Az emberiség számára talán a két legalapvetőbb tényezőről volt szó május 19-én a Tudásközpontban a Nemzetközi Tavasz keretében zajló Afrika Hét konferenciáján. Rashed Daher azt elemezte, milyen hatással lehet az ukrán-orosz háború Afrika - jelesül Egyiptom - helyzetére az élelmezés szempontjából, Czirják Ráhel pedig egy konkrét projekt hatásait felmérő tanulmány eredményeit ismertette, mely egy, a Máltai Szeretetszolgálat által Nairobi Kibera negyedében létrehozott vízszolgáltató egységhez kötődik.
Az egyiptomiak kenyere és az ukrán–orosz háború
“Milyen hatással lesz Egyiptomra az ukrán-orosz háború élelmezési szempontból?” - tette fel a kérdést Rashed Daher. Oroszország és Ukrajna a világ gabonatermelésének 30, kukoricateremelésének 20, napraforgóolaj-termelésének pedig 80 %-át termelték meg - eddig. A háború miatt viszont az ukrán termőterületek 20-30%-a kiesett, és a megtermelt áruk exportja is problematikus a Fekete-tengeri harcok miatt. Oroszországban a termelésnek nincsenek ilyen akadályai, ám a nemzetközi bojkottok és szankciók, a pénzügyi rizikó, a fizetési problémák és az áruk biztosításának kérdései akadályozzák a gabonaexportot.
Egyiptom számára ez azért patthelyzet, mert a klímaválság és a drasztikusan megnövekedett népesség miatt az észak-afrikai ország szükségleteinek csak 40%-át tudja maga megteremteni, ami kb. lakói öt hónapnyi ellátására elegendő. A háború óta a nem az állam által támogatott, szabad árú kenyér ára mára másfélszeresére nőtt. Mindez
komoly politikai nyomást jelent - az Arab Tavasz kirobbanásának okai között is nagy szerepe volt az élelmiszer-árak megugrásának -, és fokozza a migrációt.
Só a sebbe, hogy az amerikai infláció miatt a nemzetközi befektetők is elszivárognak Egyiptomból, márpedig az ország legnagyobb projektjei mind a nemzetközi befektetők jelenlétén állnak vagy buknak.
“Egyiptom túl nagy ahhoz, hogy elbukjon, és túl nagy az a biztonsági kockázat is, melyet destabilizációja a nemzetközi térben jelenthet “- szögezte le Rashed Daher. A kutató azt is elmondta: nyilván lehetetlen a globális világban, hogy egy ország teljesen függetlenítse magát a világpiactól, és egyáltalán ne támaszkodjon például élelmiszer-exportra. “Arra viszont törekedni kell minden nemzetnek, hog saját élelmiszer-termelése nagyobb arányú legyen, hogy ha önellátó nem is, de 30-40%-kban szoruljon csak élelmiszer-behozatalra” - hangsúlyozta Rashed Daher, aki szerint Egyiptomnak ez kell, hogy legyen a hosszú távú célja.
(Az ellátási láncok és az ukrán-orosz háború kapcsán lásd korábbi cikkünket: https://univpecs.com/tudomany/mindenki_fugg_mindenkitol)
A víz kérdése Afrika legnagyobb nyomornegyedében, Kibérában
Munka reményében hagyják el a vidéket és költöznek Kenya fővárosába azok a férfiak, akiknek nagy része végül Afrika legnagyobb slum-jában talál szállást. Ennek a városrésznek elsöprő többsége bevándorló, akik jövedelmük egy részét hazaküldik vidékre, és azt remélik, a jövőben visszaköltözhetnek családjukoz. Becslések szerint kb. félmillió ember él itt, jórészt bérelt sátrakban. Csak néhány olyan lakóház van, melyben a vezetékes víz elérhető, így a humanitárius szervezetek többsége igyekszik egészséges, tiszta vízhez juttatni Kibera lakóit.
A Máltai Szeretetszolgálat Afrikán belül Uganda és Tanzánia mellett Kenyában is tevékenykedik. Kibérában a közelmúltban hoztak létre és működtetnek egy olyan helyet, ahol a lakóknak lehetőségük van ivóvízhez, tisztálkodási lehetőséghez, illetve megfelelő wc-hez jutni. A Máltai szeretetszolgálat munkatársai, hogy Jolly Land Facility nevű létesítményük működését felmérjék, tavaly felmérést készítettek. Az eredmények szerint
a kibériaiak a legnagyobb kihívásnak a vízellátást, a higiéniát és a közbiztonságot tartják.
Előbbi kettő azért is kemény dió, mert wc-k hiányában az emberek vagy egyszerűen az utcákon végzik el dolgukat, vagy zacskókba ürítenek, majd ezt valahová eldobják - ez az ún. “repülő toalett”. A víz forrása is sokféle lehet: van egy állami cég, amely a csatornázással foglalkozik, de viszonylag sok olyan vízszolgáltató is működik, melyek megfúrják ezeket a csatornákat, és műanyag csöveken vezetik tovább a vizet - a cső pedig könnyen sérül, így gyakori, hogy az illegális szolgáltatók csak szennyezett vízzel tudják ellátni vevőiket. A Máltaiak Jolly Land Facility-je a visszajelzések alapján jól teljesített, a körülötte élők mindennapjait és higiéniai körülményeit jelentősen javította.
(A PTE és a Máltai Szeretetszolgálat Afrikát érintő közös tevékenységéről lásd korábbi cikkünket: https://univpecs.com/tudomany/afrikai_terepen_elmeletben_gyakorlatban)
