close
Címlap1. A szegénység felszámolásaAfrika: erőviszonyok és fejlődés a pandémia tükrében

Afrika: erőviszonyok és fejlődés a pandémia tükrében

A PTE Nemzetközi Igazgatósága által szervezett International Seasons eseménysorozat Afrika hetének keretén belül rendezték a hetedik Afrika konferenciát a PTE Afrika Kutatóközpont közreműködésével május 19-20 között a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontban. A „Power, Governance, and Development in Post-COVID Africa” című nemzetközi, hibrid formában megtartott tudományos tanácskozás a pandémia által katalizált változásokat és az azokhoz vezető folyamatok hátterét vizsgálta meg.

A konferencia résztvevőit elsőként dr. Tarrósy István, a PTE Nemzetközi Igazgatóság és az Afrika Központ vezetője köszöntötte.

„A konferenciát az International Seasons sorozat keretén belül rendezzük meg, ahol egész évben színes események várják az érdeklődőket, akik megismerkedhetnek annak a több, mint 110 országnak a gazdag, színes kultúrájával, ahonnan a hallgatóink érkeznek”

– emelte ki a professzor a PTE kultúraközvetítő szerepét, majd hozzátette, hogy ez a 2010 óta hetedik alkalommal megrendezett Afrika konferencia, amelyen aktuális témákat járnak körbe szakértő előadók segítségével, akik a világ minden tájáról csatlakoztak.

A Magyar Tudományos Akadémia Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Tudományos Bizottság Afrika Albizottságának elnöke, dr. Kiss Judit, az MTA doktora nyitotta meg: „Az albizottságunkat tavaly tavasszal indítottuk újra, és a PTE Afrika Kutatóközpontjával jó kapcsolatot ápolunk. Száznál is több tagot számlálunk, akik rendkívül változatos kutatási témákkal foglalkoznak Afrikát érintő kérdések terén. Ernyőszervezetünk céljai között szerepel az Afrika-kutatás és az oktatás ötvözése, valamint a kutatók, a különböző kormányzati szervek és a társadalom együttműködését igyekszünk elősegíteni.

Fő feladatunknak tekintjük az Afrikával foglalkozó kutatók tudományos eredményeinek disszeminációját” – mutatta be a szervezet működését dr. Kiss Judit.

A hetedik Afrika konferencia megnyitó előadását a német University of Freiburg kutatója, dr. Tim Zajontz tartotta, melyet idén az idejekorán elhunyt híres Afrika-kutató, Dr. Ian Taylor emlékének szenteltek. „Lelkes tanítványaként alkalmam volt megismerni Ian Taylor kiemelkedő tudományos munkásságát, különleges személyiségét, aki ösztönösen is a gyengébbek védelmére kelt, ami mindannyiunk számára inspiráció, követendő példa lehet” – emlékezett vissza a kutató. „’Globális Afrika’ a kialakuló poszt-COVID világrendben” című előadásában a pandémia sokadik hullámán túl a jelenlegi helyzetet elemezve úgy vélte, hogy a világjárvány nem a kiváltó oka volt a hatalmi átrendeződésnek, hanem felgyorsította, katalizálta a folyamatokat. Kína már a 90-es évek óta komoly szerepet játszik Afrikában, és az Egy Övezet Egy Út kezdeményezésnek komoly politikai következményei vannak. „Afrika globális stratégiai fontossága valójában növekedett a pandémia alatt” – hangsúlyozta dr. Zajontz.

A plenáris előadást követően az első szekcióban számos érdekes folyamatra világítottak rá a kutatók. Afrikában, csakúgy, mint világszerte nemcsak bizonytalanságot okozott a pandémia, hanem a veszélyhelyzet velejárójaként „a különböző országok kormányainak az emberek biztonsága és szabadsága között kellett egyensúlyozniuk. Abban a tíz országban, ahol 2021-ben választások zajlottak, az is hatalmas szerepet játszott a döntésben, hogy mennyire kezelték jól, vagy mennyire használták ki ezt az adott helyzetet” – vélekedett tanulmányát bemutatva dr. Mohamed Salih, a holland Erasmus University Rotterdam kutatója.

A Tunéziából származó Hajer Trabelsi, a PTE BTK Társadalmi Kapcsolatok Intézete Politikatudományi és Nemzetközi Tanulmányok Tanszékének mesterszakos hallgatója a pandémia okozta kihívásokat és lehetőségeket vizsgálta meg. „A járvány sokoldalú problémaköre a gyenge lábakon álló afrikai egészségügyi rendszert és a szintén sérülékeny gazdaságukat a vakcina egyenlőtlen elosztása komoly próbára teszi Afrikát. Leginkább a mezőgazdaság, a turizmus és az ipari szektor sínylette meg az utóbbi néhány évet” – foglalta össze a tanulmányát Trabelsi. Kutatása kimutatta, hogy azokban az országokban, ahol jelentősebb bevétel származik a turizmusból, nagyobb a népesség COVID-19 vakcinával oltottak aránya, mivel felismerték, hogy ez elősegítheti a szektor fellendülését. Ugyanakkor még a leginkább átoltott országokban sem haladja meg a legalább egy oltást felvettek száma a 70%-ot. Ebben az adatszolgáltatás kiegyensúlyozatlansága sem segít. Mindezek ellenére Trabelsi úgy véli, hogy a helyzet „ugyanakkor egyedülálló lehetőséget nyújt a változásra, afrikai és nemzetközi együttműködésre a gazdasági fellendülés és jövőbeli külföldi kapcsolatok tekintetében.”

A továbbiakban dr. Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem akadémiai műhelyekért felelős rektorhelyettese „Arab Tavasz 2.0 Észak-Afrikában: A pandémia hatása a politikai átalakulás folyamatára” című előadásában a tágabb értelemben vett Közép-Kelet több országának közelmúltbeli politikai átalakulását vizsgálta. Rámutatott, hogy az egészségügyi krízishelyzet destabilizáló hatása, valamint az eladósodás mértékének növekedése tüntetésekhez, majd jelentős változásokhoz vezetett az ún. járadékgazdaságokban, míg Tunéziában az addig sikeres demokratizációs folyamatokat visszafordította.

A pandémia kezelése, annak megjelenítése a politikai kommunikációban, az elnöki közlemények változó jellege és tartalma Tanzániában képezte dr. Tarrósy István tanulmányának tárgyát, amelyről a hetedik Afrika-konferencia keretében számolt be. A kutatás során több mint száz online cikket vizsgált, amelynek 40%-a szuahéli, 60% angol nyelven íródott. Górcső alá vette a vírusszkeptikus Magufuli elnök kommunikációját, akitől 2021 márciusában bekövetkezett halála után addigi alelnöke, Samia Suluhu Hassan vette át a vezetést, Tanzánia első női elnökeként. 

Az egyes előadásokat követően a szekció végén számos kérdés nyomán érdekes diszkusszió alakult ki az érintett témák mentén, majd a konferencia délutáni szekcióiban, valamint a másnapi előadások során Afrika további hatalmi átrendeződését, számos változását vizsgálták meg a kutatók, különböző megközelítésben.

Kenyér és víz 2022-ben, Afrikában »

Tóth Mariann

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni