia van, az az, hogy kézben tartják a folyamatot. Ez azt jelenti, hogy vannak az oltóanyagból tartalékaink, kellő óvatossággal járunk el azért, hogy az emlékeztető oltásra is legyen elegendő készítmény. A beszállítások üteme tartható, a gyártók és az oltási programot összeállítók eleve kalkulálnak az oltások mennyiségével. Gondoljunk csak bele, micsoda összehangolt munka kell ahhoz, hogy egy oltási tervet tartani tudjon a folyamat összes szereplője! Még nem láttam olyat, hogy valaki az ellátórendszer hibája miatt ne kapta volna meg az emlékeztető oltást. Ha valaki valami miatt mégsem kapná meg a másodikat, az is biztos, hogy nem olyan, mintha újrakezdené. De

mindenki tartsa azokat az időpontokat, melyeket számára az egészségügyi rendszer kijelöl.

Mennyire kompatibilisek a vakcinák? Elképzelhető, hogy valaki más készítményt kapjon elsőre és mást emlékeztető oltásként?
Erről egyelőre nincs információnk és nincs is lehetőségünk váltogatni a vakcinákat. Az öt és várhatón hamarosan belépő újabb Magyarországon használt vakcina mind ugyanarra az immunválasz elérésére készült, de mind kicsit más úton érik azt el. Minden gyártó a maga készítményére alakította ki a receptúráját. Hogy egy gasztronómiai példával éljek: egy olyan Michelin csillagos étterem fogásait sem keverjük össze!
A jövőben viszont ennek lehet szerepe: felmerült az Astrazeneca és a Szputnyik között a váltás lehetőségének ötlete. Megjegyzem: a Szputnyik esetében az első és a második oltás tartalma nem is teljesen ugyanaz, kicsit változtattak az elérési úton, amivel a védettséget ki akarják alakítani. Ez egy bátor és komoly szakmai teljesítmény, nem véletlenül a világ egyik legjobb virológiai laborjának munkája. Az viszont, hogy ezt a jelen helyzetben ki is próbálnák, nem valószínű, hiszen külön vizsgálatot igényelne, amire most egyelőre egyszerűen még nincs kellő idő.

Elképzelhető, hogy lesznek újabb gyártóktól újabb vakcinák a covid-19 ellen?
Rengeteg vakcina várakozik arra, hogy engedélyezzék, és vélhetően azok már el fognak bukni, melyek nem hoznak a jelenlegiekével legalább egy szintű, vagy azoknál sokkal jobb eredményt. Azonban számos új vakcina is kiállhatja ezt a próbatételt, így a választék is tovább fog bővülni az elkövetkező hónapokban.

Mennyi ideig hatásos az oltás?

Nem tudjuk pontosan, most tanuljuk.

Arra vonatkozóan is gyűlnek az adatok, hogy az egyes megjelenő „vírusmutánsok” ellen melyik vakcina és milyen eredményességgel hatásos. Sajnos ez is nyomatékosan arra hívja fel a figyelmünket, hogy minél gyorsabban kellene növelni az átoltottságot, ugyanis ezzel kisebb lehetőséget és időt adunk a mutánsok megjelenésére is. Azaz a koronavírusnak arra, hogy „kikerülje” a védekezésünket. Tudom, hogy ez a válasz sokakat elbizonytalanít, hiszen mindenki azonnali és biztos megoldást akar.

A helyzetet szerintem csak tovább súlyosbítja az, hogy az áltudomány soha nem látott táptalajra hullott. Alig egy éve van köztünk jelen ez a vírus, így nem mindenre van válaszunk. Látjuk például azt, hogy a fertőzésen átesettek között is változó a védettség szintje, így az is valószínű, hogy lehetnek egyéni különbségek is. Folyamatosan tanulunk az adatokból. Több bizalmat kellene szavazni a tudománynak, mert még akkoris, ha pillanatnyilag nincsenek biztos válaszok, csak a tudománytól remélhetjük a megoldást. Szerintem ilyenkor priorizálni kell: az első lépés, hogy most minél többen vegyék fel az oltást és hasson is az oltás. Annyi ideig pedig biztosan hat, hogy

ha gyorsan átoltjuk a populációt, meg tudjuk állítani a koronavíruspandémiát.

Harka Éva

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni