A Tanítsunk Magyarországért! program 3D bemutatót szervezett szeptember 30-án a PTE MIK-en működő 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központ segítségével a régió hátrányos helyzetű diákjait látták vendégül.
A program célja az - mondta kérdésünkre Dr. Gerner Zsuzsanna, a PTE Tanárközpont főigazgatója, a Tanítsunk Magyarországért! egyetemi mentorprogram szakmai vezetője -, hogy a zsákfalvak gyermekei előtt is megnyissa a világot, hogy lépjenek ki az iskola kapuján, mozduljanak ki a falujukból, s lássák meg, milyen sok élmény vár rájuk, milyen sok tapasztalati lehetőség. Arra gondoltunk, hogy a mai élménynapon a PTE 3D Nyomtatási és Vizualizációs Központja segítségével valami újat mutatunk a 7-8. osztályos gyerekeknek, egy előadás után kisebb csoportokban lehetőségük lesz a 3D nyomtatás lehetőségeit is kipróbálni.
A régióban rengeteg hátrányos helyzetű település található.
Valóban nagyon sok van. 2018-ban indult a program, a PTE 2019-ben csatlakozott hozzá, akkoriban csak 4 felsőoktatási intézmény vett rész benne. Miskolc, Debrecen és Nyíregyháza mellett azért esett a választás a PTE-re, mert a régiónkban nagyon sok hátrányos helyzetűnek minősülő település található. Nagy az iskolás gyerekek lemorzsolódása, magas a kiválasztott településeken a hátrányos helyzetű gyerekek aránya. 9 települést választott ki a Klebelsberg Központ a régióban, ahová az egyetem 105 hallgatója jár ki heti rendszerességgel programokat szervezni. Most 400 gyerek van a programban, a 9 településből 7 településen 6-7-8. osztályos gyerekek vesznek részt a mentorálásban, két településen pedig már ötödik osztálytól kezdődik a program.
Milyen tapasztalatokkal rendelkeznek?
Minél korábban kezdődik a mentorálás, annál eredményesebb tud lenni, ma már mérhető eredményeink vannak: az elballagó 8. osztályokból egyre többen jelentkeznek középiskolába vagy szakmát tanulni. 4-5 tanulót mentorál egy-egy hallgató, de az osztályok mentorcsoportokkal rendelkeznek. A PTE minden karáról vannak mentoraink, nem csak a tanárképzésre járó hallgatók lesznek mentorok. A sokszínűségünk segíti azt, hogy a mentoraink a saját életútjukon keresztül is példát tudnak mutatni a gyerekeknek. A mentorok között sok roma származású fiatal is van, akik hasonló körülmények közül indultak, ők autentikusan tudnak példaként állni a gyerekek előtt, s megismertetni a lehetőségekkel. Az egyetemista sokkal hatékonyabban képes megszólítani a diákokat, korban sokkal közelebb áll hozzájuk, mint a tanár.
„Érdekes osztályom van – mondta Ravasz Márk, a Véméndi Általános iskolában tanára -, akik Pécsre is ritkán jutnak el, nemhogy egy egyetemre. Az osztályban fogalmuk sem volt, mi az a 3D nyomtatás, csak néztek.”
Arra a kérdésemre, hogy a gyerekek tényleg nem nagyon mozdulnak ki a faluból azt felelte a tanárúr, hogy a „A nyolcadikosok azért már egyszer-egyszer, de a hetedikesek nagyobbik fele szinte soha nem jut el sehova.”
Nagy Benjámin hatodik féléve mentor, Versenden kezdett, most már Véméndre jár, nyolcadikosokkal foglalkozik.
-Minden évfolyamban másra kell figyelni, hatodik-hetedik osztályban inkább az iránymutatásra tesszük a hangsúlyt, igyekszünk minél több perspektívát megmutatni a gyerekeknek, hogy milyen munkalehetőségek léteznek a világban. Nyolcadikban pedig a középiskolai felvételire készítjük fel őket, de eljárunk üzemlátogatásokra is.
Miért jó mentornak lenni?
Mivel korban közel állunk hozzájuk, könnyebben át tudunk adni információkat. Nem tanárok vagyunk, mentorok, az iskolán túli lehetőségeket mutatjuk meg nekik. Sokszor zsákfalukba járunk, a szegény körülmények között élő családok gyerekei nem igazán látnak túl azon, hogy mik a lehetőségeik. Nem csak betanított gyári munkások lehetnek, nemcsak kozmetikusok és bolti eladók… Az lenne a cél, hogy többet mutassunk nekik, rengeteg olyan szakma létezik, amiről ők még csak nem is hallottak. A program anyagilag is próbál segíteni, heti hat órában folyik a mentorálás szeptembertől júniusig. Angol-média szakos vagyok, olyan rutint szereztem a program által, amit kamatoztatni fogok majd a tanári pályámon. A gyerekek nagyon jó arcok, sokat nevetünk együtt, és én is sokat tanulhatok tőlük.
Vörös Kristóf (Palotabozsok) elmondta, hogy: „Sok mindenben segítenek a mentorok, összetartják az osztályt, jókat játszunk együtt, programokat találnak ki nekünk… Segítőkészek, még a háziírásban is, ha nem értünk valamit, elmagyarázzák. Kristóf fociedző szeretne lenni és gimnáziumba készül, majd egyetemre.
„A gyerekek a 3D nyomtatás alapjaival tudnak megismerkedni – mondta Bulsz Tamás a 3D Központ technikusa - szálhúzásos és más technológiájú 3D nyomtatókkal és 3D szkennerekkel. Apróbb dolgokat készítünk velük, például nyuszit. Be szeretnénk vezetni őket a 3D nyomtatás világába, később folyamatosan lehet emelni a tétet, az orvosi felhasználáson át akár az űrtechnológiáig!”
