A bűnüldözés és a bűnmegelőzés rendészettudományi tényezői címmel június 27-én a PTE KPVK-án egésznapos nemzetközi tudományos konferencia keretében vizsgálták meg, hogy a rendészettudomány keretei között milyen eszközök és módszerek alkalmazásával lehet megelőzni vagy hatékonyabban felderíteni a közbiztonságra, a közrendre, az államhatár rendjére veszélyes emberi magatartásokat és helyzeteket.
A konferencia a védnökök ünnepi beszédeit követően a plenáris ülés előadásaival kezdődött, majd ebéd után a program szekcióülésekkel folytatódott. Az öt, egymással párhuzamosan folyó szekcióban a következő témákat boncolgatták: bűnügyi tudományok a rendészettudomány szolgálatában; a kriminalisztika értékjegyei; rendészeti tényezők és a biztonság, a bűnüldözés és a bűnmegelőzés humán vonatkozású lehetőségei; nemzetköziség és bűnüldözés.
A „Bűnügyi tudományok a rendészettudomány szolgálatában” szekciót Gaál Gyula rendőr ezredes vezette, elsőnek Nagy Zoltán András (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Kiberbűnözés Elleni Tanszék) tartott előadást „Az elévülés kérdése az Internetes tartalomközlések esetében” címmel. Alapkérdése az volt, hogy ha valaki posztol az interneten valamit, ami valakit megbánt, annak mi az elévülési ideje. Szerinte nem a posztolás időpontjától kell számítani az elévülést, hanem attól kezdve, amikor az láthatóvá válik, tehát hiába törlöm a valaki számára bántó megjegyzésem a netről, ha az valahol megmarad, s újra a felszínre kerül, mert akkor újra sértővé válhat.
Harmati Barbara a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Doktori Iskola PhD hallgatója az Open crime data lehetőségei és veszélyei cím alatt a szabadon hozzáférhető bűnözési adatokról beszélt, hogy Magyarországon még nem egységesített módon tárolják az adatokat (például az utcai megfigyelőkamerák adatait), ami megnehezíti a kutatást.
Serbakov Márton Tibor a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi tanszékének PhD hallgatója lendületes előadásában az online felületek és okostelefonos alkalmazások, mint a terrorcselekmények előrejelző rendszereiről beszélt, az internet szürke és sötét oldaláról (darkweb) tartott előadást.
Tóth Dávid, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kriminológiai és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék tanársegédje az identitáslopás kriminológiai sajátosságairól értekezett, amely nemcsak az Amerikai Egyesül Államokban okoz károkat, hanem hazánkban is – igaz eltérő mértékben.
Sivadó Máté, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Kriminológiai Tanszék adjunktusa a drogterület legújabb tendenciáiról beszélt. Meglepő, nyílt előadásában olyan kijelentéseket is tett, hogy egyre kevésbé van „szükség” dílerekre, öt perc keresgélés után bárki tud „anyagot” rendelni a neten. A dizájner drogok veszélyeiről is beszélt, hogy maguk a terjesztők sem tudják a havonta pár molekulakötésnyivel megváltoztatott anyagokról, hogy milyen következményekkel kell számolniuk a felhasználóknak, de mivel
egy adag csak 300 Forintba kerül, szinte a legszegényebbek is hozzáférhetnek. Ezt nevezte az elkövetkező időszak legnagyobb veszélyforrásának, mert vannak vidékek, ahol a gyerekkorú lakosság fele is szerhasználónak számít.
A konferencia előadásainak írásos változatából ősszel könyv jelenik meg.
