Új szervezet segíti a PTE-n meghirdetett kurzusok modernizálását 2022-től: ez a Digitális Oktatás- és Tanulástámogató Központ (DOT). Az egység célja, hogy hatékony válaszokat adjon a digitális, illetve blended learning módszertanokkal kapcsolatban. Korszerű módszerek, eszközök, platformok alkalmazását tanítják meg az erre nyitott oktatóknak, akik a 21. század hallgatói elvárásainak megfelelően alakíthatják át kurzusaikat. Utóbbira több pályázatot hirdettek már meg, még a szervezeti keretek kikristályosodása előtt. Az e félévi pályázat március elsejétől elérhető, és a DOT összegző és informatív honlapja is éles már. Dr. Vörös Zoltánt, a DOT vezetőjét kérdeztük a részletekről.
Mit jelent az, hogy “blended learning”?
A blended learning a hagyományos oktatási forma elemeit ötvözi a 21. század előnyös, digitális módszereivel és eszközeivel. Vegyes formula:
az adott kurzusnak vannak online, és vannak személyes találkozáshoz kötődő elemei.
A hagyományos részben a személyes kapcsolat, bizalom, és az együttműködés támogatja a tanulást, az online rész pedig mindazon források, eszközök, módszerek használata, amik egyszerűbbé, produktívabbá tehetik azt.
Akkor nem vész el a személyes kapcsolat?
Nem! Cél is, hogy ne is vesszen el, hiszen ez az oktatás alapvető eleme, bizalmi viszony, mely révén a különböző témákat át lehet tárgyalni, meg lehet vitatni. A blended learning lehetővé teszi, hogy kilencven perces előadások kisebb egységekre bonthatók legyenek, az oktató pedig különböző, akár szeminarizált módon, akár csoportmunka formájában mélyíti el az adott tantárgyelemet gyakorlati példákon, esettanulmányokon keresztül.
Mennyiben jelent több munkát létrehozása a korábbiaknál?
Egy blended kurzus összeállítása időigényes feladat. Át kell gondolni, hogy az eddig használt módszerekhez képest hogyan oktassunk, ráadásul az új módszertanban már a végtelen online tér és nem a tanterem falai jelentik a keretet. Meg kell ismerni az eszközöket, platformokat, majd létre is kell hozni, vagy meg kell találni az adott kurzushoz kapcsolódó online tartalmakat. Videókat, teszteket, kérdőíveket kell készíteni, és nem utolsó sorban végig kell gondolni, valóban elérjük-e az új eszközök bevetésével a kitűzött oktatási célt. Nagy óraleterheltség esetén kihívás egy kurzust blended-re átalakítani.
Előny viszont az, hogy a hallgatói elégedettség és elkötelezettség nőhet, a lemorzsolódás pedig csökkenhet.
Ha a hallgató a korábban online megkapott anyagot megismerte, rendelkezik előismeretekkel, akkor az órán már valódi interakció keretében lehet tovább vizsgálni, elemezni az adott területet.
Ez az előny pedig megéri a befektetett munkát.
A DOT segíti ezt a folyamatot. Mivel, hogyan tudtok segíteni?
Ha valaki úgy érzi, hogy a 21. század digitális körülményei között kevésbé sikeres oktatóként, esetleg új módszereket, eszközöket próbálna ki, de nem tudja, hol kezdje, mi segítséget tudunk nyújtani számára. A központ célja a módszertan kidolgozásának támogatása. A PTE összes oktatója számára biztosítunk módszereket és javaslatokat.
Nem a tananyagot kérdőjelezzük meg, hanem arra adunk ötleteket, hogyan lehet azt hatékonyan átadni a 21. század szülötteinek.
A módszertani segítséghez képzések is kapcsolódnak: tervezünk rövid, egy-egy platformot/módszert ismertető képzéseket (egyebek mellett a Mentiméterről vagy a Kahootról), és létezik egy hosszabb, három hónapot felölelő képzésünk is, mely a blended learning egész folyamatán végigvezeti az oktatót. Készültek és készülnek videós anyagok is, melyek az oktatók önálló tanulását, tudásszerzését hivatottak támogatni. Mindehhez a honlapunk az origo: ott minden információ, online elérhető videóanyag megtalálható és folyamatosan fognak anyagok felkerülni. Megtalálhatóak olyan rövid videóanyagok is, melyek a PTE-n, már a projekt kapcsán korábban létrejött, PTE oktatók által létrehozott jógyakorlatokat mutatják be.
És ezen felül mivel tudjátok motiválni a változtatásra a programban résztvevő oktatókat?
A háromhónapos kurzus elvégzése nagyobb terhelést és időt emészt fel. Ezt anyagilag kompenzáljuk: kurzusonként 200 000 Forintot biztosítunk havonta, a képzés elvégzésének idejére.
Mennyire kell átalakítani a kurzusok tartalmát?
A kérdés inkább az,
hogyan lehet valóban izgalmassá formálni, élménnyé tenni a tanulási folyamatot a hallgató számára,
például egy eredetileg frontális előadást úgy összeállítani, hogy a hallgató átérezze, hogy a tananyag érdekes. Ha a tanórát kisebb egységekre osztjuk, az eddig egyben átadott tudást kisebb részekre lehet bontani, rövidebb videókkal, online tesztekkel vagy kvízekkel megtörni. Vagy akár az összegzéshez fel lehet használni egy korábban felvett kerekasztal-beszélgetést. Lássuk be: megváltozott a tanulási folyamat: például a hallgató - ahogy az oktatók is - szinte a mobiljukkal élnek. Amint elhangzik egy adat, azonnal rákereshet a neten, és ellenőrizheti a hozzá tartozó hátteret is. Miért ne építhetnénk be ezt az órába? Legyen feladat a hallgató számára, hogy használja ezeket a digitális eszközöket.
Aki tankönyveket adott fel eddig a hallgatóknak, nyilván nehezebben áll át arra, hogy ilyen módszereket alkalmazzon. Tudományterülettől függ, de a tudásanyag maga nem feltétlen kell, hogy változzon, “csak” annak bemutatásán, átadásán kell változtatni.
Tudnál példát mondani arra, milyen típusú kurzusokat nem érdemes átalakítani?
Olyan példát tudnék csak mondani, ami kevesebb lehetőséget ad az online módszerek alkalmazására, olyan nincs, aminél egyáltalán nem is vehetők be ezek a 21. századi eszközök, vagy valamilyen új módszer. Ezt a pandémia időszaka bizonyította: a koronavírus-járvány miatt minden kar minden kurzus kapcsán meg tudta oldani a nem jelenléti oktatást, természetesen ott, ahol ez szükséges volt, a későbbiekben gyakorlati oktatással kiegészítve. Működtek, vagyis igenis lehet változtatni a kurzusokon.
És milyen típusú kurzusokat érdemes mindenképpen átalakítani?
A nagy létszámú, teljesen frontális előadásokat biztosan át kell alakítani, főleg, ha száraz a tananyag.
Meggyőződésem, hogy az online eszközök hasznosak, fenntartják a hallgató érdeklődését.
A kilencven perces előadások, amiket a tanár végigbeszél, időpazarlók - és nem csak az oktató ideje fecsérlődik el, ráadásul joggal érzi úgy, hogy senki nem figyel rá, hanem a hallgatóé is, aki unatkozik. Ezt az időt jobban is fel lehet használni, amit a rövidebb részekre osztott egységekkel és az online módszerek támogatásával meg is lehet oldani.
Milyenek a visszajelzések az eddig átalakított kurzusokról?
Az oktatók nagyon jó visszajelzéseket adtak, használhatók az eszközök, platformok, módszerek. Volt olyan tapasztalatunk, amikor az egyik oktató a hallgatójával folytatott őszinte beszélgetés alapján jött rá, hogy át kell alakítania a kurzusát - ez extra motivációt adott a kollégának. Hozzátenném: egy kurzust is időigényes átalakítani, vagyis minden eddigi résztvevő is az út bizonyos szakaszain, de bizakodva mondhatom, jó úton jár.
Olyan oktató is jelentkezhet, aki nem ért az informatikához, online technikákhoz?
A program elejétől kulcsszavunk volt az inkluzivitás, a DOT és maga a PTE nem lehet úgy sikeres, ha bizonyos oktatókat kizárunk a megoldásokból. Akármelyik karon dolgozik, akárhány éves, akármilyen tapasztalata van az online térben, csatlakozhat a programhoz.
Bárkit szeretettel fogadunk, az egyetlen feltétel az, hogy nyitott legyen a blended módszerek és online eszközök alkalmazására.
Technikai segítséget is tudunk nyújtani, vagyis a magabiztos eszközhasználathoz is hozzá tudunk járulni.
Sokan társítanak az oktatói szerepkörhöz olyan képzeteket, hogy a tanárnál “van a bölcsek köve”. A blended learning mintha ezt a képzetet halványítaná el.
Szerintem az egyetemen a hallgatókat partnerként kell kezelnünk. Van hierarchikus viszony az oktató és hallgató között, de a tanulási folyamatban partnerek, közösen dolgoznak. A legtöbb középiskolában frontális az oktatás, a felsőoktatásban viszont az oktató szerepe átalakul. Érezniük kell a hallgatóknak, hogy a bevonják őket a tanulási folyamatba, kooperációban dolgoznak. Ne feledjük el, hogy a gyakorlatban helytállni tudó szakembereket, és nem utolsó sorban leendő kollégákat is képzünk. Nincs olyan tudományterület, melynek oktatásába ne lehetne több interaktivitást bevinni. A DOT célja az, hogy magát az oktatást tegyük élvezetesebbé, ezeknek az eszközöknek a használata a folyamat minden szereplőjének segíteni tud.
