Kerek évfordulót ünnepel a Szentágothai Kutatóközpont. A fennállásának tizedik évfordulójához érő intézmény november 14-én tartotta jubileumi eseményét, melyen a Szentágothai-család is részt vett.
„Tanúja voltam annak, amikor az első lépések megtörténtek abba az irányba, hogy azt a fájó hiányt, hogy Pécsett az MTA által szponzorált nagy kutatóközpont nincs, pótoljuk. A név, amit kapott, olyan szellemiséget, összetartást is reprezentál, ami országos és nemzetközi szinten is egy igazi magyar örökség. Szentágothai nemcsak mint kiváló kutató tündökölt, hanem híres volt arról is, hogy milyen mértékben tudta összetartani a csapatát. Humánus, de rendkívüli módon teljesítményorientált csapat volt, melynek szelleme a mai napig meghatározza a PTE ÁOK Anatómiai Intézetben zajló munkát” – jelentette ki dr. Miseta Attila, a PTE rektora.
Hozzáfűzte: „Az induláskor érzett remények nem váltak, nem válhattak valóra, de be tudtuk lakni ezt a fantasztikus épületkomplexumot, kompetitív, nemzetközileg elismert csoportok kezdték meg a munkát, és értek el nemzetközi szintet. Ennek feltétele megvan, hiszen sok a tehetséges fiatal.” Az egyetem első embere utalt arra is, hogy a kutatóközpont fokozódó mértékben pályázati aktivitásokból finanszírozódik, de a PTE büdzséje is hozzájárul ahhoz, hogy az SzKK eredményes legyen.
Az új finanszírozási rendszerben a tudományos közlemények faktort jelentenek, így az SzKK működése e szempontból is egyre komolyabb szerepet tölt be a PTE számára. „Fontos, hogy egy közösség megfelelő kohézióval bírjon. Időközben támogatásokat kaptunk, két nemzeti labor működik, részben összekapcsolva az SzKK-val, és komoly remény, hogy további nemzeti laboratóriumok csatlakoznak majd munkájukhoz.
Bízom abban, hogy veletek az elkövetkezendő tíz év még sikeresebb lesz, mint az előző, és bízunk abban, hogy az új kihívásoknak, melyek az innováció köré csoportosulnak, meg tudunk felelni”
– mondta el dr. Miseta Attila rektor.
Szentágothai-idézettel nyitotta dr. Bódis József, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntőjét, mégpedig ugyanazzal, mellyel tíz éve kezdte akkori beszédét.
„A 2010 előtti időszak építészeti és szakmai koncepciók kialakítása volt, majd megépítettük, és 10 éve átadtuk ezt az épületet, egy olyan koncepcióval, ami a jól működő kutatóintézeteket jellemzi” –emlékezett vissza Bódis professzor, majd hozzátette: „Most a gyerekkort maga mögött hagyva a Szentágothai Kutatóközpont elindult a tinédzserkor felé, a maga ellentmondásaival, és bátor célmegvalósító képességével. Érdemes volt ezért dolgozni, létrehozni, hiszen nagyszerű az a munka, ami itt folyik, nemcsak egyetemi, magyar, de nemzetközi szinten is.
Az én gondolatvilágomban a PTE tudományos és innovációs zászlóshajójaként kell, hogy működjön ez a központ.
Ráadásul a modellváltással kaptunk egy olyan lehetőséget, hogy egyrészt tudományos normatíva áll rendelkezésre, másrészt támogatjuk egy Tudományos Innovációs Park létrehozását, melynek legfontosabb eleme az SzKK” – mondta el dr. Bódis József.
„Pécs városának talán a legfontosabb, legkiemelkedőbb partnere a Pécsi Tudományegyetem. A város és az egyetem nem is létezhetne egymás nélkül. Büszkék vagyunk a kutatóközpontra!” – szórt elismerő szavakat a jelenlévő kutatókra Péterffy Attila, Pécs város polgármestere.
„A létszám nőtt a tíz alatt, és törekszünk arra, hogy szakmai közösséget is alkossunk, a Szentágothai-örökséghez hűen. Az interdiszciplinaritás fontos a számunkra. Kell, hogy legyenek olyan fix pontok, melyek mentén visszavárhatjuk kutatóinkat. Büszkén mondhatom, hogy szép eredményeket értünk el” – mondta el Végh Tamara, a Szentágothai János Kutatóközpont megbízott elnöke.
Az SzKK kiemelt céljai között említette azt, hogy elismert és ismert legyen az intézmény, biztosítson lehetőségeket a fiatal kutatók számára, karolja fel a korai innovációkat, bővítse vállalati partnerkapcsolatait. „Bízom abban, hogy
tudunk sikertörténetté válni”
– zárta beszédét Végh Tamara elnök.
Szentágothai János kutatási tevékenységének rejtett szegmenséről tartott előadást Prof. Dr. Réthelyi Miklós. Ez egy konkrét füzet-félének bemutatása volt, melyet Szentágothai János hol nagy kék könyvnek, hol tudományos naplónak nevezett. A feljegyzések mellett rengeteg rajzot is tartalmazott, ugyanis mivel akkoriban nem lehetett fényképezni a metszeteket, lerajzolta azokat.
Néhány fotó is szerepelt a jegyzeteket között: „Így néztem ki, amikor ezt a dolgozatot kezdtem 1937-ben a Ferenc József rakpart 17. lakásban. Papa 8-szögletű márvány asztalán jegyzeteltem” –olvasható a könyvben. Szentágothai vissza-visszatért az oldalakra, dátumokkal is ellátta őket. Amikor 1946 márciusában Pécsre jött, majdnem egyenesen Németországból, hozta a füzetet is. A tudomány fejlődésének leképződése a kék könyv, hiszen nyomon lehet benne követni
Szentágothai ötleteit, kollégáival folytatott megbeszéléseit, és nem utolsó sorban elképesztően részletes rajzait is,
melyekre a modern képalkotó rendszerek megjelenése előtt nagy volt nemzetközi érdeklődés.
Rövid visszatekintést adott az SzKK eddigi történetére Prof. Dr. Kovács L. Gábor. A névadó ünnepség 2012. október 29-én volt, és ugyanezen a napon avatták fel Szentágothai szobrát az orvoskar udvarán. Kovács L. Gábor professzort 2018-ban Helyes Zsuzsanna váltotta az elnöki székben, idén pedig Végh Tamara kapott rektor úrtól megbízást erre a feladatra. Az elnökök után a tudományos igazgatók szerepét hangsúlyozta: Sümegi Balázs, Helyes Zsuzsanna, Jakab Ferenc, Hernádi István munkássága markánsan hozzájárult a kutatóközpont sikereihez.
A menedzser-igazgatói tisztet kezdetben Ruzsa Csaba töltötte be, majd 2015-től Végh Tamara látta el ezeket a feladatokat. Nem általános, de az SzKK esetében egy Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testület felügyeli a kutatóközpontban zajló munkát. Ennek első elnöke a többször Nobel-díjra felterjesztett David N. Reinhoudt volt, majd 2022-től Vladimir Palicka vette át a helyét. A külső kapcsolatokat is igyekeztek a kezdetektől ápolni, emiatt megalapították az Innovációs és Ipari Tanácsadó Testületet. Első elnöke Lusztik György volt, később Rabb Szabolcs, majd 2022-től Czéh Árpád vezeti.
Az induláskor, 2012-ben 25 kutatócsoport kezdett működni, idén 17 kutatócsoport dolgozik 9 társult taggal, 7 klaszterrel, 8 központi laboratóriummal
(állatház, kisállat-képalkotás, sejt- és szövettenyészet, szövettan és fénymikroszkópia, genomikai és bioinformatikai csoport stb.).
Két nemzeti laboratórium, a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium és a Virológiai Nemzeti Laboratórium került ki az SzKK köpenye alól, továbbá az SzKK-ban zajló munka alapján alakult meg a Magyar Genomikai sé Bioinformatikai Központ. „Tétlenséggel nem telt ez a tíz év, és azt remélem, az elkövetkezendő tíz év is hasonlóan aktív lesz” – zárta Kovács L. Gábor professzor a beszédét.
A Virológiai Nemzeti Laboratórium koronavírus-járványban betöltött szerepéről tartott előadást Prof. Dr. Jakab Ferenc.
„Olyan nekem ez az épület, mintha a gyermekem lenne”
– vallotta meg, hiszen ott volt a kutatóközpont tervezésénél, akkori tevékenységének köszönhetően jött létre az SzKK-ban az a virológiai laboratórium, melyre a Virológiai Nemzeti Laboratórium alapulhatott.
Közvetve az akkori munka járult hozzá ahhoz is, hogy a pécsi virológusok milyen nagy szerepet játszottak abban, ahogyan Magyarországon a koronavírus-járvány alakult. Jakab professzor kiemelte a HECRIN szerepét, és végigvezette az érdeklődőket annak folyamatán, hogyan változott az SzKK virológiai csoportjának munkája a járvány során a diagnosztikától a tudománykommunikáción át a hazai fejlesztő cégek munkájába való bekapcsolódásig. „Közel 40 kutatási projekt, 20 megjelent publikáció köthető ehhez az időszakhoz” – hangsúlyozta dr. Jakab Ferenc, majd hozzátette: csak potenciális koronavírus elleni hatóanyagból 450-600 félét vizsgáltak meg, ami önmagában is heroikus munka volt.
Az esemény keretében adták át az idei Szentágothai érmeket is, illetve két termet is elneveztek.
